A brass�i Fellegv�r (rom�nul Cet��uia, n�met�l Schlo�) a 64 m�terrel a v�ros f�l� emelked�, erd�s Fellegv�r-hegy (rom�nul Straj�, n�met�l Schlo�berg vagy Martinsberg) tetej�n, 651 m tszf-i magass�gban �p�lt er�d. A hegy keleti oldala �brass�hoz, a nyugati Bolony�hoz tartozik.

A hegyen el�sz�r 1524-ben �p�tettek er�d�t f�b�l, amely egy f�lk�r alak� toronyb�l �s v�d�falb�l �llt. 1529-ben a Szapolyai-p�rti Petru Rare�, mint a Ferdin�nd-p�rti Brass� er�dj�t lerombolta. 1554–1557-ben �p�tette f�l k�b�l Castaldo cs�sz�ri hadvez�r. 1618-ban t�z rong�lta meg, de 1625–1630-ban kib�v�tve �jj��p�tett�k �s ezt a form�j�t �rzi m�ig. A n�gysz�g alaprajz� er�d sarkaira n�gy olaszb�sty�t �p�tettek, tornyokkal er�s�tett�k, egyetlen kapuj�t felvon�h�d seg�ts�g�vel tudt�k lez�rni (a mai kapu nem az eredeti, hanem 1817-ben k�sz�lt). Ekkor f�rt�k 81 m�ter m�ly k�tj�t is.

1688-ban a brass�iak ide menek�ltek a cs�sz�ri csapatok el�l, de Veterani m�jus 26-�n elfoglalta. 1690 augusztus�ban viszont a cs�sz�riak f�szkelt�k be ide magukat Th�k�ly el�l. Th�k�ly kiirtotta a domboldalban m�velt sz�l�ket, hogy �gy�it ne zavarj�k, de a v�rosiak k�r�s�re v�g�l el�llt az ostromt�l. (Az�ta nem m�velnek Brass�ban sz�l�t.) Ezut�n rakt�rk�nt �s hat�r�rkasz�rnyak�nt haszn�lt�k, majd a 18. sz�zad v�g�t�l kezdve r�vid megszak�t�sokkal eg�szen 1954-ig b�rt�n m�k�d�tt benne. 1848 el�tt s�r�z�t is �zemeltettek falai k�z�tt.

1849. j�nius 29–30-�n k�tsz�z honv�db�l �ll� �rs�ge egy napig tartotta a bevonul� L�ders csapataival szemben. 1945 �s 1954 k�z�tt a Securitate b�rt�nk�nt, majd 1975-ig a lev�lt�r rakt�rk�nt haszn�lta. 1975–1981-ben fel�j�tott�k.

A v�rban ma k�z�pkori �tterem �s fegyverki�ll�t�s m�k�dik. A domboldalt parkerd� bor�tja, melyet s�t�nyok szelnek �t.

A Fellegv�r-hegy nyugati, keleti �s d�li oldal�ra a 19. sz�zadban kezdtek nyaral�kat �p�teni. Ezeket a sz�zad v�g�n emeletes vill�k v�ltott�k f�l, k�l�n�sen a Fellegv�r sor (n�met�l Schlo�bergzeile, rom�nul �irul Cet��uii, ma Str. Mihai Eminescu) �s a hegy l�b�n�l az I. vil�gh�bor� ut�n fel�p�lt h�zsor v�lt a gazdag brass�iak n�pszer� lakhely�v�.

A brass�i Fellegv�r �szakr�l, a 19. sz�zad m�sodik fel�ben

A Fellegv�r sor r�szlete