|
Szatmár megye (románul Judeţul Satu Mare) Románia északnyugati részén helyezkedik el. A mai Partium (Részek) részét képezi, habár történelmileg nem volt annak része. Székhelye Szatmárnémeti (113 688 lakos). Szomszédos megyék: keleten Máramaros megye, délen Bihar megye és Szilágy megye, nyugaton Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (Magyarország), északon Ukrajna.
Története
Előzménye a magyar királyságbeli Szatmár vármegye, mely a középkorban alakult ki. 1800-tól a megyeszékhely Nagykároly, az 1876-os megyerendezés kapcsán bővült a Kővárvidék egy részével. 1910-ben a vármegye 6287 km², melyből 4505 km² került Romániához Trianonban (71,7%), a vármegye 0,4%-a (Nagypalád) Csehszlovákia birtoka lett, ma Ukrajna része. A román közigazgatásban a megyszékhely Nagybányára tevődött, az Ugocsa vármegyeiHalmi járást, mely Romániáé lett, valamint a Szolnok-Doboka vármegyeiKápolnokmonostori járást idecsatolták, viszont a Nagykárolyi járást és Dobra, Nántű, Rákosterebes községeket Szilágyhoz. Érdekes módon az 1940-ben a magyar közigazgatáshoz visszakerült vármegyében megőrizték e román módosításokat, 1945-től ismét román impérium, 1952-től Máramaros tartomány része. 1968-as újjászervezésekor hozzákerül Tasnád és környéke, valamint egy-egy falut elcserél Bihar megyével, így ma (Piskolt Szatmárhoz, Érkörtvélyes Biharhoz tartozik.)
Földrajz
A megye területe 4 419 km2. Északon terül el az Avasság, valamint a Gutin-hegység egy kis része. Ezek az Északkeleti-Kárpátokhoz tartozó hegyek alkotják a terület 17%-át. A többi dombvidék (20%) és síkság, amely az Alföldhöz tartozik. Legfontosabb folyók a Szamos, a Túr és a Kraszna. Legmagasabb pont: Vf. Rotund (1240 m), Gutin-hegység. A legmélyebb pont 120 m. A földek 72%-a mezőgazdasági földterület (3 181 km2), 18%-a erdőség (795 km2), 3% víz (133 km2) és 7% egyéb terület (310 km2).
Éghajlat
Éghajlata mérsékelt-kontinentális. A legmagasabb lejegyzett hőmérséklet +39,4 °C volt. A legalacsonyabb hőmérsékletet Szatmárnémetiben mérték, ez -30,4 °C volt.
Demográfia, etnikai, felekezeti megoszlás
2002-ben 367 281 lakosa volt, a népsűrűség 83 fő/km2. A lakosság többsége román, de jelentős magyar kisebbség is jelen van. Élnek még itt németek, zsidók, ukránok, szlovákok és romák.
Gazdaság
Szatmár megyének előnyt jelent nyugati fekvése és vonzza a külföldi befektetőket. Fontosabb iparágak: járműipar, élelmiszeripar, faipar és textilipar.
Turizmus
Szatmár megye turizmusa a nagyobb városok nevezetességeihez, a megye termálfürdőihez, ritka történelmi emlékeihez, nagy szülöttei és híres átutazói emlékhelyeihez, illetve a falusi turizmushoz kötődik.
Főbb látványosságai:
- Szatmárnémetiben a megye számos történelmi nevezetessége található:
- A város katolikus székesegyháza (barokk és klasszicista stílusjegyek, carrarai márvány főoltár, a fagyosszentek ereklyéi, a megye legnagyobb orgonája), előtte Hám János szatmár városépítő püspökének a szobrával. Bal oldali sekrestyéje ad otthont a püspöki képtár és kincstár gyűjteményének, mely mára már látogatható.
- A Vécsey palota, mely szépművészeti múzeumként működik a város jelentős nevezetessége. Udvarán emléktábla jelzi, hogy itt kötötték meg a szatmári békét.
- A püspöki palota, és a püspöki kápolna. Oltára előtt esküdött Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Az erddődi várból szatmár püspöke hozatta kápolnájába.
- A Láncos templom, a város legnagyobb, legrégibb református temploma (németalföldi későbarokk, copf), körülötte a város ősi "református központja": A Szatmárnémeti Református Fiúgimnázium épülete (ma: Kölcsey Ferenc Főgimnázium), melynek tanári szobája - értékes falfestményei miatt - a város jelentős látványossága, a Református Leánygimnázium, a Református Tanítóképző (a mai Szatmárnémeti Refformátus Gimnázium otthonai), a Pirostéglás Iskola, az Esperesi Hivatal és a Láncos Parókia épületeivel.
- A Tűzoltótorony a város egyik emblematikus látványossága.
- A Pannónia Szálló (ma Dacia Szálló) szintén emblematikus látványossága Szatmárnémetinek. Az erdélyi magyaros szecesszió egyik legszebb példája (a marosvásárhelyi Művelődési Palota mellett). Ez az épületegyüttes ad otthont a Dinu Lipatti Filharmóniának is.
