1947 �s 1967 k�z�tt

A Magyar Auton�m Tartom�ny

Az 1948-ban tartott n�psz�ml�l�s szerint Erd�ly lakoss�ga 3 420 859 f� volt ami Rom�nia teljes lakoss�g�nak 21,6%-�t jelentette. A n�psz�ml�l�s szerint az erd�lyi lakoss�g 25,7%-a, 1 481 903 f� volt magyar anyanyelv�. A Reg�tban a n�psz�ml�l�s sor�n mind�ssze 17 948 magyart �rtak �ssze. A m�rcius 28-�n megtartott parlamenti v�laszt�sok ut�n 39 magyar nemzetis�g� k�pvisel� ker�lt be a rom�niai parlamentbe, melyb�l 30 az MNSZ list�j�n 9 pedig a Rom�n Munk�sp�rt list�j�n. K�t magyar nemzetis�g� minisztere is lett az orsz�gnak: Vincze J�nos erd�szeti miniszter �s Tak�cs Lajos nemzetis�g�gyi alminiszter.

Ugyanebben az �vben bevezett�k a tan�gyi reformot mely sor�n �llamos�tott�k az egyh�zi iskol�kat, ez�ltal 468 r�mai katolikus, 531 reform�tus, 266 evang�likus �s 35 unit�rius iskol�t vettek el. Sok telep�l�sen, �gy p�ld�ul M�ramarosszigeten, Gyulafeh�rv�ron, Nagyk�rolyban, Nagyszalont�n megsz�nt az elm�leti k�z�piskolai oktat�s. Az egykori hum�n-gimn�ziumokat szakk�z�piskol�knak alak�tott�k �t. Az oktat�st szovjet mint�ra szervezt�k meg. Ugyancsak 1948-ban felmondt�k a Vatik�nnal k�t�tt konkord�tumot �s �j szab�lyoz�sokat l�ptettek �letbe a vall�si �lettel kapcsolatban �s megtiltott�k, hogy a felekezetek hivatalos kapcsolatokat tartsanak fenn k�lf�ldi felekezetekkel.

M�rton �ron r�mai katolikus p�sp�k h�t m�sik p�sp�kt�rs�val 1948. m�rcius 19-�n k�z�s levelet int�zett a rom�n miniszt�riumhoz az alkotm�ny-tervezetben felfedezett ellentmond�sok miatt, a lelkiismereti- �s vall�sszabads�got illet�en. Level�kben k�rt�k a vall�sszabads�g kiterjeszt�s�t a Rom�ni�ban gyakorolt �sszes vall�sra, a vall�soktat�s biztos�t�s�t minden fok� �s jelleg� iskol�ban, valamint a vall�sgondoz�s lehet�s�g�t a h�vek sz�m�ra a hadseregben, katonai k�rh�zakban, �rvah�zakban �s fogh�zakban.

1949. m�rcius�ban k�nyszerlakhelyre (domiciliul obligatoriu) hurcoltak el mintegy 3500-5000 f�ldbirtokos csal�dot, a h�romsz�kieket p�ld�ul el�bb Sepsiszentgy�rgyre, majd m�sf�l �v m�lva Dobrudzs�ba hurcolt�k. Szeptemberben 22-�n iskol�ban szervezt�k meg a cs�ng�k magyar nyelv� oktat�s�t. Okt�berben haza�rul�s v�dj�val b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k a Magyar N�pi Sz�vets�g vezet�it: Balogh Edg�rt, Cs�g�r Lajost, Demeter J�nost, Jord�ky Lajost �s M�liusz J�zsefet.^[3] Ugyancsak 1949-ben feloszlattak minden t�rsadalmi szervezetet �gy az Erd�lyi M�zeum Egyes�letet, a Pet�fi K�zm�vel�d�si Egyes�letet (volt EMKE), az Erd�lyi Gazdas�gi Egyes�letet, de a rom�n k�zm�vel�d�si egyes�letet, az Astr�t is.

1949. j�nius 4-n tartott�k meg a korszak utols� b�cs�j�t Cs�ksomly�n, sz�zezres t�meggel, ezen r�szt vett M�rton �ron gyulafeh�rv�ri katolikus p�sp�k is.

1950-ben Brass�t Szt�linv�rosnak nevezt�k �t, majd a szovjet mint�ra megrendezett ter�letrendez�s sor�n Erd�ly 22 megy�j�b�l 11 tartom�nyt alak�tottak ki (Szt�lin tartom�ny r�sze lett Cs�k, Udvarhely �s H�romsz�k).

1951. j�lius 30-�nBukarestben elkezd�d�tt M�rton �ron �s t�rsainak a pere (Sz�sz P�l az Erd�lyi Magyar Gazdas�gi Egyes�let volt eln�ke, Kurk� Gy�rf�s az MNSZ volt eln�ke, Venczel J�zsef volt egyetemi tan�r, Lakatos Istv�n volt szoci�ldemokrata politikus, volt parlamenti k�pvisel�, Teleki �d�m, az Erd�lyi Gazda volt f�szerkeszt�je, Korparich Ede a Kal�ka Sz�vetkezeti K�zpont volt eln�ke, Bodor Bertalan a Kolozsv�ri Takar�kp�nzt�r �s Hitelbank volt igazgat�ja), akiket azzal v�doltak, hogy vissza akart�k �ll�tani a kapitalizmust �s el akart�k szak�tani Erd�lyt Rom�ni�t�l.

