N�pess�g

�ltal�nos adatok

Lakoss�ga 2002-ben 184 596 f� volt.2005-t�l a k�rnyez� agglomer�ci� t�bb telep�l�se is beleolvadt a v�rosba, �gy a lakoss�g mostani sz�ma 350 000–400 000 k�z�tt van.

A n�pess�gsz�m v�ltoz�sa

1910-ben a v�rosnak 41.056 lakosa volt, ebb�l 17.831 (43,43%) magyar, 11.786 (28,71%) rom�n, 10.841 (26,41%) n�met. Trianon ut�n az a lakoss�g �sszet�tele �talakult: jelenleg a lakoss�g mintegy 10%-a magyar, a sz�sz lakoss�g pedig nem �ri el az 1 000 f�t.

Etnikai �s vall�si megoszl�s

Etnikai �sszet�tel (a 2002-es n�psz�ml�l�s ut�n):

258.042 rom�n, 23 176 magyar, 762 cig�ny, 56 ukr�n, 1 717 n�met, 103 lipov�n, 64 t�r�k, 14 tat�r, 12 szerb, 4 szlov�k, 13 bolg�r, 6 horv�t, 71 g�r�g, 120 zsid�, 13 cseh, 24 lengyel, 83 olasz, 6 k�nai, 13 �rm�ny, 28 cs�ng�, 227 m�s �s 42 nemzetis�gi hovatartoz�s�r�l nem nyilatkoz� lakosa volt a Brass� v�ros�nak.

A v�ros vall�si megoszl�sa:

ortodox: 244 220, r�mai katolikus: 15 790, reform�tus: 7 193, p�nk�sdista: 1 610, g�r�g katolikus: 2 926, baptista: 963, adventista: 762, muzulm�n: 180, unit�rius: 2 573, evang�liumi: 860, �hit�-ortodox: 172, zsinat-presbiterievang�likus-luther�nus: 2 205, evang�likus: 940, �gostai evang�likus: 949, zsid�: 121, m�s: 2 208, felekezeten k�v�li: 273, ateista: 238, nem v�laszolt: 413.

A magyarok vall�s szerinti megoszl�sa: k�r�lbel�l 16 ezer r�mai katolikus, 10 000 reform�tus, 3 500 unit�rius, 1 300 evang�likus.

L�tnival�k

• A Cenk-hegyen m�g l�that�k Brassovia v�r�nak alapfalai. K�zel�ben m�g kivehet�k az 1918-ban lerombolt Millenniumi eml�km� talapzat�nak maradv�nyai.
• A v�ros v�delm�t az �szaki oldalon lev� Warte-dombon m�g k�t torony a Fekete �s a Feh�r torony l�tta el, amelyek ma is �llnak.
• A Fekete-templom 1383 �s 1424 k�z�tt �p�lt, az egykori Magyarorsz�g legnagyobb temploma volt eredetileg a Nagyboldogasszonynak volt szentelve. D�li kapuja felett M�ty�s �s Arag�niai Beatrix c�mere, a reform�ci� �ta evang�likus templom. Mellette �ll a nagy reform�tornak Honterus J�nosnak a szobra.
• A v�rosh�za g�tikus eredet�, 1420-ban eml�tik el�sz�r, a 18. sz�zadban barokkiz�lt�k.

L�tnival�k

• Brass�i T�rt�neti M�zeum, a R�gi V�rosh�za �p�let�ben
• Mureșenilor H�z
• Szent Mikl�s-templom
• Az els� rom�n iskola
• Barcas�gi Er�d�tm�nyek m�zeuma
• Fellegv�r
• Fekete templom
• G�r�g templom
• Zsinag�ga
• Szent Bertalan-templom
• Szent M�rton-templom
• Katalin-kapu
• N�prajzi M�zeum
• "Dup� Ziduri" s�t�ny
• "Cenk-alatt" s�t�ny
• Kapu-utca utca
• Mureșenilor utca
• Belvedere
• Nicolae Titulescu park,
• �llatkert
• Cenk
• Brass�poj�na
• Salamon-k�

K�zleked�s

Brass� t�bb mint 550 utc�b�l �ll, amiknek hossza t�bb mint 260 km. Az utcai h�l�zatok nagyon fejlettek, vil�g�t�s, �tmin�s�g, jelz�l�mp�k szempontj�b�l. A k�z�ss�gi k�zleked�s aut�buszon, trolibuszon, taxin t�rt�nik. �sszesen 45 vonalon j�rnak aut�buszok illetve trolibuszok, amelyek t�bb �jszakai j�ratot is mag�ban foglalnak.

V�rosi k�z�ss�gi k�zleked�s

A v�ros k�z�ss�gi k�zleked�se buszokon �s trolibuszokon t�rt�nik. A k�z�ss�gi k�zleked�s �ra 1,5 lej / utaz�s, kiv�ve a 20-as vonalat, amelynek �ra 6 lej / utaz�s.

