Politika

�n�ll� �llamis�g

Az Erd�lyi Fejedelems�get sokszor nevezik �n�ll� orsz�gnak �s a magyar �llami szuverenit�s egyed�li �rz�j�nek a h�rom r�szre szakadt t�rt�nelmi Magyarorsz�g korszaka alatt. A fejedelems�g az Oszm�n Birodalom vazallusa volt ugyan, de ez nem jelentette a t�r�k�k k�zvetlen uralm�t az orsz�g f�l�tt. Ez ink�bb k�t uralkod� k�lcs�n�s szerz�d�se volt, amelyet az erd�lyi fejedelmek �nk�nt v�llaltak.

A f�gg� viszony mindk�t orsz�g sz�m�ra el�nnyel j�rt. Erd�ly sz�m�ra a t�r�k v�dn�ks�g egyenesen az �n�ll� �llami l�te biztos�t�k�t jelentette a sz�ntelen�l fenyeget� Habsburg Birodalommal szemben. Az orsz�g uralkod�it az erd�lyi orsz�ggy�l�s szabadon v�lasztotta. A megv�lasztott fejedelem ugyanakkor hatalmi jelv�nyeit a szult�nt�l kapta, uralkod�s�hoz annak j�v�hagy�s�ra volt sz�ks�g. Az erd�lyi fejedelem �vi ad�t (haradzs) fizetett az Oszm�n Birodalomnak, k�l- �s had�gyeiben �ltal�ban nem cselekedett a szult�n egyet�rt�se n�lk�l. Belpolitik�j�ban azonban teljesen f�ggetlen volt. Erd�lyben nem �llom�sozott t�r�k hadsereg. Csak a szult�n nagyk�vete volt jelen Gyulafeh�rv�rott, ugyan�gy ahogy az erd�lyi fejedelemnek is �lland� diplom�ciai k�pviselete volt Isztambulban (az �gynevevezett „Erd�lyi H�z”).

Az erd�lyi fejedelmek t�bbnyire igyekeztek nem tenni olyan l�p�seket, amelyek s�rtett�k volna a t�r�k sz�vets�get, p�ld�ul ker�lt�k a Magyar Kir�lys�g �jraegyes�t�s�re ir�nyul� ny�lt k�lpolitikai tev�kenys�get. Cser�be a szult�n is lemondott az erd�lyi belpolitik�ba val� beavatkoz�sr�l �s a fejedelmek �n�ll�s�g�nak b�rmif�le korl�toz�s�r�l. Ha ezzel pr�b�lkozott volna, akkor az Erd�lyi Fejedelems�g, mint az egykori Magyar Kir�lys�g ut�da, a magyar kir�lyk�nt uralkod� Habsburgok k�zbel�p�s�re is sz�m�thatott volna. B�r ez a Habsburg k�zbel�p�s sohasem bizonyult val�ban hat�konynak, de a lehet�s�ge el�g volt ahhoz, hogy az erd�lyi fejedelem visszarettentse vele a t�r�k�ket. Ez volt az erd�lyi fejedelmek h�res „hintapolitik�ja”.

Erd�ly �gy val�ban �n�ll� �llam volt, szemben a havasalf�ldi �s moldvai vajdas�ggal. A t�r�k�knek ugyancsak h�b�res k�t rom�n �llam a belpolitik�j�ban sem volt �n�ll�, ugyanis a sz�ntelen�l a hatalom�rt verseng� vajdajel�ltek kiszolg�ltatt�k orsz�gukat a t�r�k szult�nok k�ny�nek, akik mindig a saj�t - sokszor Isztambulban nevelkedett - kegyeltjeiket �ltett�k tr�nra.

Vall�spolitika 

A 16. sz�zadban szinte az eg�sz magyars�g a reform�tus (k�lvinista) vall�s h�ve lett, amely a Habsburgokkal val� szemben�ll�ssal is �sszekapcsol�d� „nemzeti �gy” lett. Mik�zben Nyugat-Eur�p�ban a kegyetlen vall�sh�bor�k tomboltak, az els� erd�lyi fejedelem, J�nos Zsigmond az 1568-as tordai orsz�ggy�l�sen a vil�gon els�k�nt t�rv�nyben r�gz�tette a lelkiismereti �s vall�sszabads�got. A reform�ci� erd�lyi t�mogat�sa �ri�si hat�st gyakorolt a magyar tudom�ny �s a magyar nyelv� irodalom fejl�d�s�re is.