A Ceau�escu-korszak

Nicolae Ceau�escu1965-ben Gheorghe Gheorghiu-Dej hal�la ut�n vette �t a Rom�n Kommunista P�rt (RKP) vezet�s�t, majd 1967-t�l az �llamtan�cs �s 1974-t�l 1989-ig a Rom�n Szocialista K�zt�rsas�g eln�ke volt. Nacionalista politik�t folytatott, mely s�lyos kihat�ssal volt a Rom�ni�ban �l� nemzetis�gekre, k�l�n�sk�ppen a magyarokra �s n�metekre.

1968-ban �jj�szervezt�k Rom�nia k�zigazgat�s�t, minek k�vetkezt�ben megsz�nt l�tezni a Maros-Magyar Auton�m Tartom�ny, ter�let�t h�rom �jonnan alap�tott megye (Kov�szna megye, Hargita megye �s Maros megye) k�z�tt osztott�k fel. Ugyanebben az esztend�ben nyitott�k meg a nagylaki hat�r�tkel�t, majd egy �vvel k�s�bb a csengersimait �s a gyulait is. Egy bukaresti tal�lkoz�n felvet�d�tt ugyan a magyar nyelv� szakoktat�s biztos�t�s�nak a sz�ks�gess�ge, de Ceau�escu elutas�totta azt, mert a munk�soszt�ly egys�ges … ak�rmilyen az anyanyelv�nk, a fontos, hogy mindenki a munka k�z�s nyelv�t besz�lje. Ekkor fogalmaz�dott meg az elm�let, miszerint val�j�ban mind rom�nok vagyunk, ha a sz�rmaz�sunk k�l�nb�z� is, mely azt�n nemzetis�gi k�rd�sek vit�j�t illet�en t�bbsz�r is el�ker�lt. 1969-ben tov�bb szigor�tott�k az oktat�si t�rv�nyt �s elrendelt�k, hogy azon iskol�kban, ahol az oktat�s az egy�tt�l� nemzetis�gek nyelv�n t�rt�nik , a szem�lyzetnek ismernie kell a rom�n nyelvet, de meger�s�ti a kisebbs�ggeknek azt a jog�t, hogy mindazokb�l a tant�rgyakb�l, melyeket nem rom�n nyelven tanultak, az anyanyelv�k�n vizsg�zzanak. Ebben az esztend�ben indult be a bukaresti telev�zi� magyar nyelv� ad�sa is, valamint ekkor szervezt�k meg a magyar nyelv� k�nyvek kiad�s�val foglalkoz� Kriterion K�nyvkiad�t is, Domokos G�za vezet�s�vel.

1971-ben korl�toz�sokat vezettek be a telep�l�sek neveit illet�en, ennek �rtelm�ben a sajt�ban csak azon telep�l�sek neveit lehetett a nemzetis�gek nyelv�n haszn�lni, melyek hasonl�an hangzanak a rom�n elnevez�shez (Arad, D�va, stb.) vagy ha a nemzetis�gi elnevez�s er�sen hasonl�t a rom�nhoz (Segesv�r - Sighi�oara), vagy ha a nemzetis�gi elnevez�s a rom�n elnevez�s h� ford�t�s�t tartalmazza (Odorheiu Secuiesc - Sz�kelyudvarhely). Az �r�sz�vets�g tiltakoz�s�nak hat�s�ra a p�rtvezet�s n�mileg visszakozott, de 1971-t�l bizonyos helys�gneveket, m�r a rom�n helyes�r�snak megfelel�en �rtak.

