M�ramaros megye (rom�nul Jude�ul Maramureș) Rom�nia �szaki r�sz�n helyezkedik el. A Partium r�sz�t k�pezi. Sz�khelye Nagyb�nya (139 870 lakos). Szomsz�dos megy�k: keleten Suceava megye, d�len Szil�gy megye, Kolozs megye �s Beszterce-Nasz�d megye, nyugaton Szatm�r megye, �szakon Ukrajna.

F�ldrajz

Hajnali k�d az Iza v�lgy�ben

A megye ter�lete 6304 km². A ter�let 43%-�t a M�ramarosi-havasok, a Radnai-havasok, a Gutin �s a Cibles foglalja el, amelyek az �szakkeleti-K�rp�tok �s a Keleti-K�rp�tok r�szei. A marad�k r�sz dombs�g, fenns�k �s v�lgy.

Legfontosabb foly�ja a Tisza, melynek f�bb helyi mell�kfoly�i az Iza �s a Vis�, d�len pedig a Szamos, ami mellett Nagyb�nya is tal�lhat�. A megye eredeti n�vad� foly�ja, melynek �jkori neve M�ra, az Iz�ba folyik.

Legmagasabb pont: Nagy-Pietrosz (2303 m), Radnai-havasok.

T�rt�nelem

1919-ban M�ramaros v�rmegye d�li r�sze (3568 km²) a megyesz�khellyel Rom�nia birtok�ba ker�lt, �s a Rom�ni�hoz csatolt r�szb�l szervez�d�tt azonos n�ven 1920 ut�n, sz�khelye 1950-ig M�ramarossziget, k�s�bb Nagyb�nya. A II. vil�gh�bor� idej�n teljes ter�lete visszaker�lt Magyarorsz�ghoz, ekkor Lonka eddig Rom�ni�hoz tartoz� r�sz�t a M�ramarosi k�zigazgat�si kirendelts�ghez csatolt�k, k�l�nben a megy�t a magyar k�zigazgat�sban is nagyj�b�l a kor�bban rom�niai r�szen szervezt�k �jra 1940-ben. 1945-t�l ism�t Rom�nia birtoka. T�rt�nete 1952-1968 k�z�tt M�ramaros tartom�ny n�ven folytat�dott. Mai, 1968-as alakj�ban M�ramaros v�rmegye, Szatm�r v�rmegye, Szil�gy v�rmegye �s Szolnok-Doboka v�rmegye egyes hajdani r�szei tartoznak hozz�.

N�pess�g

2002-ben 510 110 lakosa volt, a n�ps�r�s�g 81 f�/km². A lakoss�g 81%-a rom�n, 9%-a magyar, 7%-a ukr�n �s 1,5%-a cig�ny.

K�zigazgat�s

A legnagyobb telep�l�sek a megy�ben (2002):

Gazdas�g

M�ramaros mez�gazdas�g�t nem befoly�solta annyira az iparos�t�s. Megmenek�lt a Nicolae Ceaușescu kommunista dikt�tor alatti kollektiviz�l�st�l. Fontos b�ny�szati r�gi�. Nagyb�nya k�rny�k�n �p�ltek k�rnyezetszennyez� ipari komplexumok.

M�ramaros v�rmegye

M�ramaros v�rmegye (n�met�l: Maramuresch; latinul: Maramarosiensis, Marmarosiensis, Maramarusiensis): k�zigazgat�si egys�g volt a Magyar Kir�lys�g�szakkeleti r�sz�ben. Ter�lete ma r�szben Ukrajna, r�szben Rom�nia birtoka.

F�ldrajz

A v�rmegye ter�lete mindenhol hegys�g, csak a k�z�ps�-nyugati r�sz�n lehetett tal�lni egy jelent�ktelen v�lgyet, a Tisza n�gy-�t kilom�teres v�lgy�t, a ter�let t�bbi r�szt a K�rp�tok �szakkeleti csoportjai foglalt�k el. A v�rmegye legfontosabb foly�ja a Tisza. �szakr�l �s keletr�l Gal�cia tartom�ny, d�lr�l Szolnok-Doboka �s Beszterce-Nasz�d v�rmegy�k, nyugatr�l pedig Szatm�r, Ugocsa �s Bereg v�rmegy�k hat�rolt�k. A v�rmegye a legnagyobbak k�z� tartozott.