- A Németi Templom (református), a Kálvária Templom, a kanonokpaloták, a Hildegárda (egykori ferences) kolostortemplom, a Kossuth kert (benne azz egykori városi közfürdő gyönyörű klasszicizáló épületével), a Szatmárnémeti Északi Színház épülete, a Károlyi ház a város jelentős látványosságai közé tartoznak.
- A város jelentős zsidó emlékekkel és emlékhelyekkel is büszkélkedhet. Szatmárnémetiben élt Erdély egyik legnagyobb zsidó közössége (Kolozsvár, Nagyvárad és Máramarossziget mellett). Olyan jelentős zsidó emlékeket hagytak ránk, mint a város ortodox zsinagógája, a Talmud Tora Imaház, az ortodox zsidó temető (híres rabbik, caddikok, csodarabbik sírjaival és a Holokauszt áldozatainak emlékkápolnájával, gyönyörű emlékművekkel), a neológ és státuszkó zsidó temető (a város híres szülötteinek sírjaival, értékes síremlékekkel), a Princz testvérek házai, a zsidó iparosok háza, a Zsidó kórház (ma TBC-kórház) épülete, a zsidó korzó szép házai, stb.
- A Csizmadia szín felújított épülete ma is a város egyik leginpozánsabb épülete (egykor a szatmári színjátszáj otthona is volt), mellette az újközpontba vezető sétálóutcán a város híres szülötteinek emlékkövei találhatók (három nyelvű feliratokkal).
- A román ortodox katedrális, a román görög katolikus katedrális, a magyar görög katolikusok temploma, a "régi kórház".
- A vasút melletti református temető (Lükő Béla kriptájával, a város jelentős szülötteinek sírjaival), a híd melletti katolikus temető (a klérus sírjaival és síremlékekkel), stb.
- Nagykároly a megye fontos turisztikai központja. Itt található a nagykárolyi Károlyi kastély, körülötte a kastélykerttel és ma is működő lovardával. A kastély ma nyilvános múzeumnak ad otthont. Leginkább ez jelenti a város fő turisztikai vonzerejét, de jelentősek még templomai, régi épületei, és az egykor virágzó nagykárolyi zsidóság emlékei (a páratlan szépségű ortodox és neológ zsinagógák, az ortodox és neológ temetők, a Holokauszt-emlékmű, stb.).
- Erdődön jelentős Petőfi-emlékhelyek találhatóak, de az erdődi vár romjait (és épen maradt bástyáit) nemcsak Petőfi okán keresik fel nagyon sokan. A szabadon látogatható vár mellett, melyben Petőfi Sándor és Szendrey Júlia esküdött, jelentős nevezetesség a Petőfi-emlékmű és a város gótikus katolikus temploma. A templomot Bélteki Drágfi Bertalan építtette, eredetileg katolikusnak, majd a család protestáns hitre térése után sokáig református templom volt, itt tartották az első magyar egyetemes protestáns zsinatot (erdődi zsinat). A katolikus németek betelepülése után lett katolikus templom, ma is a város egyik legjelentősebb látványossága.
- Adyfalva (Érmindszent, románul: Ady Endre) a megye talán legkeresettebb látványossága, Ady-zarándokhely. Az Ady Endre nevét hivatalosan is felvevő faluban a költő emlékháza nyilvános, szabadon látogatható emlékhely. Udvarán Ady Endre szobra található.
- Ákos nemcsak termálfürdője miatt kedvelt turisztikai célpont, de az ákosi református műemléktemplom miatt is, mely Erdély legrégibb templomépületeinek egyike (nyolc évszázada a falu hitéletének központja), és a kevés román stílusú erdélyi templomépületek egyik legszebbike (a herinai és tekei szász-evangélikus templomok mellett). Eredetileg bencés apátsági templom volt, a reformáció óta a falu protestáns közössége használja. Felbecsülhetetlen értékű freskókat restauráltak benne.
- Sződemeter, Kölcsey Ferenc szülőfalva ma is jelentős Kölcsey-zarándokhely. A költő életéhez és halálához kötődő főbb évfordulók mellett bármikor megtekinthető Kölcsey szülőháza, melyen emléktábla őrzi emlékét.
- Avasújfalu szintén a megye egyik legkedveltebb turisztikai látványossága a páratlan Vidám temető révén, mely az élő román folklor kincsesbányája (az itt élők gazdagon díszített fejfáikon vidám versekkel és rajzokkal éneklik meg az elhunytak halálát és annak körülményeit), de a helyi ortodox templom is jelentős látványosság.
- Krasznabéltek német házairól, és gyönyörű gótikus templomáról híres. Szintén Bélteki Drágfi Bertalan építtette, az erdődivel egyidőben, 1482-ben. Csakúgy mint az erdődi, a bélteki templom is rövid ideig volt katolikus, majd Bélteki Drágfi Gáspár reformálása idejétől kezdve hosszú időre reformátussá vált.
- Nagymajtényt a kuruc fegyverletétel emlékére emelt emlékművéért keresik fel leginkább a látogatók (a "nagymajtényi síkon").
- Hadad a maga nemében páratlan kincsekkel büszkélkedhet: Két történelmi kastély is található a faluban: a Degenfeld kastély és a Wesselényi kastély. Gótikus református temploma páratlan szépségű kazettás mennyezete miatt is a falu látványossága. De vonzóak a falu épen maradt régi házai is, melyek a németes vidéki építkezés remekei.
- Sokan keresik fel a Nagykároly környéki "sváb falvakat" (ma is így nevezik őket, noha lakosságuk jórésze mára már magyarnak vallja magát, vagy magyar ajkú sváb) katolikus templomaik, német emlékeik miatt. Ezen falvak jellegzetes népünnepélye a templombúcsú alkalmával megrendezett kirbáj, melyet sváb szokás szerint máig rendszeresen megtartanak (vásárral és népi mulatságokkal egybekötve). Ezek az alkalmak vonzzák a legtöbb látogatót. Majd mindenik nagyobb sváb falu büszkélkedhet híres püspök-szülöttekkel (egykori vagy mai szatmári és váradi püspökök, köztük Tempfli József is a sváb falvakból származik - Szatmárnémeti püspökei hagyományosan svábok vagy sváb származásúak), némelyiküknek emlékhelyet, szobrot vagy emléktáblát is szentelt a falu. Főbb központok: Csanálos, Kálmánd, stb.
- A megye gazdag termálvízkészlettel rendelkezik, számos fürdőhelye van. Tasnád, Ákos, Nagykároly, Szatmárnémeti és a Mária-völgyi strandok a legjelentősebbek, de Krasznamihályfalván és más közeli településeken is sorra jönnek létre egyre igényesebb strandok.
- Büdössár, Sárerdő és a Bükk az erdők kedvelőinek, természetjáróknak kedvelt célpontjai.
- Szatmárhegy Szatmárnémetihez tartozó üdülő- és pihenőövezetből lett önálló falu, ma is sokan keresik fel, akik nyugalomra vágynak. Jelentős gyümölcsöse és a búcsújáróhelyként is fontos katolikus kápolnája a hegyen szintén vonzza a turistákat.
- Természetes és mesterséges tavai, álló- és folyóvizei a fürdőzők és a halászok, horgászok kedvelt célpontjai (utóbbiak számára a halastavak és a Túr folyó jelent gazdag lehetőségeket). Sokan keresig fel az Apai tavat, Józsefháza, Avasújváros természetes és mesterséges tavait.
- Dobrát borai és régi borpincéi miatt látogatják.
- A magyar, román, német és zsidó népi kultúra emlékei a megye számos kistelepülésén megtalálhatók.
Települések
Szatmár megyében hat város és 53 község van.
Városok:
Községek:
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyságközépső részén.
Földrajz
A vármegye területe nyugaton síkság, keleten találhatóak dombságok. A síkságok között találhatóak voltak mocsárvidékek is, illetve dombságok vízben igen gazdagok. Legfontosabb folyói a Szamos, a Lápos illetve a Túr. Északról Bereg, Ugocsa és Máramaros, keletről Szolnok-Doboka, délről Szolnok-Doboka, Szilágy és Bihar, nyugatról pedig Szabolcs vármegye határolta.
Története
A vármegye a török időkben, az ország három részre szakadásakor többnyire a Partiumhoz tartozott. Az 1876-os megyerendezéskor a megszűnő Kővárvidék egy részével bővült. Székhelye 1800-tól 1920-ig Nagykároly, 1920-1940 között Mátészalka, 1940-45 között Szatmárnémeti, 1945-50 között ismét Mátészalka volt.
Területét 1920-ban a trianoni békeszerződésselMagyarország, Románia és Csehszlovákia között osztották fel. Területe 1910-ben 6287 km², ebből Romániához 4505 km² (71,7%) került, Csehszlovákiához pedig Nagypalád község (0,4%).
1920-ban a magyarországi részhez csatolták Ugocsa vármegye Magyarországon maradt néhány négyzetméternyi lakatlan területét, majd 1923-ban egyesítették Bereg vármegye Magyarországon maradt területével Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye néven.
1940-45 között teljes korábbi területét ismét Magyarország birtokolta, és ezekben az években a ismét önállóan működött. 1945-ben a trianoni határok helyreállítása miatt lényegében az 1923-ban kialakult állapot állt helyre azzal a különbséggel, hogy az egyesített megyét most Szatmár-Bereg megyének hívták.
Az 1950-es megyerendezés során Szatmár-Bereg megye egyesült Szabolcs megyévelSzabolcs-Szatmár megye néven, amit 1990-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére változtattak.
Romániai részének története Szatmár megye néven folytatódik.
Lakosság
1910-ben a vármegye összlakossága 361 740 személy volt, ebből:
A magyarság a csengeri, fehérgyarmati, mátészalkai, szatmári és nagykárolyi járásokban, valamint a három városban túlnyomó többségben élt; az románok az avasi, a nagybányai, nagysomkúti és szinérváraljai járásban voltak többségben, a németek csak az erdődi járásban képeztek nagyobb szigeteket.
Közigazgatás
A vármegye kilenc járásra volt felosztva:
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