1972-t�l megkezdt�k a magyar tannyelv� elm�leti l�ceumok �talak�t�s�t szakl�ceumokk�. Noha a rendelkez�sek szerint amennyi nemzetis�gi oszt�lyt megsz�ntettek az el�bbib�l, annyi nemzetis�gi oszt�lyt kellett volna beind�tani az ut�bbib�l, a szakoktat�k �s a seg�deszk�z�k hi�nya miatt ez csak igen kis r�szben val�sult meg. Egy korabeli felm�r�s szerint a magyar di�kok 53%-a nem anyanyelv�n tanult. A 16 erd�lyi megy�ben m�k�d� 269 technikumb�l, a magyar nyelv� tagozatok sz�ma csak 11; a 180 szakiskol�b�l 4-ben volt magyar tagozat. Bevezett�k, hogy az �gynevezett indifferens tant�rgyakat (�nek, torna, rajz, matematika, stb.) rom�n taner�k is oktathatt�k, ugyanakkor bevezett�k a pion�r-foglalkoz�sokat, melyek nagy r�sze szint�n rom�n nyelven zajlott. 1973-t�l ism�t szigor�tottak a tan�gyi t�rv�nyen �s elrendelt�k, hogy az �ltal�nos iskol�ban a nemzeti kisebbs�gek nyelv�n tanul�k oktat�sban, az �t�dik oszt�ly ind�t�s�hoz minimum 25, a k�z�pfok� oktat�sban pedig minimum 36 f�re van sz�ks�g. (Eddig 20 tanul� volt a minimum, de miniszt�riumi enged�llyel m�r 8-10 f�vel is ind�thattak nemzetis�gi oszt�lyt.) Ezzel szemben mindazon k�zs�gekben, ahol az "egy�tt�l� nemzetis�gek" nyelv�n m�k�d� iskol�k l�teztek, f�ggetlen�l a tanul�k l�tsz�m�t�l, rom�n el�ad�si nyelv� tagozatokat, vagy oszt�lyokat kellett l�tes�teni. Ez a rendelkez�s tiltakoz�sokat v�ltott ki a magyar p�rtvezet�s r�sz�r�l, ez�rt a rendeletet az 1973/74-es tan�vben m�g nem vezett�k be. Ezt a ny�ltan diszkrimin�ci�s t�rv�nyt maga Ceau�escu v�dte meg: "M�r megmondtam m�s alkalmakkor is: mi nem tudunk k�l�n fizikai, k�miai �s m�s szak� int�zeteket l�tes�teni azoknak a fiataloknak, akik nem ismerik a rom�n nyelvet. […] A rom�n nyelv nem idegen nyelv egyetlen fiatal sz�m�ra sem, aki Rom�ni�ban �l! Szocialista t�rsadalmunk nyelve ez, �s meg kell tanulnia az �sszes rom�n �llampolg�rnak.

1974-ben bevezett�k azt a rendeletet miszerint mag�nszem�lyeknek, els� fok� rokonok kiv�tel�vel tilos k�lf�ldi mag�nszem�lyeket elsz�ll�solnia. Ilie Verde� az RKP k�zponti bizotts�g�nak titk�ra arra hivatkozortt, hogy a sok j�v�s-men�s k�ros hat�ssal van a lakoss�gra.

A marosv�s�rhelyi Orvosi �s Gy�gyszer�szeti Egyetem f��p�lete

1975-ben l�pett �letbe a kihelyez�seket szab�lyoz� t�rv�nyrendelet, mely kimondta, hogy minden frissen diplom�zott szem�lynek, szakm�nk�nt elt�r� hossz�s�g� id�t kellett let�ltenie k�zpontilag kijel�lt munkahelyen. A t�rv�nyszeg�ket diplomamegvon�ssal �s a tan�t�si k�lts�gek visszafizet�s�vel fenyegett�k. �gy rengeteg frissen diplom�zott magyar nem kapott �ll�st saj�t telep�l�s�n vagy magyarok �ltal is lakott ter�leten. 1978-1989 k�z�tt p�ld�ul a marosv�s�rhelyi Orvosi �s Gy�gyszer�szeti Egyetem magyar v�gz�seinek mintegy 40%-a ker�lt K�rp�tokon-t�li megy�kbe.

1976-ban bevezett�k a k�telez� t�zoszt�lyos oktat�st, sz�mos magyar k�z�piskolai oszt�lyt besz�ntettek �s a magyarul tanul� di�kokat a tizedik oszt�ly elv�gz�se ut�n v�lasz�t el� �ll�tott�k, hogy vagy �tmennek az utols� k�t �vre rom�n tannyelv� oszt�lyba, vagy pedig szakiskol�ba mennek. Ebben az �vben m�dos�tott�k a k�lf�ldiek elsz�ll�sol�s�ra vonatkoz� t�rv�nyt is �s ezut�n kiv�telt k�peznek a rom�n sz�rmaz�s� k�lf�ldiek.