2006. december 1-j�t�l a villamosvonalat felsz�molt�k, helyette j�r a 8-as trolibusz, ugyanazon az �tvonalon. Egyes buszvonalak ler�vid�ltek; azok a buszvonalak, amelyek a k�zpontba sz�ll�tottak utasokat, most csak a Postar�tig (Livada Poștei) j�rnak. Bevezett�k az 50-es j�ratot, amely a Postar�tr�l a k�zpontba sz�ll�tja az utasokat.

Brass�ban 7 taxis v�llalkoz�s l�tezik. A v�rosban a fuvard�j 1.9 lej/km., a v�roson k�v�l ennek a dupl�ja. De a v�rosban aut�k�lcs�nz� is m�k�dik.

A Cenk hegyre libeg�vel lehet feljutni.

V�roson k�v�li k�zleked�s

Brass�ban tal�lhat� Rom�nia egyik legfontosabb vas�ti csom�pontja. A v�rosban n�gy vas�ti �llom�s tal�lhat�: K�zponti Vas�t- �llom�s, Bertalan, Vas�ti rendez�, Derestye.

A vonatok menetrendje megtekinthet� itt.

A v�roson �thalad a 4-es eur�pai �t, E60 �s a DN 1 �t.

• Nemzetk�zi utak:
  • E60 B�cs – Budapest – Nagyv�rad – Kolozsv�r – Marosv�s�rhely – Brass� – Bukarest – Konstanca

• Nemzeti utak:
  • DN 1 Nagyv�rad – Nagyszeben – Fogaras – Brass� – Bukarest
  • DN 1A Brass� – N�gyfalu – Bratocea-h�g� – V�lenii de Munte – Ploiești
  • DN 10 Brass� – Sz�szherm�ny – Bodza-szoros – Buz�u
  • DN 11 Brass� – Sz�szherm�ny – Ojtozi-szoros – Onești
  • DN 73 Brașov – T�rcsv�r – Hossz�mez� – Pitești

Rept�r:

El�rel�that�lag 2015-ben, fog megny�lni Brass� reptere, Vidomb�kon, de m�r most �zembe van helyezve egy lesz�ll�p�lya v�szhelyzetek eset�re.

A m�sodik vil�gh�bor� idej�n m�k�d�tt egy katonai rept�r az IAR gy�r mellett, azonban a szovjet megsz�ll�s idej�n bez�rt�k.

Kult�ra

Brass� magyar irodalmi �lete

Brass� irodalmi �lete a rom�n, n�met �s magyar egym�sra hat�sok �s kapcsolatok k�zt alakult ki. A sz�sz Honterus s a rom�n Coresi mellett m�r 1581-ben felt�nt Szebeni Ny�r� J�nos, akinek magyar nyelv�bibliai id�zetgy�jtem�ny�t a British Museum �rzi. A reform�ci� alkalmat adott mindh�rom anyanyelv irodalmi �rv�nyes�l�s�re. A v�ros h�res sz�sz gimn�zium�ban 1637 �ta a magyar nyelvet is tan�tott�k. El�bb a felekezetek, majd a XIX. sz�zad polg�ri �s munk�s egyes�l�sei a helybeli magyars�got is gazdag, sokoldal� szellemi term�sre b�rt�k. Az 1830-as �vekben egyszerre indult meg itt a v�ros els� h�rom �js�gja, a Siebenb�rger Wochenblatt, a Gazeta de Transilvania �s az Erd�lyi H�rlap sz�pirodalmi mell�klet�vel, a Mulattat�val. 1849. �prilis 16-�n Veszely K�roly szerkeszt�s�ben megjelent s 19 sz�mot �rt meg a Brass�i Lap, melynek n�ptestv�ris�get hirdet� szellem�t, nemk�l�nben Zajzoni Rab Istv�n, Ko�s Ferenc s az 1887-ben alakult Magyar Munk�s Olvas� Egylet �r�ks�g�t sz�vesen id�zte a brass�i sajt� �s k�z�let.

Itt fejezte be tragikus k�lt�i p�ly�j�t a szabads�gharcos Zajzoni Rab Istv�n, itt adta ki eml�kirat�t Ko�s Ferenc. A helyt�rt�net �s n�prajz magyar vonatkoz�sait Horger Antal t�rta fel, s az 1887-ben idel�togat� magyar �r�k �s m�v�szek (k�zt�k Kiss J�zsef �s a fiatal Benedek Elek) �j lend�letet adtak a helyi magyar irodalmi kezdem�nyez�seknek. Ugyanabban az �vben alakult meg a szocialist�k Magyar Munk�s Olvas� Egylete is.

