A Belv�ros vagy V�r (rom�nul Cetatea, n�met�l Innere Stadt) Brass� t�rt�nelmi v�rosmagja.

Fekv�se

A 15. sz�zad elej�n falakkal �s b�sty�kkal vett�k k�r�l, amelyek az �szakkeleti oldal kiv�tel�vel nagyr�szt ma is �llnak. �szakkeletr�l az egykori s�ncok hely�n a 19. sz�zad v�g�n kialak�tott v�rosk�zpont �s park, d�lkeletr�l a Cenk, �szaknyugatr�l a B�cs�l (Raupenberg), d�lnyugatr�l a Bolg�rszeg hat�rolja.

T�rt�nete

Kezdetben egy patak folyt rajta kereszt�l d�lnyugat–�szakkeleti ir�nyban, majd a F�t�rn�l k�t �gra szakadt �s az egyik �ga �brass�, a m�sik Bolonya fel� haladt tov�bb. Els�k�nt a nyugati–d�lnyugati r�sze telep�lt be a 13. sz�zad elej�n, �brass�val p�rhuzamosan, legk�s�bb az �szakkeleti, a 14. sz�zad v�g�n. 1475-ben a k�vetkez� n�gy v�rosnegyedb�l �llt: Quartale Corpus (V�r utca, Halpiac, Fels� �j utca), Quartale Portica (Kapu utca �s Teh�npiac – a mai Coresi diak�nus utca), Quartale Catarina (a Klastrom utca �szaki szakasza �s a L�piac) �s Quartale Petri.

Az utcai vil�g�t�st 1804-ben vezett�k be, kezdetben a Nagypiacon, a Klastrom utc�ban �s a L�piacon. Az els� k�burkolatot a v�rosh�za k�r�l fektett�k le 1737-ben. A legt�bb utc�t a 19. sz�zad elej�re kik�vezt�k, de a F�teret eg�sz�ben csak 1854-ben. A vizet 1907-ig tizenh�rom forr�sb�l kapta, amelyek bolg�rszegi h�zak pinc�iben t�rtek el� �s amelyek viz�t a L�piac alatti t�roz�ban gy�jt�tt�k �ssze �s a talaj term�szetes es�s�t felhaszn�lva az utc�kon kialak�tott kis „csorg�k”-ba gy�jt�tt�k. A vezet�kek 1804-ig kif�rt fat�rzsekb�l k�sz�ltek, amelyeket az ehhez �rt� cig�nyok k�sz�tettek �s tartottak karban. Akkor az elhaszn�l�dott vezet�keket k�vel kezdt�k kicser�lni.

1965-ben helyezt�k m�eml�ki v�delem al� �s kezd�dtek meg a m�eml�ki szempont� helyre�ll�t�sok.

N�pess�ge

A 18. sz�zadban m�g kev�s nem sz�sz lak�ja volt. Elvben legal�bbis a falak k�z�tt �ltek az �n. g�r�g keresked� komp�nia tagjai. Az els� rom�nok II. J�zsef uralkod�sa idej�n, az �n. koncivilit�si rendelet �rtelm�ben k�lt�ztek be.

• 1851-ben 3176 sz�sz, 735 n�met, 394 magyar, 329 rom�n, 143 g�r�g, 86 cseh, 63 zsid� �s 42 �rm�ny lakosa volt.
• 1910-ben 9301 lakos�b�l 4380 volt magyar, 4169 n�met �s 678 rom�n anyanyelv�. A nem magyar anyanyelv�ek 83%-a is besz�lt magyarul.

L�tnival�k

A lak�h�zakb�l csak kev�s r�szlet v�szelte �t az 1689. �prilis 21-�n a v�rost elpuszt�t� t�zv�szt. A v�rosi tan�cs rendelet�re a belv�rosi sz�szok 1754-ben kezdtek fa helyett t�gl�b�l �s k�b�l �p�tkezni. A ma l�that� r�gi �p�letek java a 18. �s a 19. sz�zadban �p�lt. Az utcah�l�zat viszont alapvet�en meg�rizte a k�z�pkori viszonyokat. Utc�i a k�z�pkorban p�ratlanul sz�leseknek sz�m�tottak �s k�s�bb sem sz�les�tettek rajtuk. Nagyszebent�l elt�r�en nem jellemz�ek r� a sz�k sik�torok; az egyetlen ilyen, a kor�bban t�zolt�k �ltal haszn�lt Zsin�r utca (Str. Sforii, Schnurgasse) viszont val�ban „egy emberes”. Eleve csak gyalogos k�zleked�sre szolg�lt m�g az Als�villa utca (Str. Grigora� Dinicu, Untere Gabelgasse) �s a Fels�villa utca (Str. Alecu Russo, Obere Gabelgasse).