1977. janu�r 5-�n n�psz�ml�l�st tartottak melyek eredm�nyeit csak megk�sve �s meghamis�tva hozt�k nyilv�noss�gra 1989 ut�n. A n�psz�ml�l�s eredm�nyei szerint az orsz�gban 1 670 568 magyar nemzetis�g� lakos �lt. A n�psz�ml�l�s adatait a magyar �s a nemzetk�zi statisztikusok �s a sz�lesebb k�zv�lem�ny egyar�nt manipul�ltnak, meghamis�tottnak tartotta. J�l mutatja ezt, hogy Moldv�ban a n�psz�ml�l�s szerint 3813 magyar nemzetis�g� lakos �lt, ha azonban ebb�l a sz�mb�l levonjuk az Erd�lyt�l1950-ben k�zigazgat�silag Moldv�hoz csatolt Gyimesb�kk mintegy 2800 f�s magyar nemzetis�g� lakoss�g�t, valamint az ezer l�lekre tehet� reform�tus vall�s� magyar diaszp�r�t, kider�l, hogy a statisztikusok - nyilv�nval�an p�rtutas�t�sra - a tulajdonk�ppeni cs�ng�-magyarokat teljesen elt�ntett�k.

1979-ben az RKP K�zponti Bizotts�ga �j hat�rozatott hozott miszerint az oktat�si int�zm�nyekbe �s a sajt�ban egyar�nt a rom�niai f�ldrajzi neveket, a helys�gneveket, s�t a magyar t�rt�nelmi szem�lyis�gek neveit k�telez�en rom�n megfelel�vel vagy helyes�r�ssal kell �rni. Elrendelt�k a tank�nyvek �t�r�s�t is. Az int�zked�st, a kedvez�tlen k�lf�ldi visszhangok miatt azonban elvetett�k. Az 1980-as �vek m�sodik fel�ben tov�bb sorvasztott��k a magyar nyelv� oktat�st, sz�mos iskol�ban megsz�ntett�k a magyar tagozatot, a magyar tannyelv� iskol�kba rom�n pedag�gusokat neveztek ki.

1982 m�rcius�ban megjelent az Ellenpontok c�m� szamizdat foly�irat els� sz�ma, melyben a szerkeszt�l (Ara-Kov�cs Attila, T�th K�roly �s Sz�cs G�za) azzal indokolt�k a megjelen�s�t, hogy e lap megind�t�sa mindenekel�tt annak az erk�lcsi felh�borod�snak az eredm�nye, amely e mai rom�n rendszerrel s�lyosb�tott kelet-eur�pais�g viszonyai k�z�tt, t�rt�neti tapasztalatait m�rlegelve, t�relm�nek hat�raira �bredt. Ez�rt a lap c�lja nem annyira ideol�giai vita sz�nter�v� v�lni, mint ink�bb a sz� gyakorl�s�nak pluralizmusa r�v�n megteremteni a felh�borod�s jogoss�g�nak tudat�t, s e tudatban megjelen�teni a v�llalt kock�zatok eszmei �s gyakorlati �rt�k�t, n�lk�l�zhetetlens�g�t. A n�h�ny tucat p�ld�nyban megjelent foly�iratot a Szabad Eur�pa R�di�ban is beolvast�k, terjeszt�s�t pedig a szerkeszt�k bar�tai v�llalt�k. A m�sodik sz�mban megjelent egy memorandum �s programjavaslat a Helsinki �rtekezlet meg�llapod�sainak betart�s�t ellen�rz� madridi konferencia r�sztvev�ihez. T�bbek k�zt k�vetelt�k, hogy az erd�lyi magyars�got tekints�k az egys�ges magyar nemzet r�sz�nek �s szabadon �polhass�k kapcsolataikat Magyarorsz�ggal, a rom�n �llam biztos�tsa a magyar k�z�ss�g kultur�lis auton�mi�j�t valamint az �sszef�g� magyar ter�letek auton�mi�j�t, �ll�ts�k le Erd�ly etnikai �sszet�tel�nek megv�ltoztat�s�t, tegy�k lehet�v� a magyars�g azonoss�gtudat�nak kialak�t�s�t �s fejleszt�s�t valamint enged�lyezz�k a magyar nyelv haszn�lat�t a k�zigazgat�sban, biztos�ts�k a magyar nemzetis�g�ek sz�m�ra az egyenl� �rv�nyes�l�si lehet�s�get, biztos�ts�k a magyar kultur�lis eml�kek meg�rz�s�t, tegy�k lehet�v�, hogy a cs�ng�s�g v�llalhassa magyar nemzethez val� tartoz�s�t. A szerkeszt�k ezen fel�l k�vetelt�k, hogy egy p�rtatlan nemzetk�zi bizotts�g vizsg�lhassa meg helyzetket �s d�nthessen a magyars�g sors�t �rint� k�rd�sekben. A dokumentumot sz�mos nyugati sajt�org�num is lek�z�lte valamint Tom Lantos az Egyes�lt �llamok kongresszusa el�tt is felolvasta. A Securitate r�videsen h�zkutat�sokat kezdett a szerkeszt�kn�l, majd letart�ztatt�k �ket.