A 19-20. sz�zad fordul�j�n fellend�lt a brass�i magyar sajt��let, egyszerre t�bb magyar hetilap indult: a Hal�sz Gyula szerkesztette Brass�i Szemle; 1919-ben az El�re c. munk�slap (az 1920-as sztr�jk ut�n c�me Vil�goss�g); az egym�ssal verseng� lapok k�z�l azonban az 1920-as �vekben a m�r 1895-ben alap�tott Brass�i Lapok �s t�rslapja, a N�p�js�g tett szert orsz�gos h�rn�vre. Az 1930-as �vekben e lap k�r�l kialakult �r�g�rda, �l�n Kacs� S�ndorral, orsz�gos szintre emelte a helyi szellemi �letet. Innen fakadt a n�pm�vel� mozgalom (�GISZ, Hasznos K�nyvt�r), a Brass�i Lapok k�nyvkiad�sa (Aj�nd�kreg�nyt�r) s az �j realista �r�i csoportosul�s (Erd�lyi Enciklop�dia). Itt bontakoztak ki a magyar-sz�sz irodalmi kapcsolatok is a k�t vil�gh�bor� k�z�tt. Brass�ban, Nagyenyeden �s Kolozsv�rt a brass�i Klingsor �s az Erd�lyi Helikon �r�i k�z�s felolvas� estet rendeztek, egyre t�bb a k�lcs�n�s ford�t�s.

1944. augusztus 23-a ut�n, okt�ber 22-�n Kurk� Gy�rf�s, majd Szeml�r Ferenc szerkeszt�s�ben indult meg a demokratikus N�pi Egys�g, ezt 1947 febru�rj�ban Sepsiszentgy�rgyre helyezt�k, s Brass�ban csak 1963-t�l k�vette az �j Id� (1969-t�l Brass�i Lapok c�m alatt). E lap k�r�l alakult ki a brass�i magyar di�ks�g tudom�nyos �s irodalmi �lete lelkes szervez�k, mint Ap�thy G�za, Szikszay Jen� seg�ts�g�vel; a helybeli rom�n Astra �s n�met Karpaten Rundschau c. foly�irattal szoros egy�ttm�k�d�s j�tt l�tre a rom�n-magyar-sz�sz irodalmi kapcsolatok �pol�s�ra.

Az egykori Brass�i Magyar Dal�rda �s T�rekv�s Munk�s Dalegylet folytat�sak�nt m�k�d�tt a M�vel�d�si H�zban a magyar �nekkar, egy n�pszer� sz�nj�tsz� csoport �s b�bj�t�kos-egy�ttes is, a helybeli Dalsz�nh�z magyar esztr�degy�ttese Sz�lljon a dal c. n�tabokr�t�j�val meghaladta a 100. el�ad�st. A Brass�i Lapok kezdem�nyez�s�re 1973-ban l�tes�lt a helyi N�pi Egyetem magyar tagozata, mely helyi �s orsz�gos h�r� el�ad�k megh�v�s�val nemcsak a megyesz�khelyen, hanem Szecselev�rosban, Fogarason �s K�halomban is tudom�nyterjeszt� el�ad�ssorozatokat rendezett.

Az 1980-as �vek kedvez�tlenek voltak a rom�n, a sz�sz �s a magyar irodalom �s kult�ra fejl�d�s�re, er�s volt a cenz�ra, fellend�l�st az 1989. decemberirendszerv�lt�s hozott.

Sz�nh�zak �s filharm�ni�k

• „Sic� Alexandrescu” – Dr�mai Sz�nh�z
• Brass�i Opera
• „Gheorghe Dima” Filharm�nika
• „Arlechino” b�bsz�nh�z
• „Reduta” -kult�rh�z
• Theatre Club

K�nyvt�rak

• Megyei K�nyvt�r
• Francia K�nyvt�r
• Brit K�nyvt�r
• „Transilvania” Egyetem K�nyvt�ra

Aranyszarvas Fesztiv�l

1968-ban ker�lt el�sz�r megrendez�sre, a rom�n korm�ny rendelkez�s�re, abb�l a c�lb�l, hogy bebizony�ts�k a nyugatnak, hogy Rom�nia egy nyitott orsz�g. N�gy �vvel k�s�bb, Ceaușescu megsz�ntette a fesztiv�lt. 1992-t�l �jb�l megrendezt�k �s az�ta minden �vben megtartj�k.

Kultur�lis rendezv�nyek

• Brass� v�rosnapok- �vente
• Jazz �s Blues fesztiv�l – �vente
• Kamarazene Fesztiv�l – �vente
• Kort�rs-sz�nh�z Fesztiv�l- �vente
• Fekete-templomi orgona koncertek – hetente
• S�r Fesztiv�l (Berarul mare)- �vente
• Aurora Fesztiv�l (Berarul mic) – �vente
• Betakar�t�s �nnepe – �vente
• Mesters�gek V�s�ra – �vente (a v�rosnapokkal egyidej�leg)