A brass�isz�szevang�likus Fekete templom Rom�nia legnagyobb temploma, egyben az eur�pai g�tika legkeletebbre fekv� jelent�s alkot�sa. A f�t�rb�l d�lnyugatra ny�l�, Honterus-udvarnak nevezett t�ren �ll. Nev�t az 1689. �prilis 21-�n a v�ros legnagyobb r�sz�t elhamvaszt� t�zv�szr�l kapta, amelyben bekormoz�dott. A modern kori fel�j�t�skor elt�vol�tott�k r�la a koromr�teget.

T�rt�nete

1383 �s 1477 k�z�tt �p�lt, a tat�rj�r�skor elpusztult Szent Katalin-templom, �jbrass� pl�b�niatemplom�nak hely�re, amely 1295-t�l d�k�ns�g k�zpontja volt. K�ttornyosnak tervezt�k, az elk�sz�lt nyugati tornyot v�g�l 1514-ben szentelt�k fel. Elk�sz�lt�t�l a v�ros Sz�z M�ri�nak szentelt f� pl�b�niatemploma volt, �p�t�s�hez a v�ros t�bbsz�r nyert b�cs�enged�lyt. 1421-ben a t�r�k�k t�mad�sa vetette vissza az �p�tkez�st. 1444-ben Hunyadi J�nos elengedte a v�ros Szent M�rton-napicenzus�t, amelyet a templom �p�t�s�re tudtak ford�tani. H�l�b�l a f�haj� egyik oszlop�n elhelyezt�k a Hunyadiak c�mer�t. 1529 okt�ber�ben, a Szapolyai-p�rti Petru Rare� t�mad�s�t�l tartva Lukas Hirscher v�rosb�r� leszedette a templom fedel�t.

1542-ben, a v�ros reform�ci�ja idej�n az evang�likusok� lett. 1542 okt�ber�ben itt tartott�k az els� n�met nyelv� evang�likus istentiszteletet Erd�lyben. 1544-ben, Luther szem�lyes aj�nl�s�ra Johannes Honterust v�lasztott�k lelk�sz�v�. 1689. �prilis 21-�n, a kort�rsak �ltal a cs�sz�ri katonas�g gy�jtogat�s�nak tulajdon�tott t�zv�szben le�gett. 1710—1714-ben �p�ltek az oldalhaj�k karzatai, az inasok �s seg�dek sz�m�ra. Az 1738-as f�ldreng�sben ism�t megs�r�lt. 1762 �s 1772 k�zt danzigi mesterek �p�tett�k �jj�, ekkor k�sz�lt mai boltozata is. A I. vil�gh�bor� el�tt megkezdett helyre�ll�t�si munk�latai f�lbeszakadtak, v�g�l hosszadalmas munk�val, 1969 �s 1999 k�z�tt �ll�tott�k helyre.

Le�r�sa

H�romhaj�s, g�tikuscsarnoktemplom. Hossza 89, sz�less�ge 38, a haj� magass�ga 42, a torony� 65 m. A f�haj� nyugati �s keleti v�g�ben 1656-ig val�sz�n�leg k�t mell�kk�poln�ja is volt. K�v�lr�l minden m�sodik pill�r�t a templom �p�t�s�vel egykor� szobor m�solata d�sz�ti (az eredetieket a templomban �rzik). Az �br�zolt alakok: Keresztel� Szent J�nos, Szent Mih�ly arkangyal, Szent Jakab apostol, Szent Mikl�s (?), Thomas Sander pl�b�nos, a templom alap�t�ja (?), Luk�cs evang�lista, P�l apostol, Krisztus mint Salvator Mundi, Szent P�ter �s az egykori v�d�szent, Sz�z M�ria, l�ba alatt Brass� els� c�mer�vel.

Az 1689-as t�zv�sz el�tt 22 mell�kolt�ra volt, a mai, a templom st�lus�hoz igazod� f�olt�rt 1865-ban, Peter Bartesch v�rosi f��p�t�sz tervei alapj�n k�sz�tett�k. A k�z�ps� olt�rk�p (a Hegyi besz�d) Friedrich Martersteig weimari fest� m�ve. Az olt�r bal oldali oszlopa el�tti Honterus-eml�kk� azon a helyen �ll, ahov� a reform�tort temett�k. Az olt�r m�g� van befalazva Thomas Sandernak, a templomot alap�t� pl�b�nosnak a s�rk�ve. Sz�sz�ke �s a tan�csurak padja1696-ban, a szent�ly padjai 1700-ban k�sz�ltek. A sz�sz�kkel szemk�zti pill�ren a Hunyadi-c�mer l�that�. A szent�ly �szaki fal�n vezett�k a Breve Chronicon Daciae c�m� falikr�nik�t, amely az 1143 �s 1571 k�z�tti erd�lyi esem�nyeket �r�k�tette meg. A d�li oldalhaj� keleti fal�n Fritz Schullerus k�pe: a tan�csurak �s az �n. „sz�zaty�k” (a v�rosi k�pvisel�test�let) 1543. december 26-�n felesk�sznek Honterus reform�ci�s k�nyv�re.

A d�li kapu el�csarnok�ban l�that�, 1477-ben k�sz�lt fresk�k az Angyali �dv�zletet (az �n. Schwarze Madonna), M�ty�s �s Beatrix c�mer�t, a Kir�lyok Im�d�s�t, Alexandriai Szent Katalint �s Szent Borb�l�t �br�zolj�k. A torony alatt a templom t�rt�net�t bemutat� ki�ll�t�s tekinthet� meg.

1914-ig h�t harangja volt, ezek k�z�l akkor h�rmat leszereltek �s �gy�nak olvasztottak be. 7300 kg-os nagyharangja a legnagyobb mozd�that� harang Rom�ni�ban �s eredetileg 1514-b�l sz�rmazik, de az 1689-es t�zv�sz ut�n �s 1750-es lezuhan�s�t k�vet�en, 1858-ban �jra�nt�tt�k. 2001-ben �j�tott�k f�l D�lkelet-Eur�pa legnagyobb orgon�j�t, amely 3993 s�pot sz�ml�l �s 76 regiszteres. A berlini Carl August Buchholz �p�tette 1836 �s 1839 k�z�tt.

A templomban tal�lhat� a T�r�korsz�gon k�v�li Eur�pa legnagyobb anat�liai sz�nyeggy�jtem�nye. A 16–18. sz�zadban k�sz�lt 119 sz�nyeget a T�r�korsz�got j�r� sz�sz keresked�k v�s�rolt�k �s aj�nd�kozt�k az egyh�zk�zs�gnek. Ma a templombels�t d�sz�tik. A templom tov�bbi kincsei k�z� tartozik az 1476-ban egy segesv�ri mester �ltal k�sz�tett �s Johannes Reudel keresked� �ltal adom�nyozott keresztel�medence, egy g�tikus, �nt�ttvas szents�gtart� �s k�t, 1504-ben k�sz�lt kehely. D�li oldal�n �ll Johannes Honterus szobra, Harro Magnussen alkot�sa 1898-b�l.

A Fekete templom t�len