Kolozsv�r (rom�nul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, n�met�l Klausenburg, n�ha Clausenburg, latinul Claudiopolis, sz�szul Kleusenburch, jiddis�l קלויזנבורג, Klojznburg) v�ros Rom�ni�ban. Erd�ly t�rt�nelmi k�zpontja �s legjelent�sebb v�rosa. Az egykori Kolozs v�rmegye, ma Kolozs megye sz�khelye. A 2002-es n�psz�ml�l�si adatok szerint Bukarest �s J�szv�s�r ut�n Rom�nia harmadik legn�pesebb v�rosa volt. Az Eur�pai Uni�96. legn�pesebb v�rosa. K�t sz�nh�z�val, k�t oper�j�val, tizenegy fels�fok� oktat�si int�zm�ny�vel �s sz�mos k�z�piskol�j�val az orsz�g fontos kultur�lis k�zpontja.

Egyike volt annak a h�t er�d�tett v�rosnak, amelyekr�l Erd�ly n�met nev�t (Siebenb�rgen) kapta. H�res ezen k�v�l M�ty�s kir�ly �s Bocskai Istv�n fejedelem sz�l�v�rosak�nt, illetve az unit�rius vall�s b�lcs�jek�nt. Sz�mos m�eml�ke k�z�l a legnevezetesebbek a Szent Mih�ly-templom, el�tte Fadrusz J�nosM�ty�s szobr�val, a Farkas utcai reform�tus templom, illetve a B�nffy-palota.

-Kolozsv�r (1)

-Fekv�se

-Nev�nek eredete

-T�rt�nete

-Kolozsv�r (2)

-Lakoss�ga

-K�zigazgat�sa

-V�rosnegyedek

-Gazdas�g

-Munkan�lk�lis�g

-K�zleked�s

-Kolozsv�r (3)

-Nevezetess�gei

-Kult�ra �s oktat�s

-Sz�nh�zak �s oper�k

-M�zeumok

-Egyetemek

-Legfontosabb k�z�piskol�k

-Kolozsv�r(4)

-Sajt�

-Sport

-H�res emberek

-Testv�rv�rosai