V�zrajza

A Duna legmagasabb v�z�ll�sait jelz� t�bla Budapesten, a vigad� t�ri haj��llom�sn�l

A Duna rengeteg mell�k�ggal rendelkezik hossz� foly�sa sor�n. Ezek k�z�l a magyarorsz�gi legjelent�sebbek:

• Kis-Duna (Csall�k�zn�l)
• Mosoni-DunaSzigetk�zn�l
• Szentendrei-Duna
• R�ckevei-Duna

A f�bb, illetve kisebb mell�k�gak egy vagy t�bb szigetet is k�r�lz�rhatnak. Ezek k�z�l a legnagyobbak a Csall�k�z, a Szigetk�z, a Szentendrei-sziget, a Csepel-sziget, a Moh�csi-sziget �s a Duna dobrudzsai kanyarulat�n�l a Bala-sziget.

A Duna-delta is alapvet�en h�rom �gb�l tagoz�dik. Ezek �szakr�l d�lre a k�vetkez�k: Kilia-�g, Sulinai-�g, Szent-Gy�rgy-�g.

A Duna m�lys�ge, sz�less�ge �s �gy sebess�ge nagyban k�l�nb�zik az egyes szakaszokon. �ltal�ban elmondhat�, hogy a fels� jelleg� szakaszokon a foly� keskeny �s igen m�ly. A Vaskapun�l m�rtek 70 m�teres m�lys�get is, sebess�ge ott az 5 m/s-ot is el�ri. A s�k vid�keken a jellemz� sebess�g 1,1-1,2 m/s k�z�l alakul, a fels� szakaszon 1,5–3 m/s k�z�tt (a zsilipekkel duzzasztott szakaszokon l�nyegesen kisebb), a Duna-delta k�rny�k�n pedig a sebess�ge szinte nulla. A foly� sz�less�g�t illet�en j�l l�tszik egyfajta n�vekv� tendencia a v�zhozam n�veked�s�vel. �gy m�g Ingolstadtn�l a Duna puszt�n 102 m�ter sz�les, a Sz�chenyi l�nch�dn�l m�r el�ri a 350 m�teres sz�less�get, Zimonyn�l az 1300 m�tert, m�g az Al-Dun�n pedig ak�r 15 kilom�ter sz�les is lehet.

A foly� v�zszintje nem �lland�, f�leg tavasszal, els�sorban az alpi h� elolvad�sakor emelkedik jelent�sen a v�zszint. Ezek az �rad�sok alapvet�en m�sk�nt s�jtj�k a k�l�nb�z� szakaszokat. Azon r�szeken, ahol az �rt�r meglehet�sen kicsi, ilyen a fels� szakasz, j�val nagyobb �rad�sok lehetnek, mint a foly� lejjebbi szakaszain, viszont a nagy es�s miatt hamarabb le is vonul az �r, m�g ez az als� szakaszokon kifejezetten hossz� ideig is eltarthat. A legnagyobb ilyen �rv�z 1501-ben B�csben k�vetkezett be. Ekkor a foly� v�zhozama itt mai sz�m�t�sok szerint a 14 000 m³/s-ot is meghaladta. �rv�z kialakul�s�ra egy m�sik lehets�ges m�d, ha a megfagyott j�g felduzzasztja a fel�lr�l �raml� vizet. Ilyen �rad�s volt 1838-ban Pesten.

Mell�kfoly�i

A Duna 2850 km-es hossz�n sz�mos mell�kfoly� viz�vel gazdagodik. Ezek k�z�l a legnagyobb mell�kfoly�i, azok torkolat�nak orsz�ga szerint: