A m�sodik vil�gh�bor� idej�n

A m�sodik vil�gh�bor� elej�n, a II. b�csi d�nt�s �rtelm�ben (1940. augusztus 30) az elcsatolt ter�letek �szaki r�sze (�szak-Erd�ly; 43 492 km²) visszaker�lt Magyarorsz�ghoz. Az 1941. �vi n�psz�ml�l�s adatai szerint a visszacsatolt �szak-Erd�lyben 1 344 000 magyar, 1 069 000 rom�n �s 47 000 n�met lakos �lt. D�l-Erd�lyben k�r�lbel�l 400 000 magyar maradt. A rom�n n�psz�ml�l�s elt�r� adatokat mutatott: ezek szerint �szak-Erd�lyben mind�ssze 1 007 200 magyar �lt, azaz a teljes lakoss�g 42%-a. A b�csi d�nt�s arra k�telezte Rom�ni�t, hogy csapatai tizenn�gy nap alatt �r�ts�k ki a visszaadand� ter�leteket, int�zkedett �llampolg�rs�gi �s opt�l�si k�rd�sekben, tov�bb� k�telezte a magyar �s a rom�n korm�nyt, hogy amennyiben valamely k�rd�sben nem tudn�nak megegyezni, �gy a probl�m�t a n�met birodalmi korm�ny valamint az olasz kir�lyi korm�ny el� terjesztik.

�szak-Erd�ly

A h�bor�, a kett�osztotts�g �s a felt�zelt nacionalizmus alapvet�en meghat�rozta az egyes etnikumok sors�t Erd�lyben, �gy a magyar fennhat�s�g al� ker�lt �szak-Erd�lyben a rom�ns�g ker�lt neh�z helyzetbe (oktat�s korl�toz�sa, sajt� korl�toz�sa, magyar nyelv k�telez�v� t�tele, stb.), addig D�l-Erd�lyben a magyars�got s�jtott�k hasonl�, diszkriminat�v int�zked�sek.

�szak-Erd�lyben magyar nyelv� �llami iskol�kat alap�tottak, kisz�lesedett a k�z�piskolai h�l�zat is, valamint Kolozsv�ron ism�t magyar egyetem m�k�d�tt. A tudom�nyos tev�kenys�g �szt�nz�s�re megalap�tott�k az Erd�lyi Tudom�nyos Int�zetet. Az erd�lyi magyar orsz�ggy�l�si k�pvisel�i megalak�tott�k az Erd�lyi P�rtot, mely mindv�gig a korm�nyp�rt t�mogat�ja maradt.

D�l-Erd�ly

D�l-Erd�lyben maradt a magyars�gnak egy jelent�s r�sze, mintegy 500 ezer ember (k�z�l�k mintegy 100-150 ezren 1940 ut�n �szak-Erd�lybe �s Magyarorsz�gra menek�ltek). Sokat munkaszolg�latra rendeltek be, m�sokat intern�ltak vagy �ppen b�rt�nbe z�rtak. Kultur�lis �let�k �sszesz�k�lt, egyed�l az Erd�lyi Gazdas�gi Egylet tudott e c�lra is valami szervezeti keretet biztos�tani. A Magyar N�pk�z�ss�get vezet� Gy�rf�s Elem�r, Sz�sz P�l, a p�sp�k M�rton �ron megpr�b�ltak k�zvet�teni Bukarest �s Budapest k�z�tt, hogy mindk�t oldalon enyh�ts�k a nemzetis�gekre nehezed� nyom�st.

1944-1947 k�z�tt

Az els� szovjet csapatok 1944. augusztus 26-�n vonultak be �szak-Erd�lybe az �z v�lgy�n �t. Szeptember 5-�n a magyar 25. gyalog- �s a 2. p�nc�los hadoszt�ly t�mad�st int�z �s elfoglalja a D�l-Erd�lyhez, azaz Rom�ni�hoz tartoz� Tord�t, v�laszk�nt Rom�nia szeptember 7-�n hadat �zen Magyarorsz�gnak. A rom�n hivatalos k�zl�nyben (Monitorul Oficial) okt�ber 10-�n megjelent a Felszabad�tott Erd�lyi Ter�letek K�zigazgat�s�t Ir�ny�t� Korm�nybizotts�g (Comisariatul pentru Administrarea Regiunilor Eliberate din Transilvania) alap�t� rendelete, melynek sz�khelye Kolozsv�r lett volna, de ideiglenesen Bukarestben sz�kelt. A korm�nybizotts�g - a korm�ny ut�lagos j�v�hagy�s�val - jogosult volt hat�rozatokat �s rendeleteket is hozni. A szovjet csapatok okt�ber 11-�n elfoglalt�k Kolozsv�rt. A rom�n csapatok bevonul�s�val sz�mos atrocit�sra ker�lt sor (pld. a kolozsv�ri egyetem er�szakos ki�r�t�se, sz�kelyek meggyilkol�sa Gyergy�szentmikl�son, stb.), melyek egy r�sz�t a szovjetek sikeresen megakad�lyoztak.