T�rt�nelem

M�ramaros v�rmegye 1199-t�l szerepel az �rott forr�sokban, a 13. sz�zadban lakatlan vagy gy�ren lakott vid�k, ben�pes�l�se az �t koronav�ros (M�ramarossziget, Hossz�mez�, Huszt, T�cs�, Visk) XIV.sz.-i alap�t�s�val kezd�d�tt. A nemesi v�rmegye 14. sz�zad v�g�n j�tt l�tre. A 16–17. sz�zadban a Partium r�sze. Ter�lete 1910-ben 9716 km², 1919-ban a v�rmegye d�li r�sze (3568 km²) a megyesz�khellyel Rom�nia ter�let�hez ker�lt, �szaki r�sze Csehszlov�kia birtoka lett. A II. vil�gh�bor� idej�n k�t r�szletben teljes ter�lete visszaker�lt Magyarorsz�ghoz, az 1939-ben visszacsatolt k�rp�taljai r�szen a K�rp�taljai Korm�nyz�i Biztoss�g M�ramarosi k�zigazgat�si kirendelts�ge alakult meg Huszt sz�khellyel, m�g maga a v�rmegye a Rom�ni�t�l 1940-ben visszaker�lt r�szen alakult �jj� (4009 km²). A v�rmegy�t �j alakj�ban kib�v�tett�k n�h�ny k�rp�taljai rom�n- ill. magyarlakta k�zs�ggel (Aknaszlatina, Als�apsa, K�z�papsa, T�cs�, Tiszafej�regyh�z, Visk), viszont Lonka eddig Rom�ni�hoz tartoz� r�sz�t a Korm�nyz�i Biztoss�ghoz csatolt�k. A vil�gh�bor� ut�n K�rp�talja a Szovjetuni�, azon bel�l Ukrajna r�sze lett. A d�li r�szen helyre�llt Rom�nia birtokviszonya, �s t�rt�nete M�ramaros megyek�nt, ill. 1952-1968 k�z�tt M�ramaros tartom�ny n�ven folytat�dik.

Lakoss�g

1910-ben a v�rmegy�nek �sszesen 357 535 lakosa volt, ebb�l:

159 489 (44,61%) ruszin

84 510 (22,64%) rom�n

59 552 (16,65%) n�met

52 964 (14,81%) magyar

1200 egy�b

K�zigazgat�s

J�r�si beoszt�s

Els� �zben a t�rv�nyhat�s�gokr�l sz�l� 1886. �vi XXI. t�rv�nycikk �rta el�, hogy a j�r�soknak �lland� sz�khelye kell legyen. Ekkort�l kezdve M�ramaros v�rmegye j�r�sai �s azok sz�khelyei az al�bbiak voltak:

A v�rmegy�ben az al�bbi j�r�sok m�k�dtek a 19. sz�zad utols� harmad�t�l 1918-ig:

• Huszti j�r�s, sz�khelye Huszt
• Izav�lgyi j�r�s, sz�khelye Dragom�rfalva
• �k�rmez�i j�r�s, sz�khelye �k�rmez�
• Szigeti j�r�s, sz�khelye M�ramarossziget
• Taracvizi j�r�s, sz�khelye Tarack�z
• T�cs�i j�r�s, sz�khelye T�cs�
• Tiszav�lgyi j�r�s, sz�khelye 1896-ig Nagybocsk�, azut�n Rah�
• Vis�i j�r�s, sz�khelye Fels�vis�
• Sugatagi j�r�s, sz�khelye Aknasugatag (1896-ban szervezt�k)
• Dolhai j�r�s, sz�khelye Dolha (1899-ben szervezt�k)

Meg kell jegyezni, hogy a k�t utols� j�r�s a sz�zad v�g�n val�j�ban �jraalakult, mivel megel�z�en is l�teztek, csup�n az 1870-es �vek v�g�n sz�ntek meg.

A v�rmegye ter�let�nek �szaki, 1920-ban Csehszlov�ki�hoz csatolt fel�t 1939-ben K�rp�talja megsz�ll�sakor, m�g a d�li, Rom�ni�hoz csatolt r�szt 1940-ben, a m�sodik b�csi d�nt�ssel csatolt�k vissza Magyarorsz�ghoz, �s oda tartozott 1944 v�g�ig. Az �szaki r�sz a K�rp�taljai ter�lethez, azon bel�l a M�ramarosi k�zigazgat�si kirendelts�ghez tartozott. A d�li r�szen (bele�rtve n�h�ny megel�z�en Csehszlov�ki�hoz tartozott k�zs�get is) �jra megszervezt�k M�ramaros v�rmegy�t, melynek j�r�si beoszt�sa az al�bbi volt:

• Aknasugatagi j�r�s, sz�khelye Aknasugatag
• Dragom�rfalvi j�r�s, sz�khelye Dragom�rfalva
• Fels�vis�i j�r�s, sz�khelye Fels�vis�
• M�ramarosszigeti j�r�s, sz�khelye M�ramarossziget
• T�cs�i j�r�s, sz�khelye T�cs�

V�ros

M�ramaros v�rmegy�hez a k�zs�gi t�rv�ny alapj�n 1871-t�l 1918-ig egyetlen rendezett tan�cs� v�ros tartozott, a megyesz�khely, M�ramarossziget. 1940 �s 1944 k�z�tt is csak e v�ros volt a megy�ben, de ekkor a megv�ltozott jogszab�lyoknak megfelel�en megyei v�ros volt a rangja.