A brass�iak praktikusan �p�tkeztek, nem hivalkodtak h�zaikkal. A 18. sz�zadban a legt�bb h�z m�g f�ldszintes volt, egyed�l a F�t�r �s a Klastrom utca �llt f�k�nt emeletes h�zakb�l, s�t a B�zasoron 1786-ban meg�p�lt a v�ros els� k�temeletes h�za. Amikor emeletet �p�tettek, a konyh�t az emeleten, a m�helyt pedig a f�ldszinten rendezt�k be – de a m�hely sokszor az udvarban kapott helyet. A tet� gyakran sz�gben megt�rt, az utca fel� ereszt hagytak. Val�sz�n�leg a t�zv�sz eml�ke miatt Brass�ban m�r akkor is cser�ppel fedt�k a tet�ket, amikor m�shol m�g zsindellyel, ez�rt „v�r�s v�ros”-nak is nevezt�k. Mivel kocsibej�r�t a hely sz�k�ss�ge miatt ritk�n tudtak kialak�tani, a szekereket az utc�n, a h�z el�tt �ll�tott�k meg �s ott rakodtak fel vagy le. A 19. sz�zad m�sodik fel�ben boltokat a F�t�ren, a Hirscher, a Kapu, a Klastrom utc�ban �s a L�piacon lehetett tal�lni.

Furcsa m�don a k�m�ny volt a h�zak azon r�szlete, amelyn�l a sz�sz �p�ttet�k szabadon engedt�k k�pzelet�ket. Val�s�gos divatir�nyzatok alakultak ki a k�m�nyk�rt�k kik�pz�s�t illet�en.

A Klastrom utc�t (V�m utca, rom�nul Strada Mure�enilor, kor�bban Uli�a V�mii, a k�t vil�gh�bor� k�zt Str. Regele Mihai, n�met�l Klostergasse). A m�ltban el�kel� patr�ciusok lakt�k. A V�m utcai kapun kereszt�l Moldv�ba indultak a keresked�k. 1891-t�l l�vas�t, majd benzin�zem� v�rosi vas�t j�rt rajta.

• 1. K�pt�r.
• 7. A volt Hotel Europa. A 18. sz�zad v�g�n �p�lt, a 19. sz�zadban alak�tott�k �t fogad�v�.
• 9. Schobeln-h�z. 1550-ben �p�lt, a port�l szeg�lyk�vei �s egy ablak renesz�nsz st�lus�ak. 1833 �s 1823 k�z�tt benne m�k�d�tt a G�tt-nyomda. Itt nyomtatt�k a Gazeta de Transilvani�t �s a Kronst�dter Zeitungot, 1838–1839-ben az Erd�lyi H�rlapot �s mell�klapj�t, a Mulattat�t, 1849-ben Cezar Bolliac �js�g�t, az Espatriatult.
• 12. Az egykori Arany Korona (Zur Goldenen Krone) v�rosi fogad�.
• 19. Az egykori jezsuita kolostor. Benne m�k�d�tt 1837 �s 1848 k�z�tt a katolikus gimn�zium is.
• 21. Belv�rosi r�mai katolikus templom.
• 27. Di�kh�z. A sz�zadfordul�n v�rosi idegenforgalmi irodak�nt m�k�d�tt. A 20. sz�zad elej�n f�ldszintj�n �zemelt az Erd�lyi-vend�gl�.

Szent J�nos utca (Str. Sf�ntul Ioan, Johannesgasse)

• 7. Ferences templom �s kolostor.

A F�t�r k�zep�n �ll a r�gi brass�i v�rosh�za. A t�r oldalait egykor k�l�n nevekkel illett�k, amelyek a p�nteki hetiv�s�rok jellemz� term�keire utaltak. Az �szakkeleti volt a B�zasor (Kornzeile, T�rgul Gr�ului – ahol jellemz�en bolg�rszegi �s hegyvid�ki rom�nok v�s�roltak gabon�t a barcas�gisz�sz f�ldm�vesekt�l, de korz�k�nt is haszn�lt�k), a d�lkeleti a Vir�gsor (Blumenzeile, T�rgul Florilor vagy �irul Fructelor), a d�lnyugati a K�d�rsor (B�ttcherzeile, �irul Botelor), az �szaknyugati pedig a Lensor (Flachzeile, �irul Inului).

