A Tak�csok b�sty�ja (n�met�l Weberbastei, rom�nul Bastionul �es�torilor) Brass� v�roser�d�tm�ny�nek d�lnyugati sarokb�sty�ja.

1616 m²-es alapter�let�, fala alul 3-4, a legfels� szinten 1 m�ter vastag. Bel�l h�romemeletes fa �llv�nyzat illeszkedik a falhoz, amelyet l�r�sekkel �s szurok�nt� ny�l�sokkal lyuggattak �t. K�t figyel�torony tartozik hozz�. A tak�csok c�he �p�tette 1421 �s 1436 k�z�tt, majd 1570–1573-ban magas�tott�k. Az 1689-es t�zv�sz megk�m�lte, de 1701-ben r�szben �sszed�lt. 1750–1751-ben �ll�tott�k helyre. 1800 k�r�l �szaki folyos�i hely�n esk�v�i termet alak�tottak ki, majd a sz�zad els� fel�ben lakodalmakat rendeztek benne. 1877-ben, a c�hek megsz�ntet�se ut�n lett a v�ros tulajdona. 1885-ben m�helyiskol�t nyitottak benne, ahol a gipszform�z�s rejtelmeibe vezett�k be az �rdekl�d� ifjakat. 1908-t�l a kiv�l� akusztik�j� �p�tm�nyt szabadt�ri sz�npadk�nt haszn�lt�k. A folyos�k �csolat�t 1910-ben �jra�p�tett�k. Az I. vil�gh�bor� ut�n a v�ros a Barcas�gi Sz�sz M�zeumnak adta �t. 1950-ben a brass�i v�r �s a barcas�gi er�d�tm�nyek m�zeum�t rendezt�k be falai k�z�tt, ahol r�gi f�nyk�peket, t�r�k fegyvereket �s a tak�csc�h egykori t�rgyait �ll�tj�k ki. A leg�rdekesebb l�tnival� azonban az a makett, amelyet Friedrich Hermann k�sz�tett az 1896-os millenniumi �nneps�gekre �s amely a brass�i belv�rost �br�zolja a 18. sz�zad v�g�n. R�ad�sul Nicolae Ceau�escu1968-as l�togat�sa alkalm�b�l kieg�sz�tett�k a Bolg�rszeggel, amilyen a 19. sz�zad k�zep�n lehetett.