Szil�gy megye (rom�nul Județul S�laj) Rom�nia �szak-nyugati r�sz�n helyezkedik el. �szakkeleti r�sze Partium r�sz�t k�pezi, d�lkeleti r�sze a t�rt�nelmi Erd�ly r�sze. Sz�khelye Zilah (63 642 lakos). Szomsz�dos megy�k: nyugaton Bihar megye, �szakon M�ramaros megye �s Szatm�r megye, d�len �s keleten Kolozs megye.

F�ldrajz

A megye ter�lete 3 854 km². Az Erd�lyi-k�z�phegys�g �s a Keleti-K�rp�tok k�z�tt ter�l el, a Szamos menti h�ts�gon �s a Szil�gys�gi-dombvid�ken. �thalad rajta a Szamos. Kisebb foly�k: Kraszna, Beretty�, Alm�s, Egregy. Legmagasabb pontja a Perjei Magura, a Meszes-hegys�gben.

Demogr�fia

2002-ben 248 015 lakosa volt, a n�ps�r�s�g 64/km². A lakosok 23.07%-a magyar.

Gazdas�g

A legfontosabb ipar�gak: g�pipar, �lelmiszeripar, textilipar, pap�r-, b�tor- �s faipar, gumiipar.

T�rt�nelem

1920-ban a rom�n k�zigazgat�s a megyehat�rt (az �rmih�lyfalvi j�r�s �s a Nagyk�rolyi j�r�s idecsatol�s�val) nyugati ir�nyban a magyar orsz�ghat�rig kitolta, ezzel az (akkor m�g) z�mmel magyarlakta bihar-szatm�ri r�szt h�rom megye k�z�tt osztotta fel. Ezzel egy�tt rom�n falvakat is csatoltak hozz� (Dobra, N�nt�, R�kosterebes Szatm�rb�l, Csokm�ny, Aranymez�, Szurduk, Kiskeresztes, Nagykeresztes, Szalonnapatak, T�tsz�ll�s, Hegyk�z, Koml�s�jfaluSzolnok-Doboka v�rmegye ter�let�b�l), hogy a megye ne legyen hangs�lyosan magyar n�pess�g�. 1904-1944 k�z�tt ism�t Magyarorsz�ghoz tartozott (4071 km²), a magyar rendszerben a fenti falvak egy r�sze tartozott csak hozz�, viszont idecsatolt�k Cs�kigorb�, Gorb�salamon, Kiskalocsa, Paptelke, Csernek, Bezd�dtelek k�zs�geket. 1952-1968 k�z�tt a megye ter�let�n h�rom tartom�ny osztozott, a zilahi �s a zsib�i rajonok Kolozs tartom�nyhoz, a tasn�di �s a szil�gycsehi rajonok M�ramaros tartom�nyhoz, m�g a szil�gysomly�i K�r�s (Cri�ana) tartom�nyhoz ker�lt. 1968-as �jj�szervez�sekor Zilah sz�khellyel �ll�tott�k helyre, de kor�bbi �llapot�hoz k�pest kelet fel� eltolva, Tasn�d k�rny�ke Szatm�rhoz csatol�dott, viszont Szil�gy megye ma m�lyen beny�lik a t�rt�nelmi Erd�ly ter�let�re.

Telep�l�sek

A megy�ben egy megyei jog� v�ros (Zilah) n�gy v�ros (Szil�gysomly�, Szil�gycseh, Zilah, Zsib�) �s 56 k�zs�g tal�lhat�.

Szil�gy v�rmegye

Szil�gy v�rmegye k�zigazgat�si egys�g volt a Magyar Kir�lys�gkeleti r�sz�ben. Ter�lete jelenleg Rom�nia r�sze.

F�ldrajz

A v�rmegye ter�let�nek nagy r�sze hegys�g. Csak �szakkeleten, a Kraszna foly� v�lgy�ben volt tal�lhat� az Alf�ld egyik ny�lv�nya. A k�z�ps�, �szaki �s keleti r�szeit az R�z-hegys�g, illetve a Meszes-hegys�g fedte le. �szakr�l Szatm�r v�rmegye, keletr�l Szatm�r illetve Szolnok-Doboka, d�lr�l Kolozs v�rmegye, keletr�l pedig Bihar v�rmegye hat�rolta.

T�rt�nete

A v�rmegye 1876-ban alakult Kraszna v�rmegye �s K�z�p-Szolnok v�rmegye egyes�t�s�vel, kieg�sz�lve Doboka v�rmegyeEgregyi j�r�s�val. A v�rmegye 1910-ben 3815 km² ter�let� volt, sz�khelye kezdett�l Zilah.

1919-t�l t�nylegesen, majd 1920-t�l hivatalosan is Rom�nia r�sze. A II. b�csi d�nt�s �rtelm�ben 1940-ben a v�rmegye ter�lete visszaker�lt Magyarorsz�ghoz, �s 1944-ig kiss� m�dosult ter�lettel ism�t fenn�llt.

A II. vil�gh�bor� ut�n �jra Rom�nia r�sze lett. 1960-ban ter�let�t a rom�niaiSzil�gy megye, Szatm�r megye �s M�ramaros megye k�z�tt osztott�k fel.

Lakoss�g

1910-ben a v�rmegye �sszlakoss�ga 230 140 szem�ly volt, ebb�l:

• 136 087 (59,13%) rom�n
• 87 312 (37,94%) magyar
• 3727 (1,62%) szlov�k

K�zigazgat�s

A v�rmegye hat j�r�sra volt felosztva:

• Krasznai j�r�s, sz�khelye Kraszna
• Szil�gycsehi j�r�s, sz�khelye Szil�gycseh
• Szil�gysomly�i j�r�s, sz�khelye Szil�gysomly� (rendezett tan�cs� v�ros)
• Tasn�di j�r�s, sz�khelye Tasn�d
• Zilahi j�r�s, sz�khelye Zilah (rendezett tan�cs� v�ros)
• Zsib�i j�r�s, sz�khelye Zsib