1984-ben mesz�ntett�k a kisebbs�gek nyelv�n sug�rzott telev�zi�ad�st, a r�di�ad�sok idej�t jelent�sen korl�tozzt�k. Az 1986-1989 id�szakban t�bb t�zezren hagyt�k el Rom�ni�t, ezek jelent�s r�sze a z�ld hat�rt �tl�pve disszid�lt.

Egy 1988-as p�rthat�rozat v�g�rv�nyesen megtiltotta a helys�gnevek idegen nyelv� megnevez�s�t a m�di�ban, ett�l kezdve minden k�zlem�nyben �s a h�rlapok, foly�iratok alc�m�ben a megy�k, helys�gek neve csak rom�nul jelenhetett meg. Ceau�escu ebben az �vben hirdette meg a telep�l�s-szisztematiz�l�si terv�t, melyek sor�n sz�mos falut felsz�moltak, a nagyobb v�rosok t�r�nelmi magjait pedig elt�ntett�k (pld. Szatm�rn�meti, Zilah, Cs�kszereda, stb.). Ez ellen Budapesten 40-50 ezren t�ntettek. Nacionalista �s soviniszta politik�ra hivatkozva 1988-ban Ceau�escu bez�ratta a kolozsv�ri magyar konzul�tust, mely sok �vig egyetlen inform�ci� forr�s volt a rom�niai magyars�gr�l.

Zilahi sz�nh�z: a szisztematiz�l�s idej�ben �t�p�tett belv�ros r�sze

Az 1988-as �v v�g�n a tan�gyi t�rv�nyt ism�t m�dos�tott�k �s eszerint t�z oszt�lyt v�gzett magyar anyanyelv� di�kokat ir�ny�tottak �t a Reg�tba �s onnan rom�n di�kokat hoztak hely�kbe. Tov�bb� a szakl�ceumokat p�rtol� v�llalatokn�l k�telez� volt �t �vet "leh�zni".

1988. augusztus 28-�nAradra utazott Gr�sz K�roly, az MSZMP f�titk�ra, hogy tal�lkozz�k Nicolae Ceau�escuval. A t�rgyal�son Ceau�escu minden magyar felvet�st, javaslatot visszautas�tott �s tov�bb v�daskodott. A magyar f�titk�r mindenben visszakozott �s a k�z�s k�zlem�ny is a rom�n javaslat alapj�n k�sz�lt el. 1989-ben Magyarorsz�g �s tov�bbi hat �llam k�rt�k az ENSZ k�zbel�p�s�t az emberi jogok betart�s�r�l Rom�ni�ban. Magyarorsz�gon menek�lteket befogad� �llom�sokat rendeznek be a hat�rmenti nagyobb telep�l�seken, majd a Nagy Imre �jratemet�s�t k�vet� napon nagyszab�s�, a rom�niai magyarokat t�mogat� t�ntet�sre ker�l sor, melyer a rom�n p�rtvezet�s term�szetesen rom�nellenesnek �s szocialista-ellenesnek min�s�tett.

1989. okt�ber 20-�n a temesv�ri b�r�s�g kimondta T�k�s L�szl� reform�tus lelk�sz kilakoltat�s�t, akinek �thelyez�s�t kor�bban Papp L�szl� p�sp�k, politikai nyom�sra rendelte el. November 2-�n n�gy �larcos f�rfi t�madta meg T�k�st �s csal�dj�t, de a n�la lev� vend�g seg�ts�g�vel szembesz�llt a t�mad�kkal, akik elmenek�ltek. A magyar diplom�cia tiltakoz� levet k�ld�tt Ceau�escunak, aki azonban nem vette �t.

1989. december 16-�n t�bb ezer t�ntet� megakad�lyozza T�k�s L�szl� reform�tus lelk�sz kilakoltat�s�t. A t�ntet�k szaval� k�rusokban k�vetelik a rend�r�k t�voz�s�t. M�snap hajnalig mintegy 300-700 t�ntet� alkot �l�l�ncot a templom k�r�l, k�zt�k rom�nok, illetve m�s felekezetek tagjai. A megmozdul�sban mintegy 5000-en vesznek r�szt �s ezzel kit�rt az 1989-es rom�niai forradalom.