Gazdas�ga

Haj�z�s

A Duna nemzetk�zi haj�z�si �tvonal. A torkolat�t�l Br�ilaig tengeri, onnan Ulmig folyami haj�kkal j�rhat�. A Duna mellett mintegy hatvan mell�kfoly�ja is haj�zhat�. A dunai haj�z�s nemzetk�zi jogrendj�t a Budapesten sz�kel� Duna Bizotts�g alak�tja, �s az Eur�pai Uni� Duna-strat�gi�ja is jelent�s t�bbek k�z�tt a dunai haj�z�s �jb�li felfejleszt�s�t tartja egyik f� c�lj�nak.^[2]

A haj�z�s megk�nny�t�se �s gyors�t�sa �rdek�ben t�bb csatorna is kapcsol�dik a Dun�hoz, melyek k�z�l a legjelent�sebb a Rajna–Majna–Duna-csatorna, amely hat�s�ra a Duna r�sze lett egy Sulin�t�lRotterdamig tart� transzkontinent�lis, folyami haj�z�si �tvonalnak. Rom�ni�ban tal�lhat� a Duna–Fekete-tenger csatorna.

A Dun�n nagy sz�m� nemzetk�zi �rukik�t� tal�lhat�. Ezek k�z�l a legnagyobbak: Sulina, Gyurgyev�, Reni, Br�ila, Galac, Rusze, Belgr�d, Budapest-Csepel, Kom�rom, G�ny�, Pozsony, B�cs, Linz, Passau.

A Duna–Fekete-tenger csatorna

Iv�v�z

K�zvetlen�l a mederb�l, tiszt�t�sok ut�n ker�l a Duna vize Baden-W�rttemberg tartom�ny mintegy 30%-�ban, Ulmban, Passauban, p�r rom�niai telep�l�sen. M�s helyeken a v�z nagyfok� szennyezetts�ge miatt az iv�v�z ilyen form�ban nem nyerhet�. Els�sorban Magyarorsz�gon nagyon elterjedtek a parti sz�r�s� kutak, amelyek szinte az eg�sz t�gabb Duna mente, �gy Budapest iv�v�zk�szlet�t biztos�tj�k.

V�zenergia

A Dun�n az energi�t hasznos�tand� sz�mtalan v�zer�m� �p�lt els�sorban a gyorsabb sodr�s� szakaszokon, �gy N�metorsz�gban, Ausztri�ban �s a Vaskapun�l. Nagyobb fok� duzzaszt�st ig�nyelnek a s�kvid�ki er�m�vek, �gy a szlov�kiai B�sn�l l�v� er�m� is.

N�metorsz�gban a 19. sz�zad v�g�n j�ttek l�tre az els� er�m�vek a Dun�n, p�ld�ul Ulmn�l. Az els� osztr�k dunai er�m� 1959-ben Ybbs �s Persenbeug k�z�tt �p�lt. M�ra a kilenc dunai er�m� az orsz�g energia ell�t�s�nak mintegy 20%-�t adja.

A szlov�kiai b�si er�m� az orsz�g energiaell�t�s�nak 11-16%-�t biztos�tja a v�z�ll�st�l f�gg�en. 1972-ben �p�lt meg Eur�pa legnagyobb v�zier�m�ve a Vaskapun�l k�t duzzaszt�g�ttal. Szerbia energiaell�t�s�nak 37,1%-�t, Rom�ni�nak pedig 27,6%-�t ez az egy er�m� biztos�tja.

Az Ybbs �s Persenbeug k�z�tti v�zer�m�

Hal�szat

Valaha a Dun�n jelent�s hal�szat folyt. A Duna k�rny�ki telep�l�seken nagy sz�mban �ltek hal�szok. A 19., majd 20. sz�zadban azonban a foly�t �rt nagyfok� szennyez�s miatt hal�llom�nya nagyban lecs�kkent, �gy a hal�szat is szinte teljes m�rt�kben elt�nt a foly� partj�r�l. Mind�ssze hobbihorg�szokat tal�lni manaps�g a foly� partjain. Egyed�l a Duna-delt�ban maradt meg a kereskedelmi c�l� hal�szat, de ott is nagyban korl�toz�dott.