A Partium (kiejt�se a magyarorsz�gi latins�gban: p�rcium) a mai Rom�nia legnyugatibb r�sz�n tal�lhat� t�rt�nelmi, f�ldrajzi ter�let. Az elnevez�s a k�z�pkori latin dominus partium regni Hungariae azaz „Magyarorsz�g r�szeinek ura” kifejez�sb�l sz�rmazik, �s arra a n�h�ny kelet-magyarorsz�gi v�rmegy�re utal, amelyek Magyarorsz�g h�rom r�szre szakad�sa ut�n az erd�lyi fejedelem uralma al� ker�ltek. A Partiumot olykor magyar nev�n „R�szek”-k�nt is eml�tik.

A Partium nem a t�rt�nelmi Erd�ly r�sze, att�l k�l�n�ll� ter�let, amely k�zigazgat�silag hol Erd�lyhez, hol Magyarorsz�ghoz, hol a Habsburg Birodalomhoz tartozott. A mai rom�n felfog�s szerint ugyanakkor a Partium ter�let�t is a t�gabb �rtelemben vett Erd�ly (rom�nul Transilvania) r�sz�nek tekintik.

Ter�lete

A Partium elnevez�st a hivatalos rom�niai k�zigazgat�sban nem haszn�lj�k, magyar lakoss�ga azonban �ltal�ban ma is Partiumnak nevezi a ter�letet �s megk�l�nb�zteti azt a t�rt�nelmi Erd�ly (latinul Transylvania, rom�nul Ardeal) ter�let�t�l. A Partium mai fogalm�ba a k�vetkez� rom�niai megy�k tartoznak �szakr�l d�l fel�:

• M�ramaros megye,
• Szil�gy megye (Szil�gys�g),
• Szatm�r megye,
• Bihar megye („Biharorsz�g”),
• Arad megye

T�rt�nete

A vil�gosabb barna ter�let az Erd�lyi Fejedelems�g, a s�t�tebb barna a Partium

A k�z�pkori Magyar Kir�lys�g h�rom r�szre szakad�sa ut�n a „R�szek” felett az erd�lyi fejedelmek mint „Magyarorsz�g r�szeinek urai” uralkodtak, azzal a kik�t�ssel, hogy a fejedelmi dinasztia kihal�sa ut�n e ter�letek visszaker�lnek a kir�lyi Magyarorsz�ghoz. Err�l a J�nos Zsigmond �s a Habsburgok k�z�tt 1570-ben l�trej�tt speyeri szerz�d�s rendelkezett.

A Partium ter�lete nem r�gz�lt, a Habsburgok �s az erd�lyi fejedelmek k�z�tti er�viszonyokt�l f�gg�en v�ltozott. Az 1570. �vi speyeri szerz�d�s �rtelm�ben ide tartoztak:

• M�ramaros v�rmegye,
• Bihar v�rmegye,
• Zar�nd v�rmegye,
• K�z�p-Szolnok v�rmegye,
• Kraszna v�rmegye �s
• K�v�r vid�ke (megyei jog�, �n�ll� k�zigazgat�s�).

Az Erd�lyi Fejedelems�g tov�bbi terjeszked�se eredm�nyek�nt k�s�bb a Partium r�sze lett m�g:

• Arad v�rmegye keleti r�sze �s
• Sz�r�ny v�rmegye (a k�z�pkori Krass� v�rmegye �s Sz�r�nys�g).

A ter�let a t�r�k�k ki�z�se �s Erd�ly Habsburg uralom al� ker�l�se ut�n t�bb k�zigazgat�si v�ltoz�son is �tment. 1693-ban a Partiumot hivatalosan visszacsatolt�k Magyarorsz�ghoz. Az egykori Sz�r�ny v�rmegye ter�lete ugyanakkor 1718-ban a B�ns�g r�sze lett. (E ter�let tov�bbi t�rt�net�r�l l�sd a B�ns�g sz�cikket!)

A visszacsatol�si rendelet nyom�n a val�s�gban csak a Partium egy r�sze (Arad, Bihar �s M�ramaros v�rmegye) lett ism�t Magyarorsz�g szerves alkot�eleme. A Partium m�s ter�letei (Kraszna, K�z�p-Szolnok �s Zar�nd v�rmegy�k) viszont csak ad�z�si tekintetben tartoztak Magyarorsz�ghoz, k�zigazgat�si szempontb�l tov�bbra is Erd�ly keret�ben maradtak.