1952. szeptember 27-�n ism�t �tszervezt�k az orsz�g k�zigazgat�s�t �s a t�rt�nelmi Sz�kelyf�ld ter�let�n megalak�tott�k a Magyar Auton�m Tartom�nyt (Cs�k, Erd�szentgy�rgy, Gyergy�szentmikl�s, Marosh�v�z, Marosv�s�rhely, Sz�szr�gen, Sepsiszentgy�rgy, K�zdiv�s�rhely �s Sz�kelyudvarhely rajonokkal, Marosv�s�rhely sz�khellyel). A szeptemberi v�laszt�sok sor�n m�r csak 25 magyar k�pvisel� jutott be a Nagy Nemzetgy�l�sbe.

1953. febru�r 19-�n az MNSZ �s a Rom�n Kommunista P�rt vezet�s�ge az MNSZ �nfeloszlat�s�r�l d�nt�tt, a sz�vets�g infrastrukt�r�j�t a kommunista p�rt vette �t.

1955-ben megsz�ntett�k a kolozsv�ri Mez�gazdas�gi F�iskol�n a magyar nyelv� oktat�st.

Az 1956. febru�r 21. n�psz�ml�l�s szerint Rom�ni�ban 1 651 953 szem�ly vallotta mag�t magyar anyanyelv�nek �s 1 589 443 magyar nemzetis�g�nek. A t�rt�nelmi Erd�ly ter�let�n �s a Partiumban �sszesen 1 519 630 magyar anyanyelv� �s 1 471 462 magyar nemzetis�g�, m�g a Kelet-B�ns�gban 98 616 magyar anyanyelv� �s 92 104 magyar nemzetis�g� lakos �lt.

1957 febru�r v�g�n Brass�ban megalakult az illeg�lis Erd�lyi Magyar Ifj�s�gi Sz�vets�g (EMISZ). Az alap�t�k c�lja: "egy olyan eg�sz Erd�lyre kiterjed� magyar ifj�s�gi szervezetet l�trehozni amely alkalmas a kisebbs�gi panaszok �sszegy�jt�s�re." Els�, illeg�lis rendezv�ny�k m�rcius 15-�nek meg�nnepl�se volt a feh�regyh�zi Pet�fi-szoborn�l.

1957. nyar�n a budapesti �s bukaresti korm�nyok k�lcs�n�sen enged�lyezt�k a Magyarorsz�gon illetve Rom�ni�ban �l� csal�dtagok l�togat�s�t, de az 1956-os forradalom miatt bevezetett v�zumk�nyszer a magyar �llampolg�rok sz�m�ra �rv�nyben maradt.

1958. febru�rj�ban l�togat�st tett Rom�ni�ban K�d�r J�nos az MSZMP K�zponti Bizotts�g�nak els� titk�ra �s egyben �llamminiszter. �t Apr� Antal a korm�ny els� aleln�ke, K�llai Gyula �llamminiszter, N�mety K�roly az MSZMP KB tagja, Sebes Istv�n k�l�gyminiszterhelyettes �s Keleti Ferenc rom�niai magyar nagyk�vet k�s�rt�k el. A bukaresti korm�nyt�rgyal�sok eredm�nyek�nt elfogadott nyilatkozat a rom�n f�l sz�m�ra el�ny�s volt, kimaradt bel�le p�ld�ul a k�t orsz�g k�z�tti utasforgalom �s v�zumk�rd�s probl�m�ja, mely 1956 �ta a hat�r �ltal sz�tszak�tott magyar csal�dok egyik f� k�vetel�se volt. Marosv�s�rhelyen K�llai Gyula kijelentte, hogy "Megmondjuk vil�gosan: nek�nk semmif�le ter�leti ig�ny�nk sincs. Azt tartjuk, hogy Magyarorsz�gnak van �pp el�g f�ldje, hogy azon - testv�ri egyet�rt�sben a szomsz�d n�pekkel fel�p�tse a maga szocialista haz�j�t…". A deleg�ci� kolozsv�ri �llom�s�n K�d�r J�nos kijelentette, hogy: "Mi term�szetesen els�sorban forradalm�rok vagyunk. A hat�rok probl�m�ja csak al�rendelt k�rd�s…". Ebb�l a k�t besz�db�l a rom�n p�rtvezet�s azt a k�vetkeztet�st vonta le, hogy Budapest "levette a kez�t" az erd�lyi magyars�gr�l, �gy Bukarest szabad kezet kapott asszimil�ci�s politik�j�nak folytat�s�hoz. A ny�r folyam�n – Budapest folyamatos nyom�s�nak hat�s�ra – a rom�n k�l�gyminiszt�rium belegyezett, hogy az egyenes�gi rokoni kapcsolatokon k�v�l enged�lyezz�k 2000 olyan szem�ly kiutaz�s�t, akik nem rokonok, de "�rdemes rom�n �llampolg�rok". �sszel feloldott�k a diplomata�tlevelek v�zumk�nyszer�t is. A rom�n lakoss�g k�r�ben tapasztalhat� sovinizmus egyik �kes p�ld�ja az 1958. okt�ber 26-�n megrendezett magyar-rom�n bar�ts�gos focimeccs volt, mely sor�n a rom�n szurkol�k t�bb magyart is mergvertek, a j�t�kosokat pedig inzult�lt�k.

