|
A Duna a msodik leghosszabb folyam Eurpban (a Volga utn). Nmetorszgban, a Fekete-erdben ered kt kis patakocska, a Brigach s a Breg sszefolysval Donaueschingennl, s innen dlkeleti irnyban 2850 kilomtert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarorszg egsz terlete e folyam vzgyjtjn terl el, itteni fgnak hossza 417 km, ezrt az orszg vzrajznak meghatroz alkoteleme.
A foly kialakulsa a pliocn idszakban kezddtt el. A pliocn vgn jutott el a Duna a Kisalfldig, ekkor a mai nyugat-kelet irny helyett szak-dl irnyban folyt itt. Csak a pleisztocn idszakban alakult ki a kisalfldi szakasza. A foly legfiatalabb rsze a Dobrudzsa nyugati oldaln tallhat dl-szak irny folysa, amely pusztn a pleisztocn idszak vgn jtt ltre.
Napjainkban fontos nemzetkzi hajt. A nmetorszgi Rajna–Majna–Duna-csatorna1992-es megptse ta rszt kpezi annak a 3500 km-es transzeurpai vzitnak, amely az szaki-tenger melletti Rotterdamtl a Fekete-tenger melletti Sulinig r. A Dunn szlltott ruk ssztmege 1987-ben elrte a 100 milli tonnt.
A 20. szzadban a folyam fls szakaszn vzlpcsk sort ptettk ki, ami megvltoztatta a foly termszetes vzjrst s gyakorlatilag megszntette a hordalk alpi utnptlst. A rendszer utols tagja a Szlovkiban felptett bs–nagymarosi vzlpcs. A Dunakanyar fltti szakasz vzszintje folyamatosan cskken, ennek kvetkeztben pusztulnak a part menti lhelyek. A legnagyobb veszly a Duna–Ipoly Nemzeti Park rtri kemnyfaligeteit fenyegeti.
A Duna a vilg „legnemzetkzibb” folyja; 10 orszgon halad t, vzgyjt terlete pedig 7 tovbbi orszgot rint. Tbb jelents telepls is emelkedik a partjain, kztk ngy jelenlegi fvros: Bcs, Pozsony, Budapest s Belgrd. A trsg kulturlis rksge s termszeti adottsgai sok turistt vonzanak.
-Neve
-Trtnete
-kor
-Kzpkor
-Trkk
-jkor
-Fldrajza
-A foly szakaszai
-A Duna kialakulsa
-A Duna tjforml szerepe
-Dunai orszgok
-Dunai teleplsek
-Vzrajza
-Mellkfolyi
-Dunai lettr
-Flra
-Fauna
-Nemzeti parkok
-Az emberi beavatkozsok hatsai
-Gazdasga
-Hajzs
-Ivvz
-Vzenergia
-Halszat
-Turizmusa
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
