Apanagyfalvi I. Apafi Mih�ly (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. �prilis 15.) erd�lyi fejedelem.

�lete

Apafi Gy�rgy fiak�nt sz�letett 1632-ben. 1650-ben vette feles�g�l Bornemissza Ann�t.

II. R�k�czi Gy�rgy balul siker�lt lengyelorsz�gi hadj�rata k�vetkezt�ben - amelyet sv�d biztat�sra a lengyel kir�lyi c�m megszerz�s�re ind�tott - Apafi n�gy �vet keserves tat�r fogs�gban t�lt�tt, ahonnan csak nagy �sszeg� v�lts�gd�j fej�ben szabadult ki. 1661 szeptember 12-�n, Ali basa nyom�s�ra a Lib�ncs-mez�n megv�lasztva ker�lt Erd�ly tr�nj�ra a t�r�k�k seg�ts�g�vel, miut�n a nagysz�l�si csat�ban Kem�ny J�nos fejedelem hadai leverettek. T�r�k, tat�r, ol�h d�l�sok �s fosztogat�sok vezett�k be ezt az �j id�szakot Erd�lyben, elveszett Kar�nsebes, Lugos �s V�rad is. A meggyeng�lt porta megel�gelve a megel�z� erd�lyi fejedelmek �n�ll�s�gi t�rekv�seit, erej�t bizony�tand�, a fejedelems�g teljes al�vet�s�t hat�rozta el. Az �j fejedelem f� feladat�nak a felemelt ad�k �s elmaradt sarcok befizet�s�t �s sz�vets�ges hader� �ll�t�st szabta. Apafi a szult�n h�b�resek�nt r�szt vett a t�r�k�k Habsburgok ellen vezetett Fels�magyarorsz�gi hadvonul�s�ban 1664-ben, b�r k�l�n pr�b�lt alkudozni a b�csi udvarral. A Vasv�ron k�t�tt b�keszerz�d�sben azonban a cs�sz�r elismerte a Partiumot �s Erd�lyt a T�r�k Birodalom tartom�nyaik�nt, �gy a hanyatl� t�r�k�k sem er�ltett�k a tov�bbi fegyveres harcot.

Apafi kor�nak egyik legs�lyosabb k�rd�se a "magyarorsz�gi bujdos�k �gye" volt, amelyhez �ppen a vasv�ri b�kek�t�s sz�gyenletes felt�telei vezettek. A Wessel�nyi-f�le mozgalom (1664-1671) k�vetkezt�ben mind t�bben menek�ltek Erd�lybe, akiket � nagylelk�en befogadott. Politikusai k�z�tt tal�ljuk Teleki Mih�lyt, B�nffy D�nest – aki a katonai �gyek�rt felel�s – a nagy m�velts�g� t�rt�net�r�t, Bethlen J�nost �s Bethlen Mikl�s politikus-irodalm�rt. Egyes forr�sok szerint Apafi tehetetlen uralkod�nak bizonyult, aki helyett t�bbnyire feles�ge, Bornemissza Anna �s Teleki Mih�ly kancell�r int�zkedett. Val�j�ban fejedelems�ge ink�bb fellend�tette az erd�lyi ipart. � hozatta helyre a g�rg�nyi pap�rmalmot (amire a k�nyvnyomtat�s miatt nagy sz�ks�g volt) �s a vajdahunyadi vash�mort. Uralkod�sa alatt �jraindult az �veggy�rt�s, a poszt�sz�v�s. Istenf�l� uralkod�k�nt sz�v�n viselte alattval�inak erk�lcsi magatart�s�t. A k�romkod�sok �s dorb�zol�sok ellen hat�rozatokat hozott. Egym�s ut�n jelennek meg szigor� rendelkez�sei az egyh�z �s p�sztorainak v�delm�re. Reform�tus hite mellett j�indulat� vall�s�gyi politik�t folytatott a nem-reform�tus egyh�zak ir�nt �s a rom�n anyanyelven tartott istentiszteletek elterjed�s�t is t�mogatta. Az egyh�z "vetem�nyes kertj�nek" tekintette az iskol�kat �s kiemelten gy�mol�totta azok int�zm�nyeit. Megmentette a Bethlen G�bor �ltal alap�tott gyulafeh�rv�ri Academicum Collegiumot, amikor 1682 okt�ber 6-�n, a kocs�rdi t�bor�ban kiadott rendelet�vel Nagyenyedre helyeztette �t azt. Legkiv�l�bb tud�sa P�pai P�riz Ferenc volt. Udvar�t Fogarason �s Ebesfalv�n tartotta. �rdekess�gk�nt eml�thet�, hogy Apafi alatt kezd�d�tt el Erd�lyben a doh�nyz�s.

I. Apafi Mih�ly s�rhelye a kolozsv�ri Farkas utcai reform�tus templomban

1687-ben I. Lip�t elfoglalta Erd�lyt, �s Apafit beh�dol�sra k�nyszer�tette. Caraffa gener�lis gyakorlatilag teljhatalmat kap Erd�ly f�l�tt. 1681-ben Erd�ly-szerte pestisj�rv�ny puszt�tott. Apafi, miut�n elvesz�tette feles�g�t, �lete utols� �veit b�skomors�gban �lte. 1690 �prilis 15-�n halt meg Fogarason (Almaker�ken temett�k el, majd 1942. november 23-�n hamvait fi�val egy�tt a kolozsv�ri Farkas utcai reform�tus templomban helyezt�k v�gs� nyugalomra.).

Az Apafiak c�mere