Okt�ber 16-17-�n Brass�ban megalakult a Rom�niai Magyar N�pi Sz�vets�g (Uniunea Popular� Maghiar� din Rom�nia), mely �tvette a MADOSZ szerep�t.

1944. okt�ber 25-�n a 133. szovjet l�v�sz hadoszt�ly �s a 4. rom�n hadsereg csapatai harc n�lk�l bevonultak Szatm�rn�metibe �s Nagyk�rolyba. Ezzel visszafoglalt�k eg�sz �szak-Erd�lyt.

1944. december 1-j�n Kolozsv�ron �szak-Erd�ly �gyeinek int�z�se c�lj�b�l megalakult az ODA - �szak-Erd�lyi K�zponti (Legfels�bb) Tan�csad� Test�lete, melyben 12 f� k�pviselte a Rom�n Demokrata Sz�vets�get, 6-6 f� az Rom�n Kommunista P�rtot, a Rom�n Szoci�ldemokrata P�rtot, a szakszervezeteket �s a Magyar N�pi Sz�vets�get, 4 f� az Ek�sfrontot, 2-2 f� a Hazafiak Sz�vets�g�t, a Zsid� Demokrata N�pk�z�ss�get �s a N�pv�delmi Egyes�letet. A Tan�csad� Test�let h�t szakbizotts�got �ll�tott fel, melyek munkak�re kiterjedt �szak-Erd�ly minden l�nyeges probl�m�j�ra. Kolozsv�rott id�k�zben helyi n�pess�g�ssze�r�st tartottak. (A n�psz�ml�l�s megrendez�s�t m�g november k�zep�n rendelte el a megyei f�isp�n. Elsz�rt adatok szerint november-december folyam�n Cs�k, �s Udvarhely v�rmegy�kben is voltak n�psz�ml�l�sok, ezek eredm�nyei azonban nem ismeretesek.) Az �ssze�r�s szerint Kolozsv�r �sszlakoss�ga 73 ezer f� volt: 83,5%-a, (61 ezer) magyar, 11%-a rom�n. (1941-ben: az �sszlakoss�g 110 956, amib�l magyar 97 698, rom�n 10 029). Marosv�s�rhelyen is tartottak n�pess�g�ssze�r�st: Az �sszlakoss�g 29 692 (1941-ben 44 932) f�. A v�ros 94,5%-a magyar, 27 778 (1941-ben: 42 435), 6,07%-a rom�n, 1 802 f� (1941-ben: 1 726), 0,16%-a n�met. Mintegy nyolc �s f�lezer volt azok sz�ma, akik m�g a frontokon, vagy hadifogs�gban voltak, vagy a rom�n adminisztr�ci� int�zked�sei nyom�n intern�l�t�borokba ker�ltek).

1945. febru�r 10-�n a rom�n hivatalos k�zl�nyben k�zz�tett�k az Ellens�ges Vagyonokat Kezel� �s Ellen�rz� P�nzt�r (CASBI) megalak�t�s�r�l sz�l� t�rv�nyt, melynek feladata az volt, hogy az ellens�ges orsz�gok (N�metorsz�g �s Magyarorsz�g) �llampolg�rainak tulajdon�ban l�v� javakat kezel�sbe vegye, �gy a magyar �llampolg�rs�g� szem�lyek vagyona �s a magyar �rdekelts�g� v�llalatok ing�s�gai �s ingatlanjai is a CASBI fel�gyelete al� ker�ltek. Az �prilis 3-�n megjelent t�rv�ny szerint azon telep�l�seken ahol a lakoss�g t�bb mint 90%-a valamely nemzetis�ghez tartozik, a hivatalos jegyz�k�nyveket az adott nemzetis�g nyelv�n kell vezetni.

1945. m�rcius 9-13 k�z�tt a rom�n k�zigazgat�st fokozatosan kiterjesztett�k �szak-Erd�ly ter�let�re �s a rom�nos�t�si politika k�vetkezt�ben �szak-Erd�ly 11 megy�je k�z�l csak Cs�k, Udvarhely, �s H�romsz�k megy�knek maradt magyar f�isp�nja

1945-ben t�bb diszkriminat�v int�zked�st is bevezettek, t�bbek k�z�tt az 50 hekt�rt meghalad� birtokok elkoboz�s�t, nem ismert�k el azok �llampolg�rs�g�t akik 1940. augusztus 30 ut�n telepedtek le �szak-Erd�lyben, valamint bevezett�k a v�lelmezett ellens�g fogalm�t (inamic prezumat) az 1944. szeptember 12-�n a trianoni Magyarorsz�g valamint �szak-Erd�ly ter�let�n tart�zkod� magyar nemzetis�g� rom�n �llampolg�rok ellen (els�sorban d�l-erd�lyiek).