A R�k�czi-szabads�gharc idej�n II. R�k�czi Ferenc a partiumi megy�ket ism�t erd�lyi k�zigazgat�s al� vonta. E t�rekv�s�ben az Erd�lyi Fejedelems�g szerep�nek er�s�t�se, illetve a Kir�lyh�g�n t�li (t�nyleges erd�lyi) ter�letek elveszt�se (1708) ut�n erd�lyi uralm�nak legitim�ci�ja motiv�lta. Ez�rt M�ramaros �s Bihar v�rmegye mellett m�g Debrecen v�ros�t is a Partium r�szek�nt kezelte.

A szatm�ri b�ke ut�n a ter�let jogi rendez�se az el�z� sz�zad v�g�n lerakott alapokon folyt tov�bb. A fentebb eml�tett kett�s f�gg�st csak az 1733. �vi Carolina Resolutio sz�ntette meg. A magyar orsz�ggy�l�s megk�rdez�se n�lk�l hozott korm�nyrendelet �rtelm�ben Kraszna �s K�z�pszolnok v�rmegy�ket, Zar�nd v�rmegye keleti fel�t (a megye nyugati r�sze Arad v�rmegye r�sze lett), valamint K�v�r vid�k�t hivatalosan is erd�lyi k�zigazgat�s al� helyezt�k. Ett�l kezdve Partium alatt ezeket a ter�leteket �rtett�k.

A Partium ter�lete 1733-t�l:

• Zar�nd v�rmegye,
• K�z�p-Szolnok v�rmegye,
• Kraszna v�rmegye,
• K�v�r vid�ke,
• Zilah v�ros (1806-t�l �n�ll� k�zigazgat�s�).

Az 1741. �vi 18., az 1751. �vi 24., kir�lyi szentes�t�st nyert t�rv�nycikkek ugyan ism�telten elrendelt�k Kraszna, K�z�pszolnok �s Zar�nd v�rmegy�k Magyarorsz�ghoz t�rt�n� visszacsatol�s�t is, a t�rv�nyek gyakorlati megval�s�t�sa azonban elmaradt. A visszacsatol�sban �rdekelt magyar politikai er�k ennek k�vetkezt�ben arra a meggy�z�d�sre jutottak, hogy a Partium t�nyleges visszacsatol�sa csak Erd�ly Magyarorsz�ggal val� teljes egyes�t�se (uni�ja) eset�n v�rhat�. E c�lb�l a magyar �s erd�lyi orsz�ggy�l�sek folyamatos kezdem�nyez�seket tettek, amelyek azonban a b�csi udvar ellen�ll�sa miatt mindig meghi�sultak. Mind�ssze annyi lett az eredm�ny, hogy a Partium visszacsatol�s�t az 1792. �vi 11., valamint k�s�bb az 1836. �vi 21. t�rv�nycikkelyben ism�t t�rv�nybe iktatt�k, ami ism�t csak pap�ron maradt. A t�rv�ny v�grehajt�s�nak ugyanis az Erd�lyi Udvari Kancell�ria ellen�llt. A partiumi megy�k rendjei 1847-ben az erd�lyi korm�nyzat viselked�s�r�l �gy �rnak:

„A magyar kir�ly parancsa ir�nti tiszteletlens�g Erd�ly fejedelme ir�nti h�dolatnak v�tetett, a szentes�tett t�rv�ny ir�nti engedetlens�g polg�ri er�nynek.”

Az 1848-49-es szabads�gharc alatt, az Erd�llyel l�trehozott uni� keret�ben a Partium is �tmenetileg Magyarorsz�ghoz tartozott. (1848. �vi 6. t�rv�nycikk a R�szek visszacsatol�s�r�l.) Az egyes�t�st 1848 m�jus�ban Wessel�nyi Mikl�s ir�ny�t�sa alatt hajtott�k v�gre.

A szabads�gharc lever�se ut�n az osztr�k korm�ny ism�t elszak�totta Magyarorsz�gt�l Erd�lyt, �s ezzel egyid�ben K�z�p-Szolnok, Kraszna �s Zar�nd v�rmegy�ket, K�v�r vid�k�vel �s Zilah v�ros�val egy�tt az erd�lyi polg�ri �s katonai korm�nyzat al� helyezt�k. Csak az okt�beri diploma eredm�nyek�nt, az 1862. m�rcius 15-i cs�sz�ri rendelet k�vetkezt�ben szakadt el a Partium v�glegesen Erd�lyt�l.

