Sextil Pușcariu szerint itt v�lt k�t �gra az egykori �jbrass�n kereszt�lfoly� patak �s a v�rosh�za hely�n eredetileg a patak h�dj�t vigy�z� �rtorony �llt. Els� eml�t�se 1420-b�l val�, amikor a sz�cs�k c�hh�za volt. A sz�cs�k megengedt�k Brass� vid�k�nek, hogy �p�let�kre egy emeleti helys�get �p�tsen, ahol a panaszosokat fogadhatja. V�rosh�zak�nt el�sz�r 1503-ban eml�tett�k. 58 m magas torny�t 1515 �s 1528 k�z�tt fejezt�k be �s n�gy fiatornyot is �p�tettek r�, amelyek a v�ros pallosjog�t jelk�pezt�k. �r�j�t Georgius segesv�ri mester k�sz�tette 1528-ban. 1521-ben pinc�j�t m�r t�ml�ck�nt haszn�lt�k. 1608-ban toronygombj�ba vill�m csapott. 1646-ban Michael Herrmann v�rosb�r� fel�j�ttatta �s egy �j termet �p�ttetett bel�, a Sz�zaty�k (a sz�z tagb�l �ll� v�rosi k�pvisel�test�let) r�sz�re. 1662-ben f�ldreng�sben �sszeomlott, ezut�n h�rom �v alatt �p�tett�k �jj�. Az 1689-es t�zv�szben teljesen le�gett. 1690-ben bevezett�k az �r�nk�nti harang�t�st (kor�bban trombit�sok jelezt�k az id� m�l�s�t), de 1727-ben be kellett sz�ntetni, mert a harangsz� bosszantotta a v�rosi parancsnok, Langlet t�bornok papag�j�t. K�lsej�t a 18. sz�zadban t�bb peri�dusban barokkiz�lt�k.

Egykor minden oldalr�l �rk�dok vett�k k�r�l �s a f�ldszintj�n �zletek helyezkedtek el. A harang�t�ssel a 19. sz�zadban a v�ros ter�let�n �szlelt t�zesetekre h�vt�k f�l a figyelmet. A szab�lyos id�k�z�kben ism�tl�d� egy harang�t�s �brass�t (Altstadt), kett� Bolony�t, h�rom Bolg�rszeget, n�gy a Belv�rost jelentette. A mai toronysisak als� r�sz�t 1776-ban k�sz�tett�k, �m ezt a mai szer�nyebb cs�csozat helyett eg�szen 1909–1910-ben egy hagyma alak�barokk b�dogosmunka d�sz�tette. El�tte �llt a v�ros k�t d�szk�tja, 1814 �s 1892 k�z�tt. A mai k�t az egykoriak m�sa, 1987–1988-ban �p�lt. K�r�l�tte k�sz�tett�k el a v�rosban az els� k�zt�ri k�burkolatot, 1737-ben.

1878-ban a v�rosi tan�cs az �p�letb�l a mai CFR-menetjegyiroda �p�let�be k�lt�z�tt �s csak az �rt�kes lev�lt�r m�k�d�tt benne 1923-ig. 1902-ben a tan�cs m�r elhat�rozta lebont�s�t, de a Kronst�dter Zeitung �ltal szervezett al��r�sgy�jt�s hat�s�ra el�llt a tervt�l. 1950-ben a Barcas�gi Sz�sz M�zeum �s a brass�i ASTRA gy�jtem�ny�t egyes�tve rendezt�k be falai k�zt a megyei m�zeumot. A h�romszintes, 17 teremb�l �ll� �lland� ki�ll�t�s gazdagon mutatja be Brass� t�rt�net�t. A pinceszinten a r�g�szeti, a f�ldszinten a k�z�pkori, az emeleten az �jkori anyag l�that�, ut�bbi r�szek�nt a p�ratlan r�gi rom�n nyomtatv�nygy�jtem�ny. �nmag�ban az �p�let bels� ter�nek a hajdani �llapotokat �rz� kialak�t�sa is �rdekes. A m�zeum ideiglenes ki�ll�t�soknak is helyet ad.