
somlyai Bthory Gbor (Nagyvrad, 1589. augusztus 15. – Nagyvrad, 1613. oktber 27.) erdlyi fejedelem, a Bthory csald utols uralkodja a fejedelmi trnon.
lete
1589. augusztus 5-n szletett Nagyvradon Bthory Istvn Kraszna vrmegyei fispn (1553-1601) s Bebek Zsuzsanna († 1595) fiaknt. 1606-ban Bocskai Istvn halla utn a fejedelemsg megszerzsre irnyul trekvseit Rkczi Zsigmond histotta meg. 1608. mrcius 5-n a hajdk segtsgvel lemondatta Rkczit, s megszerezte az erdlyi fejedelmi trnt.
Erdly hatalmt Havasalfld, Moldva s a lengyel kirlysg megszerzsvel akarta nvelni. Havasalfld elleni tmadsval azonban magra haragtotta a trkket, mg erszakos kormnyzsval s erklcstelen magnletvel elidegentette az erdlyi rendeket, fleg a szsz polgrsgot, melynek nkormnyzatt eltiporta, s fvrost, Szebent megszllotta. A szszok 1611-ben behvtk ellene Radul havasalfldi vajdt, de Bthory kiverte az orszgbl. A bcsi udvar ekkor Forgch Zsigmondot haddal kldte ellene; a ksrlet azonban kudarcba fulladt, s ezutn kiegyezett a csszrral, a Portt viszont nem sikerlt kiengesztelnie, 1613-ban hadat indtott Bthory ellen. A fejedelem, hogy trnjt megmentse, hajland lett volna Vradot trk kzre adni, mire a hajdk meggyilkoltk.
Hzassga
1608 eltt vette felesgl palocsai Horvth Annt, Horvth Gyrgy s Bocskai Krisztina lenyt, aki anyja rvn Bocskai Istvn unokahga volt. Hzassguk gyermektelen maradt.
|