ikt�ri Bethlen G�bor (Marosillye, 1580. november 15. – Gyulafeh�rv�r, 1629. november 15.) erd�lyi fejedelem (1613–1629), I. G�bor n�ven megv�lasztott magyar kir�ly (1620–1621), a 17. sz�zadi magyar t�rt�nelem egyik legjelent�sebb szem�lyis�ge.

�lete

Sz�rmaz�sa

Bethlen G�bor 1580. november 15-�n sz�letett a Hunyad v�rmegyei Marosilly�n. Birtokos k�znemesi csal�d sarja, apja Bethlen Farkas, anyja L�z�r Druzsina gyergy�sz�rhegyi sz�kely l�f� csal�d sarja, �ccse Bethlen Istv�n, k�s�bbi fejedelem.

Kezdeti p�ly�ja

B�thory Zsigmond fejedelem udvar�ban nevelkedett, s 15 �ves alig m�lt, amikor 1595-ben r�szt vett a t�r�k elleni havasalf�ldi hadj�ratban. B�thory Zsigmond fejedelem sereg�ben harcolt Mih�ly vajda ellen, majd a Basta r�muralma ellen Sz�kely M�zes k�r�l t�m�r�l� p�rthoz csatlakozott, s 1602 j�lius�ban a t�visi csata ut�n t�r�k ter�letre bujdosott. 1603 j�lius�ban Sz�kely M�zes sereg�ben r�szt vett a Brass� melletti csat�ban, s ut�na �jra t�r�k f�ldre t�vozott. Katonai �s diplom�ciai tehets�ge kor�n kit�nt; a kibontakoz�st kezdett�l fogva a t�r�k sz�vets�g�ben, a Habsburgok ellen�ben kereste. �rintkez�sbe l�pett Bocskaival, hogy a Habsburgok elleni felkel�s vez�r��l megnyerje. 1604 �sz�n, a szabads�gharc megindul�sa ut�n � szerezte meg a Porta j�v�hagy�s�t Bocskai fejedelems�g�hez. 1605 m�jus�ban feles�g�l vette K�rolyi Zsuzsann�t. 1607-t�l B�thory G�bor bizalmas tan�csad�ja �s fejedelems�g�nek el�k�sz�t�je. Amikor azonban a fejedelem a Habsburgokhoz k�zeledett, 1611-ben ism�t t�r�k ter�letre menek�lt. 1613. okt�ber 23-�n a kolozsv�ri orsz�ggy�l�s a szult�n t�mogat�s�val fejedelemm� v�lasztotta.

Erd�ly fejedelme

Bethlen fejedelems�ge �n�ll�s�g�t biztos�totta II. M�ty�ssal szemben, de a Porta ellen�ben is, amelyet 1616-ban Lippa v�r�nak �tad�s�val �ll�tott maga mell�. K�zpontos�tott nemzeti �llamszervezet ki�p�t�s�re t�rekedett. Az ipar �s a kereskedelem el�mozd�t�s�ra merkantilista jelleg� gazdas�gpolitik�t kezdem�nyezett s orsz�g�ba k�lf�ldi iparosokat telep�tett (morva anabaptist�k). Gyulafeh�rv�ri udvar�t politikai �s m�vel�d�si k�zpontt� fejlesztette, ugyanitt 1622-ben reform�tus f�iskol�t is alap�tott. T�mogatta a magyar di�kok k�lf�ldi tanulm�nyait, f�leg a polg�ri fejl�d�s �l�n j�r� Hollandi�ban �s Angli�ban. Korszer� hadsereget szervezett nagyr�szt zsoldosokb�l, tov�bb� szabad hajd�kb�l �s sz�kelyekb�l. M�ty�s kir�ly �ta ez volt az els� �lland� magyar hadsereg.

Bethlen G�bor kir�lyi z�szlaja 1620-b�l

Bethlen c�lja kezdett�l fogva a Magyar Kir�lys�g egys�g�nek helyre�ll�t�sa volt. A harminc�ves h�bor� kit�r�se alkalmat adott arra, hogy megind�tsa a harcot a Habsburgok ellen. 1619-ben, sz�vetkezve a cseh protest�ns rendekkel, elfoglalta a kir�lyi Magyarorsz�got, s csapatai m�r B�cs alatt voltak, amikor Homonnai Gy�rgy Lengyelorsz�gb�l bet�rve, h�tbat�madta, mire k�nytelen volt visszavonulni. A beszterceb�nyai orsz�ggy�l�s 1620. augusztus 25-�n magyar kir�lly� v�lasztotta, a csehek feh�rhegyi veres�ge ut�n azonban k�nytelen volt a cs�sz�rral b�ket�rgyal�st kezdeni. 1622. janu�r 6-�n a nikolsburgi b�k�ben lemondott a kir�lyi c�mr�l, ennek fej�ben viszont megkapta a n�met-r�mai birodalmi hercegi c�met, valamint a h�t fels�-tiszai v�rmegy�t �s Oppeln-Ratibor szil�ziai hercegs�geket. M�sodik Habsburg-ellenes hadj�rat�val, 1624-ben �jabb eredm�nyt nem �rt el, 1624. m�jus 8-�n a b�csi b�k�ben lemondott szil�ziai birtokair�l. Ezut�n k�s�rletet tett a b�csi udvarhoz val� k�zeled�sre, t�r�k elleni sz�vets�get aj�nlott II. Ferdin�ndnak, ha kez�be adj�k az orsz�g korm�nyz�s�t �s feles�g�l kapja a 13 �ves Cec�lia Ren�ta Habsburg osztr�k f�hercegn�t (els� feles�ge 1622-ben meghalt). Aj�nlat�t azonban elutas�tott�k.

Miut�n az orsz�g b�k�s egyes�t�se ezzel meghi�sult, sz�les Habsburg-ellenes nemzetk�zi koal�ci�t pr�b�lt l�trehozni a nyugat-eur�pai orsz�gok �s a kelet-eur�pai n�pek k�z�tt. A protest�ns hatalmakkal l�tes�tett kapcsolatainak megszil�rd�t�s�ra 1626. m�rcius 1-j�n feles�g�l vette Gy�rgy Vilmos brandenburgi v�laszt�fejedelem h�g�t, Brandenburgi Katalint, �s 1626-ban bel�pett a protest�ns hatalmak westminsteri sz�vets�g�be. Ugyanebben az �vben Ferdin�nd elleni hadj�rat�ban kiszor�totta Magyarorsz�gr�l Wallenstein sereg�t, de a k�lf�ldi seg�ts�g elmarad�sa miatt meg kellett k�tnie a pozsonyi b�keszerz�d�st, amely l�nyeg�ben a kor�bbi b�kek�t�seket er�s�tette meg. Tov�bbi terveinek megval�s�t�s�t, amelyek sv�d �s orosz sz�vets�gben a lengyel korona megszerz�s�re ir�nyultak, 1629. november 15-�n bek�vetkezett hal�la akad�lyozta meg.

Feles�ge, Brandenburgi Katalin, akit 1626 m�jus�ban a gyulafeh�rv�ri orsz�ggy�l�s ut�dl�si joggal ruh�zott fel (�ccs�vel, Bethlen Istv�nnal egy�tt), f�rje hal�la ut�n csak n�h�ny h�tig �lt a fejedelmi sz�kben.

Bethlen G�bor, r�zkarc

 

Bethlen G�bor tud�sai k�z�tt (D�sa G�za festm�nye, 1870)