• 1. Kanner-h�z (a port�l fels� r�sze 1587-b�l val�).
• 3. Ortodox templom.
• 4. Czeides-h�z (16–18. sz�zad).
• 5. Wallbaum-h�z (16–18. sz�zad). Sz�lloda m�k�dik benne.
• 7. Mandl-h�z (19. sz�zad).
• 12–14. Hirscher-h�z.
• 16. A volt Szerecsen-patika (17–19. sz�zad). A hely�n 1511-ban a v�ros els� gy�gyszert�ra m�k�d�tt.
• 17. Klosius–Hiemesch–Giesel h�z (18. sz�zad).
• 18. Filstich–Plecker h�z (16–17. sz�zad).
• 19. Stefanovitsch-h�z (19. sz�zad).
• 23. Safrano-palota (19. sz�zad).
• 25. Mure�anu-h�z.
• 27. Seuler-h�z (16–18. sz�zad). A 20. sz�zad els� fel�ben falai k�z�tt m�k�d�tt a rom�n kaszin�.

A Rosenanger (Pia�a George Enescu, kor�bban T�rgul Pe�telui, m�g kor�bban Sub Bucium) volt a Hirscher Apoll�nia utca ut�n a halpiac, ahol r�kot �s csig�t is �rultak. A 19. sz�zadban rajta kereszt�l lehetett megk�zel�teni a b�zasori ortodox templomot.

• 11b. 16. sz�zadi gabonarakt�r, k�s�bb asztalosm�hely.

Weisz Mih�ly utca (r�gi nev�n Sz�les utca, Str. Michael Weiss, Michael Weiss gasse, 1887-ig Nonnegasse)

• 22. (a Kapu utca sark�n) az egykori Sz�sz Nemzeti Bank �p�lete (Albert Schuller tervezte, 1908-ban �p�lt). K�s�bb elektromos �zemk�nt, majd ism�t bankk�nt haszn�lt�k.

A Kapu utca (egykor Nagy utca, Str. Republicii, egykor Str. Por�ii, m�g kor�bban Uli�a c�ld�rarilor 'R�zm�vesek utc�ja', Purzengasse – a latin porta 'kapu' sz�b�l) a v�ros f� s�t�l�utc�ja. A 19. sz�zadban a legt�bb h�z udvar�ban m�hely �s bolt m�k�d�tt. A keresked�k a Kapu utcai kapun kereszt�l Havasalf�ldre indultak. Az utca �szakkeleti v�g�ben, a Csizmadia-zwinger hely�n �p�tett�k a 19. sz�zad v�g�n a Kertsch-vill�t, a Gyerty�nfy- �s a Bachmeyer-h�zat �s a CFR-iroda �p�let�t, amelyben 1878 ut�n a v�rosh�za m�k�d�tt.

• 16. A volt Baross-sz�ll� �p�lete 1863—1864-ben, Peter Bartesch tervei szerint �p�lt, Montaldo k�v�s sz�m�ra.
• 17. Jekelius-h�z. 1850-ben alap�totta meg benne Ferdinand Jelekius a v�ros hetedik patik�j�t.
• 43. Itt �lt 1866 �s 1877 k�z�tt George Bari�.
• 62. A ma is sz�llodak�nt m�k�d� Korona sz�ll� 1910-ben �p�lt „sz�sz nemzeti st�lus”-ban, Albert Schuller tervei szerint.

A Csizmadia utca (Str. Politehnicii, egykor Str. Cizmarilor, Schustergasse) a 19. sz�zad m�sodik fel�ben alakult ki, az �szakkeleti v�rosfal hely�n.

A Fekete utc�ban (Str. Nicolae B�lcescu, kor�bban Uli�a Neagr�, Schwarzgasse) a 19. sz�zadban sok tak�cs-, t�m�r- �s gubacsap�m�hely �zemelt. A termel�si m�veletekhez felhaszn�lt�k az utc�n v�gigfoly� csatorn�t, amelyet deszk�k fedtek. A munk�sok f�k�nt sz�kely l�nyok �s leg�nyek voltak. Az ekkor m�r f�k�nt K�rp�tokon t�li nyersanyagot feldolgoz� v�llalkoz�sok a sz�zad k�zep�t�l lassank�nt alulmaradtak az osztr�k �s cseh gy�riparral szemben.

• 15. A s�rgy�ros Friedrich Czell h�za (19. sz�zad eleje).
• 16. V�r�s fogad� (19. sz�zad).
• 40. A h�z hely�n sz�letett a hagyom�ny szerint Johannes Honterus.^[3]
• 56. Fekete kasz�rnya (Peter Bartesch, 1871–1873).

A V�r utc�ban (Str. Castelului, 1887-ig Uli�a F�narilor, Burggasse) a 19. sz�zadban k�t�lver�k dolgoztak. A seg�der�t n�luk is, ak�r a Fekete utcai tak�csokn�l, f�k�nt sz�kely l�nyok alkott�k �s itt is felhaszn�lt�k az utca alatt foly� csatorn�t. Term�keiket a rom�n fejedelems�gekbe sz�ll�tott�k.

