
Apanagyfalvi II. Apafi Mihly(Gyulafehrvr, 1676. oktber 13. – Bcs, 1713. februr 1.) erdlyi fejedelem.
lete
1676. oktber 13-n szletett Gyulafehrvron. Apja I. Apafi Mihly, anyja Bornemissza Anna.
1681 jnius 10-n vlasztottk erdlyi fejedelemm, azzal a felttellel, hogy 20 ves korban veheti t a hatalmat. 1687 szeptember 17-n iktattk be a fejedelmi mltsgba. Apja hallakor 14 ves volt.
Az erdlyi rendek krtk I. Lipttl fejedelemsgnek elismerst, de III. Szulejmn szultn Thkly Imrt nevezte ki Erdly fejedelmnek. Thkly trk s tatr segdlettel Zernyestnl megverte az erdlyi hadakat, de kt hnap mlva kiszorult Erdlybl a csszri seregektl elszenvedett veresg miatt.
I. Lipt 1690-ben kiadta a Diploma Leopoldinumot, Erdly kzjogi helyzett szablyoz okiratot, amelynek rtelmben Erdly a Habsburg Birodalom rsze lett s vi 50 000 forint ad fizetsre kteleztk. Azt is tartalmazta a Diploma, hogy II. Apafi nagykorsgig a hrom nemzet tagjaibl kormnyzt kell vlasztani. Bcsben Erdlyi Udvari Kancellrit lltottak fel. 1691-ben Bnffy Gyrgyt nevezte ki a fogarasi orszggyls kormnyznak, akit Bethlen Mikls kancellr, Apor Istvn kincstrnok s Bethlen Gergely fgenerlis segtett a kancellria gyeinek irnytsban. II. Apafi Mihly rklte atyja teolgiai hajlamt. Tnylegesen nem uralkodott, sem rsze nem volt az uralkodsban. 1694 jniusban vette felesgl Bethlen Gergely lenyt, Bethlen Katalint. Ez a hzassg azonban a csszri udvar engedlye nlkl jtt ltre, emiatt Apafinak Bcsbe kellett kltznie. Ksbb nmet-rmai birodalmi hercegi cmet kapott, elcserlte erdlyi birtokait. 1701-ben hivatalosan is lemondott a fejedelemsgrl.
Apafi 1713. februr 1-jn halt meg Bcsben, felesge mg 12 vi udvari snylds utn 1725 janur 2-n kvette. Koporsjt Almakerkre vittk s a templom sekrestyjben helyeztk el. Felesgvel egytt csak 1790-ben tettk srboltba, majd 1942. november 23-n apjval egytt hamvait a kolozsvri Farkas utcai reformtus templomban helyeztk vgs nyugalomra.
|