Az augusztus 6-�n kiadott jogszab�ly b�ntetend� cselekm�nynek min�s�tette a nemzetis�geket becsm�rl� �s gy�l�letet sz�t� kifejez�seket �s a nemzetis�gi lakosok ellen ir�nyul� cselekedeteket, biztos�totta a nemzetis�gek �llampolg�ri egyenl�s�g�t �s szabads�gjogainak v�delm�t is, k�l�n�s tekintettel az anyanyelv szabad haszn�lat�ra. Ennek gyakorlati alkalmaz�s�ra azonban nem ker�l sor.

November 15. �s 18. k�z�tt a Marosv�s�rhelyen �l�sez� MNSZ int�z�bizotts�ga k�zz�tett egy nyilatkozatot melyben kijelentett�k: Tudat�ban vagyunk annak, hogy az erd�lyi nemzetis�gi k�rd�s megold�sa nem hat�rk�rd�s. […] Nem helyeselhet�nk semmif�le (�ttelep�t�st) amely anyaf�ld�nkt�l szak�tana el. Nem helyeselhet�nk semmif�le olyan t�rekv�st […] amely a b�csi d�nt�shez hasonl� m�dszerrel […] Erd�lyb�l �jb�l h�bor�s t�zf�szket teremtene. A december 15-�n Kolozsv�rott megalakult Rom�niai Szoci�ldemokrata P�rt Orsz�gos Magyar Bizotts�ga (RSZDP OMB) el�t�lte az MNSZ nyilatkozat�t �s k�vetelte az erd�lyi demokratikus rend vissza�ll�t�s�t.

A magyars�g jogainak k�vetel�s�ben k�l�n�sen nagy szerepet j�tszott M�rton �ron, r�mai katolikus p�sp�k, aki 1946-ban egy hat pontos memorandumot juttatott el budapesti korm�nynak, ahonnan gr�f Teleki G�za k�zbenj�r�s�val tov�bbker�lt az angol �s amerikai k�l�gyminiszterekhez.

A magyar korm�ny rendk�v�l s�lyos felel�ss�get v�llal akkor, ha az erd�lyi magyars�g megk�rdez�se n�lk�l javasolna Erd�lyre vonatkoz�lag megold�st. […] Az erd�lyi magyars�g felfog�sa szerint, sem neki mag�nak, sem pedig a magyar korm�nynak nincsen joga Erd�ly tekintet�ben, amely a magyars�g �sszess�g�nek is l�tfontoss�g� k�rd�se, �nk�ntes felaj�nl�ssal ter�leti lemond�sba belemenni. Lemond�st k�ls� hatalom a magyars�gra r�k�nyszer�thet, de az ilyen d�nt�st, ha igazs�gtalan, az id� orvosolni fogja; az �nk�ntes lemond�st azonban t�bb� j�v�tenni nem lehet. […] Az erd�lyi magyars�g sz�m�ra a rom�n uralom alatt t�lt�tt �vek bebizony�tott�k, hogy Rom�ni�ban alapvet� emberi jogai nincsenek biztos�tva, annak ellen�re, hogy azok tiszteletben tart�s�ra Rom�nia ism�telten �nnep�lyes �g�reteket tett �s nemzetk�zi k�telezetts�geket v�llalt. A magyars�g most m�r minden rom�n politikai rendszert megismert, de t�rhet� �letviszonyokat sz�m�ra egyik sem hozott. […] Az erd�lyi magyars�g pedig �ppen ez�rt elv�rja, hogy a magyar korm�ny a maga r�sz�r�l is mindent el fog k�vetni annak �rdek�ben, hogy a b�ket�rgyal�son az erd�lyi magyars�got kiel�g�t� ter�leti rendez�s j�jj�n l�tre.

”

1946. j�nius�ban az MNSZ sz�kelyudvarhelyi kongresszus�n Mik� G�bor kolozsv�ri piarista tan�r felvetette a sz�kelyf�ldi auton�mia terv�t �s b�r�lta a p�rt vezet�s�g�t, hogy nem k�pviseli a t�mbmagyars�g (Sz�kelyf�ld) �rdekeit. A p�rt vezet�s�ge szerint ez a magyarok gett�sod�s�hozvezethet. A kongresszus z�r�napj�n a v�rosi lakoss�g ellent�ntrt�st szervezett �s Erd�ly �n�ll�s�g�t k�vetelte.

Az 1946. november 19. parlamenti v�laszt�sok sor�n 29 mand�tummal bejutott az MNSZ is, valamint az RSZDP �s RKP list�in m�g 5-5 magyar.

1947. febru�r 10-�n a p�rizsi b�keszerz�d�sek rendezt�k a szemben�ll� felek, Magyarorsz�g �s Rom�nia viszonyait, �gy az �v k�zep�re helyre�llt a kapcsolat a k�t orsz�g diplom�ci�ja k�z�tt.

December 30-�n lemondatt�k I. Mih�ly rom�n kir�lyt �s kiki�ltott�k a Rom�n N�pk�zt�rsas�got, melynek �l�re egy szovjet mint�ra szervezett eln�ki tan�cs ker�lt.