iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. november 15. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.

Élete

Származása

Bethlen Gábor 1580. november 15-én született a Hunyad vármegyei Marosillyén. Birtokos köznemesi család sarja, apja Bethlen Farkas, anyja Lázár Druzsina gyergyószárhegyi székely lófő család sarja, öccse Bethlen István, későbbi fejedelem.

Kezdeti pályája

Báthory Zsigmond fejedelem udvarában nevelkedett, s 15 éves alig múlt, amikor 1595-ben részt vett a török elleni havasalföldi hadjáratban. Báthory Zsigmond fejedelem seregében harcolt Mihály vajda ellen, majd a Basta rémuralma ellen Székely Mózes körül tömörülő párthoz csatlakozott, s 1602 júliusában a tövisi csata után török területre bujdosott. 1603 júliusában Székely Mózes seregében részt vett a Brassó melletti csatában, s utána újra török földre távozott. Katonai és diplomáciai tehetsége korán kitűnt; a kibontakozást kezdettől fogva a török szövetségében, a Habsburgok ellenében kereste. Érintkezésbe lépett Bocskaival, hogy a Habsburgok elleni felkelés vezéréül megnyerje. 1604 őszén, a szabadságharc megindulása után ő szerezte meg a Porta jóváhagyását Bocskai fejedelemségéhez. 1605 májusában feleségül vette Károlyi Zsuzsannát. 1607-től Báthory Gábor bizalmas tanácsadója és fejedelemségének előkészítője. Amikor azonban a fejedelem a Habsburgokhoz közeledett, 1611-ben ismét török területre menekült. 1613. október 23-án a kolozsvári országgyűlés a szultán támogatásával fejedelemmé választotta.

Erdély fejedelme

Bethlen fejedelemsége önállóságát biztosította II. Mátyással szemben, de a Porta ellenében is, amelyet 1616-ban Lippa várának átadásával állított maga mellé. Központosított nemzeti államszervezet kiépítésére törekedett. Az ipar és a kereskedelem előmozdítására merkantilista jellegű gazdaságpolitikát kezdeményezett s országába külföldi iparosokat telepített (morva anabaptisták). Gyulafehérvári udvarát politikai és művelődési központtá fejlesztette, ugyanitt 1622-ben református főiskolát is alapított. Támogatta a magyar diákok külföldi tanulmányait, főleg a polgári fejlődés élén járó Hollandiában és Angliában. Korszerű hadsereget szervezett nagyrészt zsoldosokból, továbbá szabad hajdúkból és székelyekből. Mátyás király óta ez volt az első állandó magyar hadsereg.

Bethlen Gábor királyi zászlaja 1620-ból

Bethlen célja kezdettől fogva a Magyar Királyság egységének helyreállítása volt. A harmincéves háború kitörése alkalmat adott arra, hogy megindítsa a harcot a Habsburgok ellen. 1619-ben, szövetkezve a cseh protestáns rendekkel, elfoglalta a királyi Magyarországot, s csapatai már Bécs alatt voltak, amikor Homonnai György Lengyelországból betörve, hátbatámadta, mire kénytelen volt visszavonulni. A besztercebányai országgyűlés 1620. augusztus 25-én magyar királlyá választotta, a csehek fehérhegyi veresége után azonban kénytelen volt a császárral béketárgyalást kezdeni. 1622. január 6-án a nikolsburgi békében lemondott a királyi címről, ennek fejében viszont megkapta a német-római birodalmi hercegi címet, valamint a hét felső-tiszai vármegyét és Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségeket. Második Habsburg-ellenes hadjáratával, 1624-ben újabb eredményt nem ért el, 1624. május 8-án a bécsi békében lemondott sziléziai birtokairól. Ezután kísérletet tett a bécsi udvarhoz való közeledésre, török elleni szövetséget ajánlott II. Ferdinándnak, ha kezébe adják az ország kormányzását és feleségül kapja a 13 éves Cecília Renáta Habsburg osztrák főhercegnőt (első felesége 1622-ben meghalt). Ajánlatát azonban elutasították.

Miután az ország békés egyesítése ezzel meghiúsult, széles Habsburg-ellenes nemzetközi koalíciót próbált létrehozni a nyugat-európai országok és a kelet-európai népek között. A protestáns hatalmakkal létesített kapcsolatainak megszilárdítására 1626. március 1-jén feleségül vette György Vilmos brandenburgi választófejedelem húgát, Brandenburgi Katalint, és 1626-ban belépett a protestáns hatalmak westminsteri szövetségébe. Ugyanebben az évben Ferdinánd elleni hadjáratában kiszorította Magyarországról Wallenstein seregét, de a külföldi segítség elmaradása miatt meg kellett kötnie a pozsonyi békeszerződést, amely lényegében a korábbi békekötéseket erősítette meg. További terveinek megvalósítását, amelyek svéd és orosz szövetségben a lengyel korona megszerzésére irányultak, 1629. november 15-én bekövetkezett halála akadályozta meg.

Felesége, Brandenburgi Katalin, akit 1626 májusában a gyulafehérvári országgyűlés utódlási joggal ruházott fel (öccsével, Bethlen Istvánnal együtt), férje halála után csak néhány hétig ült a fejedelmi székben.

Bethlen Gábor, rézkarc

 

Bethlen Gábor tudósai között (Dósa Géza festménye, 1870)