A Babe�–Bolyai Tudom�nyegyetem k�zponti �p�lete

1959-ben egyes�tett�k a kolozsv�ri Babe� �s Bolyai Egyetemeket. Emiatt, valamint a Securitate zaklat�sai miatt, a Bolyai egyetem rektora, Szab�di L�szl�, �ngyilkos lett. R�viddel ezut�n Csendes L�szl�, statisztikus professzor, az egyetem prorektora is �ngyilkoss�ggot k�vetett el. A p�rtvezet�s megszabta ugyan milyen tant�rgyakat lehet ezek ut�n magyar nyelven oktatni, de belegyezett, hogy az �j int�zm�ny felvegye a Babe�–Bolyai Tudom�nyegyetem nevet.

A Rom�nia �s Magyarorsz�g k�z�tt fenn�ll� v�zumk�nyszert v�g�l 1960-ban t�r�lt�k el, aminek k�sz�nhet�en a Magyarorsz�gra utaz�k sz�ma ugr�sszer�en megn�. Ugyancsak ebben az esztend�ben, �tszervezt�k Rom�nia ter�leti k�zigazgat�s�t, melynek k�vetkezt�ben a Magyar Auton�m Tartom�nyb�lMaros-Magyar Auton�m Tartom�ny lett, melyhez hozz�csatolt�k Marosludas �s Dics�szentm�rton rajonokat, de, Brass�hoz val� k�zels�g�k miatt Sepsi �s K�zdi rajonok �tker�ltek a Szt�lin tartom�nyba, mely visszkapja r�gi, Brass� tartom�ny nev�t.

A k�vetkez� �vekben sz�mos magyar tannyelv� iskol�t beolvasztottak rom�n iskol�kba, els�sorban sz�rv�nyvid�keken. Az oktat�sban korl�tozt�k a magyar nyelv haszn�lat�t (�gy p�ld�ul egyetemeken a gyakorlati vizsg�kat kiz�r�lag rom�n nyelven lehetett letenni), s�t a k�rh�zakban a k�rlap�r�s is kiz�r�lag az �llam nyelv�n kellett t�rt�njen. Ez ellen 1963 tavasz�n az emigr�ci�ban �l� magyar di�ks�g szervezete, a Genfben sz�kel� MEFESZ (Magyar Egyetemista �s F�iskolai Hallgat�k Sz�vets�ge) tiltakoz� megmozdul�st szervezett, mely sor�n el�t�lte a rom�n nacionalizmust �s sovinizmust. Az Emberi Jogok Lig�ja egy memorandumban k�rte az ENSZ f�titk�r�t, hogy l�pjen k�zbe az erd�lyi magyars�g �gy�ben. 1963 �sz�n a rom�n hat�s�gok megkezdt�k a k�zint�zm�nyek, k�zterek elnevez�seinek megv�ltoztat�s�t, amelynek kett�s c�lja volt: r�szben az orosz/szovjet nevek elt�ntet�se, r�szben pedig a magyar nevek elt�ntet�se. Ugyanebben az id�szakban sz�mos telep�l�s nev�t is megv�ltoztatt�k.

Az 1965-�s parlamenti v�laszt�sok sor�n a Nagy Nemzetgy�l�sbe 43 magyar nemzetis�g� k�pvisel� ker�lt be. Ebben az �vben meghalt Gheorghe Gheorghiu-Dej a Rom�n Munk�sp�rt eln�ke, hely�t Nicolae Ceau�escu vette �t. Augusztusban elfogadt�k az �j alkotm�nyt, melyben kiki�lltott�k a Rom�n Szocialista K�zt�rsas�got.

Az 1966-os n�psz�ml�l�s adatai szerint Erd�lyben 1 626 000 magyar anyanyelv� �lt (azaz a n�pess�g 27%-a), m�g Moldv�ban csup�n 9516 f� vallotta mag�t magyarnak, ami jelzi, hogy a m�g megl�v� magyar anyanyelv� cs�ng�kat rom�nnak �rt�k be. Ugyanebben az esztend�ben megjelent a k�z�pfok� szakoktat�st szab�lyoz� t�rv�nyrendelet, mely nem tett eml�t�st a nemzeti kisebbs�gek nyelv�n foly� oktat�sr�l, teh�t a szakoktat�s csakis rom�n nyelven folyhatott. Egyes magyar iskol�kat �talak�tottak, hogy az �j rom�n nyelv� szakl�ceumok sz�m�ra teret biztos�tsanak.