• 50. Az egykori Continental sz�ll� neobarokk �p�let�t Peter Bartesch tervei szerint, a ploie�ti-i Tache St�nescu sz�m�ra �p�tett�k 1871–1873-ban. Az el�tte tal�lhat� t�r volt a Csergepiac (T�rgul Straielor, Kotzenmarkt vagy Deckenmarkt), ahol a bolg�rszegicsergek�sz�t�k �rus�tott�k port�k�ikat.
• 64. Ortodox zsinag�ga.

A Csergepiacot az Apollonia Hirscher utca (kor�bban Halpiac, Str. Apollonia Hirscher, 1887-ig Str. Teatrului, Hirschergasse, a 19. sz�zad m�sodik fel�ben Theatergasse, kor�bban Fischmarkt) k�ti �ssze a F�t�rrel.

• 3. Itt l�tes�lt 1822-ben a v�ros els� �lland� reform�tus istentiszteleti helye.
• 8. A Redut Christian Kertsch v�rosi f��p�t�sz tervei szerint 1893–1894-ben �p�lt, a r�gi, 18. sz�zadi Redut hely�re. F�k�nt n�met nyelv� sz�niel�ad�sokat �s b�lokat tartottak benne.

Az �rvah�z utca (1887-ig Szentl�lek utca, Str. Poarta �chei, egykor Uli�a �cheilor vagy Uli�a Orfanilor, Waisenhausgasse, 1887-ig Heiligleichnamsgasse vagy Wallachergasse) r�gi 'Corpus Christi utca' nev�t az itt �llt Krisztus teste templomr�l kapta. Egykor a m�sz�rosok utc�ja volt.

• 3. Az �n. Tretschkes-h�zban m�k�d�tt 1845-�s alap�t�s�t�l 1851-ig, majd 1854 �s 1885 k�z�tt a brass�i rom�n kaszin�. Els� tagjai keresked�k voltak, nemcsak rom�nok, de g�r�g�k �s �rm�nyek is. K�s�bb �rtelmis�giek �s mesteremberek is bel�phettek, titk�ri posztj�t az els� �vekben George Bari� t�lt�tte be. 1885–1909-ben a Hirschler utca sark�n, a Roth-f�le Medve-patika f�l�tt, majd a F�t�ren m�k�d�tt. 1848-ban itt tartott�k gy�l�seiket a Moldv�b�l menek�lt ifj� forradalm�r boj�rok, Alexandru Ioan Cuza, Vasile Alecsandri, Alecu Russo, Gheorghe Sion �s m�sok. Ugyanitt k�sz�tett�k el� �prilis 23-�n az els� bal�zsfalvi gy�l�s programj�t.^[4]
• 14. Az �n. Tartler-�rvah�zr�l kapta nev�t az utca. Az �p�let 1806-b�l val�, de az �rvah�z csak 1875-ben ny�lt meg benne. Ma �voda.
• 27. Neol�g zsinag�ga.
• 39. A Bolg�rszegi-kapu mellett tal�lhat� sportl�ceumot evang�likus tornaiskolak�nt hozt�k l�tre 1853-ban. A mai Rom�nia legr�gibb sportiskol�ja. Kertj�hez tartozott az egykori v�delmi rendszer maradv�nya, egy t�, amelyet csak 1894-ben t�lt�ttek fel.

L�piac (Str. George Bari�iu, kor�bban T�rgul Cailor, Ro�markt)

• 1. Pleckner-h�z (16–19. sz�zad).
• 2. Rideli-h�z (16–17. sz�zad).
• 6. Valentin Hirscher-h�z. Az akkori b�r�, Valentin Hirscher h�z�ban sz�llt meg 1600 m�rcius�ban Vit�z Mih�ly.
• 12. G�r�g templom.
• 36. Sz�l�szet. Eredetileg a Honterus Gimn�zium1911–1913-ban emelt �j �p�lete volt, amelyet Paul Beck drezdai �p�t�sz tervezett. Nemr�g visszakapta az evang�likus egyh�z.

Brass� belv�rosa a Cenkr�l

 

A Zsin�r utca

 

Az egykori gabonarakt�r a Rosenangerban

 

A volt Continental sz�ll� a Csergepiacon

 

A Lensor

 

A Jekelius-h�z

 

A Fels�villa utca

 

Korona sz�ll�

 

A Honterus sz�l�h�za hely�n �ll� h�z

 

�rvah�z utca, v�g�n a Bolg�rszegi-kapuval

 

A Redut