Szilágy megye (románul Județul Sălaj) Románia észak-nyugati részén helyezkedik el. Északkeleti része Partium részét képezi, délkeleti része a történelmi Erdély része. Székhelye Zilah (63 642 lakos). Szomszédos megyék: nyugaton Bihar megye, északon Máramaros megye és Szatmár megye, délen és keleten Kolozs megye.

Földrajz

A megye területe 3 854 km². Az Erdélyi-középhegység és a Keleti-Kárpátok között terül el, a Szamos menti hátságon és a Szilágysági-dombvidéken. Áthalad rajta a Szamos. Kisebb folyók: Kraszna, Berettyó, Almás, Egregy. Legmagasabb pontja a Perjei Magura, a Meszes-hegységben.

Demográfia

2002-ben 248 015 lakosa volt, a népsűrűség 64/km². A lakosok 23.07%-a magyar.

Gazdaság

A legfontosabb iparágak: gépipar, élelmiszeripar, textilipar, papír-, bútor- és faipar, gumiipar.

Történelem

1920-ban a román közigazgatás a megyehatárt (az Érmihályfalvi járás és a Nagykárolyi járás idecsatolásával) nyugati irányban a magyar országhatárig kitolta, ezzel az (akkor még) zömmel magyarlakta bihar-szatmári részt három megye között osztotta fel. Ezzel együtt román falvakat is csatoltak hozzá (Dobra, Nántű, Rákosterebes Szatmárból, Csokmány, Aranymező, Szurduk, Kiskeresztes, Nagykeresztes, Szalonnapatak, Tótszállás, Hegyköz, KomlósújfaluSzolnok-Doboka vármegye területéből), hogy a megye ne legyen hangsúlyosan magyar népességű. 1904-1944 között ismét Magyarországhoz tartozott (4071 km²), a magyar rendszerben a fenti falvak egy része tartozott csak hozzá, viszont idecsatolták Csákigorbó, Gorbósalamon, Kiskalocsa, Paptelke, Csernek, Bezdédtelek községeket. 1952-1968 között a megye területén három tartomány osztozott, a zilahi és a zsibói rajonok Kolozs tartományhoz, a tasnádi és a szilágycsehi rajonok Máramaros tartományhoz, míg a szilágysomlyói Kőrös (Crişana) tartományhoz került. 1968-as újjászervezésekor Zilah székhellyel állították helyre, de korábbi állapotához képest kelet felé eltolva, Tasnád környéke Szatmárhoz csatolódott, viszont Szilágy megye ma mélyen benyúlik a történelmi Erdély területére.

Települések

A megyében egy megyei jogú város (Zilah) négy város (Szilágysomlyó, Szilágycseh, Zilah, Zsibó) és 56 község található.

Szilágy vármegye

Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyságkeleti részében. Területe jelenleg Románia része.

Földrajz

A vármegye területének nagy része hegység. Csak északkeleten, a Kraszna folyó völgyében volt található az Alföld egyik nyúlványa. A középső, északi és keleti részeit az Réz-hegység, illetve a Meszes-hegység fedte le. Északról Szatmár vármegye, keletről Szatmár illetve Szolnok-Doboka, délről Kolozs vármegye, keletről pedig Bihar vármegye határolta.

Története

A vármegye 1876-ban alakult Kraszna vármegye és Közép-Szolnok vármegye egyesítésével, kiegészülve Doboka vármegyeEgregyi járásával. A vármegye 1910-ben 3815 km² területű volt, székhelye kezdettől Zilah.

1919-től ténylegesen, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része. A II. bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye területe visszakerült Magyarországhoz, és 1944-ig kissé módosult területtel ismét fennállt.

A II. világháború után újra Románia része lett. 1960-ban területét a romániaiSzilágy megye, Szatmár megye és Máramaros megye között osztották fel.

Lakosság

1910-ben a vármegye összlakossága 230 140 személy volt, ebből:

• 136 087 (59,13%) román
• 87 312 (37,94%) magyar
• 3727 (1,62%) szlovák

Közigazgatás

A vármegye hat járásra volt felosztva:

• Krasznai járás, székhelye Kraszna
• Szilágycsehi járás, székhelye Szilágycseh
• Szilágysomlyói járás, székhelye Szilágysomlyó (rendezett tanácsú város)
• Tasnádi járás, székhelye Tasnád
• Zilahi járás, székhelye Zilah (rendezett tanácsú város)
• Zsibói járás, székhelye Zsibó