A Duna a m�sodik leghosszabb folyam Eur�p�ban (a Volga ut�n). N�metorsz�gban, a Fekete-erd�ben ered k�t kis patakocska, a Brigach �s a Breg �sszefoly�s�val Donaueschingenn�l, �s innen d�lkeleti ir�nyban 2850 kilom�tert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarorsz�g eg�sz ter�lete e folyam v�zgy�jt�j�n ter�l el, itteni f��g�nak hossza 417 km, ez�rt az orsz�g v�zrajz�nak meghat�roz� alkot�eleme.

A foly� kialakul�sa a plioc�n id�szakban kezd�d�tt el. A plioc�n v�g�n jutott el a Duna a Kisalf�ldig, ekkor a mai nyugat-kelet ir�ny helyett �szak-d�l ir�nyban folyt itt. Csak a pleisztoc�n id�szakban alakult ki a kisalf�ldi szakasza. A foly� legfiatalabb r�sze a Dobrudzsa nyugati oldal�n tal�lhat� d�l-�szak ir�ny� foly�sa, amely puszt�n a pleisztoc�n id�szak v�g�n j�tt l�tre.

Napjainkban fontos nemzetk�zi haj��t. A n�metorsz�gi Rajna–Majna–Duna-csatorna1992-es meg�p�t�se �ta r�sz�t k�pezi annak a 3500 km-es transzeur�pai v�zi�tnak, amely az �szaki-tenger melletti Rotterdamt�l a Fekete-tenger melletti Sulin�ig �r. A Dun�n sz�ll�tott �ruk �sszt�mege 1987-ben el�rte a 100 milli� tonn�t.

A 20. sz�zadban a folyam f�ls� szakasz�n v�zl�pcs�k sor�t �p�tett�k ki, ami megv�ltoztatta a foly� term�szetes v�zj�r�s�t �s gyakorlatilag megsz�ntette a hordal�k alpi ut�np�tl�s�t. A rendszer utols� tagja a Szlov�ki�ban fel�p�tett b�s–nagymarosi v�zl�pcs�. A Dunakanyar f�l�tti szakasz v�zszintje folyamatosan cs�kken, ennek k�vetkezt�ben pusztulnak a part menti �l�helyek. A legnagyobb vesz�ly a Duna–Ipoly Nemzeti Park �rt�ri kem�nyfaligeteit fenyegeti.

A Duna a vil�g „legnemzetk�zibb” foly�ja; 10 orsz�gon halad �t, v�zgy�jt� ter�lete pedig 7 tov�bbi orsz�got �rint. T�bb jelent�s telep�l�s is emelkedik a partjain, k�zt�k n�gy jelenlegi f�v�ros: B�cs, Pozsony, Budapest �s Belgr�d. A t�rs�g kultur�lis �r�ks�ge �s term�szeti adotts�gai sok turist�t vonzanak.

-Neve

-T�rt�nete

-�kor

-K�z�pkor

-T�r�k�k

-�jkor

-F�ldrajza

-A foly� szakaszai

-A Duna kialakul�sa

-A Duna t�jform�l� szerepe

-Dunai orsz�gok

-Dunai telep�l�sek

-V�zrajza

-Mell�kfoly�i

-Dunai �lett�r

-Fl�ra

-Fauna

-Nemzeti parkok

-Az emberi beavatkoz�sok hat�sai

-Gazdas�ga

-Haj�z�s

-Iv�v�z

-V�zenergia

-Hal�szat

-Turizmusa