II. R�k�czi Gy�rgy (fels�vad�szi) (S�rospatak, 1621. janu�r 30. – Nagyv�rad, 1660. j�nius 7.) erd�lyi fejedelem 1648 �s 1660 k�z�tt, megszak�t�sokkal. I. R�k�czi Gy�rgy �s Lor�ntffy Zsuzsanna fia.

Az orsz�ggy�l�s m�g apja �let�ben, 1642. febru�r 3-�n fejedelemm� v�lasztotta. 1644-ben a III. Ferdin�nd elleni h�bor� idej�n Erd�ly korm�nyz�ja. 1648. okt�ber 11-�n l�pett tr�nra.

Feles�ge, B�thory Zs�fia, a B�thory csal�d utols� sarja r�v�n ker�ltek a B�thory birtokok a R�k�czi csal�d kez�re.

H�d�t�sok

A R�k�cziak c�mere

B�thory Istv�n nyomdokaiba szeretett volna l�pni, ez�rt kezdett�l fogva a lengyel korona megszerz�s�re t�rekedett. 1649-ben sz�vets�gre l�pett a koz�kok hetmanj�val, Chmielnicki Bogd�nnal, majd 1653-ban h�b�ri fennhat�s�ga al� vonta Moldv�t �s Havasalf�ldet.

Az 1655-ben Lengyelorsz�g �s Sv�dorsz�g k�zt �jabb h�bor� t�rt ki. A sv�dek ellen viszont egy hatalmas koal�ci� j�tt l�tre, s hogy X. K�roly Guszt�v sv�d kir�ly el ne vesz�tse a h�bor�t R�k�czi seg�ts�g�t k�rte 1656 v�g�n a prostki veres�g ut�n, felaj�nlva neki D�l- �s K�z�p-Lengyelorsz�g egy r�sz�t, ahol �j kir�lys�got alap�that. Egy �vvel ezel�tt a lengyelek is R�k�czihoz fordultak, s �k is felaj�nlott�k a koron�t, ha Erd�ly Sv�dorsz�g ellen l�p hadba. Az elbizakodott fejedelem, aki t�lbecs�lte orsz�ga erej�t azonnal megind�totta a hadj�ratot. A v�llalkoz�shoz Zr�nyi Mikl�s is nagy rem�nyeket f�z�tt, mivel R�k�czi (akihez a k�t rom�n vajdas�g is h� volt) akkor az egyes�lt erd�lyi-magyar-lengyel-sv�d-rom�n sereggel a t�r�k�k ellen fordul �s akkor tal�n a Balk�nt is siker�l visszafoglalni.

1657 janu�rj�ban nem t�r�dve a Porta tiltakoz�s�val, sz�vets�gben a sv�dekkel hadat ind�tott J�nos K�zm�r lengyel kir�ly ellen, kieg�sz�lve a moldvai �s havasalf�ldi csapatokkal. A hadj�rat els� szakasz�ban sikeres volt: bevette Krakk�t, azt�n bevonult Vars�ba, de alighogy tal�lkozott a sv�dekkel, a kir�lyuk mag�ra hagyta �t az orsz�g�t �rt �jabb d�n t�mad�s miatt. Ennek ellen�re R�k�czi m�g mindig b�zott siker�ben, tov�bb ment �szak fel�, de a lengyelek Jerzy Lubomirski vezet�s�vel v�gzetes t�mad�st int�ztek �szak-Erd�ly ellen �s Munk�cs k�rny�k�t is elpuszt�tott�k. R�k�czi veres�get szenvedett, a rom�n �s koz�k csapatok cserben hagyt�k lengyel f�ld�n �s az ellens�gt�l is magas �sszeg� hadk�rp�tl�s fej�ben kapta meg a szabad elt�voz�st. R�videsen mag�ra hagyta hadait, amit Kem�ny J�nosra b�zott, de a hat�rn�l elfogta a tat�r k�n. Sz�kelyf�ldet r�videsen a t�r�k �s tat�r hadsereg puszt�totta.

A Porta szembefordult az engedetlen vazallussal, mire a fenyegetett erd�lyi rendek 1657. november 2-�n R�k�czi helyett Rh�dey Ferencet v�lasztott�k fejedelemm�, R�k�czi azonban kier�szakolta Rh�dey lemond�s�t �s 1658. janu�r 9-�n �jra elfoglalta a tr�nt. A t�r�k�k nem ismert�k el R�k�czit �s a nagyvez�r parancs�ra a rendek 1658. okt�ber 11-�n Barcsai �kos szem�ly�ben �j fejedelmet v�lasztottak, mire R�k�czi haddal indult tr�nja visszafoglal�s�ra. Barcsai ellen gy�zedelmeskedett, Szejdi Ahmed, a budai pasa azonban a sz�szfenesi csat�ban, 1660. m�jus 22-�n veres�get m�rt R�k�czira. Feljegyezt�k, hogy a fejedelem hadvez�rhez m�lt�an, b�tran harcolt a csat�ban: 17 t�r�k�t v�gott le, 5 lovat l�ttek ki al�la, 150 test�re k�z�l 20 maradt �letben.

A csat�ban kapott fejseb�be halt bele 1660. j�nius 7-�n.

H�zass�ga

B�thory Zs�fi�t 1643. febru�r 3-�n Gyulafeh�rv�ron vette feles�g�l. A h�zass�gb�l egyetlen fi� sz�letett, Ferenc, akinek apja hal�la ut�n 1660-ban a IV. Mehmed szult�n nem engedte meg a fejedelmi sz�k elfoglal�s�t.