Az 1867. �vi kiegyez�s ut�n eg�szen 1920-ig Erd�ly �s valamennyi volt partiumi ter�let a Magyar Kir�lys�g szerves r�sz�t k�pezte. 1876-ban K�z�p-Szolnok �s Kraszna v�rmegy�kb�l, tov�bb� Zilah v�ros�b�l �s az erd�lyi Doboka v�rmegye egy r�sz�b�l a magyar orsz�gy�l�s l�trehozta az �j Szil�gy v�rmegy�t. Zar�nd v�rmegy�t ugyanakkor r�szben Hunyad, r�szben Arad v�rmegy�be, K�v�r vid�k�t pedig r�szben az �j Szolnok-Doboka, r�szben Szatm�r v�rmegy�be kebelezt�k be.

A trianoni b�keszerz�d�s Erd�llyel egy�tt az egykori Partium ter�let�t, valamint M�ramaros v�rmegye d�li r�sz�t (�szaki r�sz Csehszlov�ki�hoz ker�lt, ma pedig Ukrajna ter�let�t k�pezi), illetve Arad, Szatm�r �s Bihar v�rmegy�k t�lnyom� r�sz�t is Rom�ni�nak juttatta. Kisebb Szatm�r, Bihar �s Arad megyei t�red�kek maradtak csak magyar fennhat�s�g alatt. (L�sd: Szabolcs-Szatm�r-Bereg megye �s Hajd�-Bihar megye.) �gy ma a Partium fogalma a t�rt�nelmi jelent�se mellett a Magyarorsz�gt�l Rom�ni�hoz ker�lt alf�ldi ter�letek �sszess�g�t is jel�li, teh�t p�ld�ul a szatm�ri vid�kek (Szatm�rn�meti, Nagyk�roly) is bele�rtend�k, amelyek t�rt�nelmileg nem voltak ugyan a Partium r�szei, hanem mindig Magyarorsz�g ter�let�hez tartoztak, de Trianon �ta a t�rt�nelmi partiumi ter�letekkel alkotnak szoros ter�leti egys�get.

H�res emberek

• Ady Endre (1877-1919) �rmindszent h�res sz�l�tte, a 20. sz�zadi magyar k�lt�szet egyik legjelent�sebb alakja.
• Arany J�nos (1817-1882) Nagyszalonta h�res sz�l�tte, k�lt�.
• Bak�cz Tam�s (1442-1521) esztergomi �rsek, b�boros, Erd�d�n sz�letett.
• Bart�k B�la (1881-1945) Nagyszentmikl�son sz�letett zeneszerz�, zongoram�v�sz, zenetud�s.
• Dsida Jen� (1907-1938) Szatm�rn�metiben sz�letett k�lt�.
• F�nyes Elek (1807-1876) csokalyi sz�let�s�, a magyar statisztika megteremt�je.
• J�vor P�l (1902-1959) aradi sz�nm�v�sz.
• Kaffka Margit (1880-1918) nagyk�rolyi sz�let�s� �r� �s k�lt�.
• Kazinczy Ferenc (1759-1831) �rsemj�nben sz�letett �r�, nyelv�j�t�, m�ford�t�.
• K�roli G�sp�r (1529-1590) Nagyk�rolyban sz�letett, elismert teol�gus, a Vizsolyi Biblia ford�t�ja.
• K�lcsey Ferenc (1790-1838) Sz�demeter sz�l�tte, a Himnusz szerz�je.
• Miszt�tfalusi Kis Mikl�s (1650-1702) Miszt�tfalu nagy sz�l�ttje, a magyar nyomd�szat kimagasl� alakja, eur�pai h�r� nyomd�sz, jelent�s nyelvtud�s.
• Nagys�ndor J�zsef (1804-1849) nagyv�radi sz�let�s� szabads�gharcos, v�rtan�.
• N�meth L�szl� (1901-1975) nagyb�nyai sz�let�s� �r�, essz�ista, sz�nm��r�, publicista, m�ford�t�.

�rv�ndi Moln�r Ferencz (1637–1699) �rv�ndi sz�let�s� bibliafordit�, k�lt�, �r�.

• P�zm�ny P�ter (1570-1637) nagyv�radi sz�let�s� b�boros, esztergomi �rsek, �llamf�rfi, tud�s.
• Szigligeti Ede (Szathm�ry J�zsef) (1814-1878) Nagyv�rad sz�l�tte, dr�ma�r�, sz�n�sz, rendez�.
• Szil�gyi Domokos (1938-1976) nagysomk�ti sz�let�s� k�lt�, kritikus �s m�ford�t�.
• T�th �rp�d (1886-1928) aradi sz�let�s� k�lt�.