Kismarjai Bocskai Istv�n (Kolozsv�r, 1557. janu�r 1. – Kassa, 1606. december 29.) Erd�ly fejedelme 1605 �s 1606 k�z�tt. Jelent�s szerepet j�tszott a reform�ci�ban.

Sz�rmaz�sa

K�z�pbirtokos nemesi csal�db�l sz�rmazik. �desapja, bocsk�i Bocskai Gy�rgy I. Ferdin�nd kir�ly h�ve volt. Bihar v�rmegyei birtokainak ter�let�t jelent�sen megn�velte el�ny�s h�zass�gk�t�s�vel: lekcsei Sulyok Krisztin�t, a kir�lyi f�komornyik l�ny�t vette feles�g�l.

Sok�ig �gy v�lt�k, hogy Bocskai Istv�n Kismarj�n sz�letett (� maga is „sz�l�f�ldj�nek” nevezte a telep�l�st), de kider�lt, hogy a k�s�bbi erd�lyi �s magyar fejedelem nem itt, hanem Kolozsv�rott l�tta meg a napvil�got 1557. janu�r 1-j�n. Sz�lei az 1540-ben elhunyt Szapolyai J�nos feles�g�nek, Izabella kir�lyn�nek a fogs�g�ban voltak itt.

Szabadul�suk ut�n B�csbe mentek, ahol az ap�t Ferdin�nd a Magyar Kancell�ria titk�r�v� nevezte ki, �gy Bocskai Istv�n az udvarban nevelkedett. 1564-ben Ferdin�nd meghalt, ut�dja I. Miksa lett (a n�met-r�mai cs�sz�ri tr�non II. Miksa n�ven), aki ugyan�gy megb�zott Bocskai Gy�rgyben, mint Ferdin�nd.

Ifj�kor

Bocskai Istv�n B�csben �s Pr�g�ban t�lt�tte gyermekkor�nak nagy r�sz�t, N�dasdy Ferenccel egy�tt nevelkedett. Bocskai nem volt szorgalmas tanul�; a nyelvtanul�sban sem jeleskedett, de tudott latinul �s n�met�l.

Kb. 11-12 �ves kor�t�l apr�dk�nt szolg�lta az uralkod�t, �s ezalatt katonai alapismereteket szerzett. 17 �vesen pedig (1573 v�g�n vagy 1574 elej�n) beker�lt Miksa „nemesi ifjai” (udvari test�r�k) k�z�, ahol komolyabb katonai, �llamigazgat�si �s politikai ismereteket szerzett. Az udvar l�gk�re �s az uralkod� szem�lyis�ge nagy hat�ssal voltak az ifj� Bocskai szem�lyis�g�nek fejl�d�s�re.

Bocskai Gy�rgy 1570 k�r�l „�tp�rtolt” J�nos Zsigmondhoz, Miksa ellenl�bas�hoz, aki Szapolyai J�nos �s Jagell� Izabella fia volt, �s m�g 1540-ben, sz�let�s�nek �v�ben kir�lly� v�lasztott�k. Nem tudjuk, hogy Gy�rgy mi�rt fordult Miksa ellen; Nagy L�szl� szerint az is lehets�ges, hogy „Bocskai Gy�rgy �t�ll�sa val�j�ban valamilyen titkos megb�z�st takart.” Bocskai Istv�n ugyanis 1573/74-t�l eg�szen 1576-ig tagja volt Miksa test�rs�g�nek, �s val�sz�n�tlen, hogy az uralkod� �gy megb�zott volna egy �rul� apa fi�ban.

A B�thoryak mellett

Bocskai Istv�n 1576-ban hazat�rt Erd�lybe, �s nem ment vissza a Habsburgok udvar�ba. Ittmarad�s�t az is indokolta, hogy miut�n az erd�lyi fejedelmet, B�thory Istv�nt ekkor lengyel kir�lly� is megv�lasztott�k, � b�r nem mondott le Erd�ly tr�nj�r�l, de a fejedelems�get ezent�l Bocskai s�gora, a vajd�v� kinevezett B�thory Krist�f korm�nyozta. (B�thory Krist�f feles�ge Bocskai n�v�re, Bocskai Erzs�bet volt.)

Bocskai eleinte h�tt�rbe szorult a gazdag B�thory csal�d tagjai m�g�tt, k�s�bb azonban egyre nagyobb szerepet kapott s�gora udvar�ban, 1579-ben m�g birtokai ut�n ad�mentess�get is kapott t�le.

1581-ben elhunyt Bocskai Erzs�bet �s B�thory Krist�f is, �s kiskor� fiukat, a 9 �ves B�thory Zsigmondot v�lasztott�k vajd�v�. A kiskor� uralkod� nevel�s�re �s a korm�nyz�sra kinevezett „testamentumos uraknak” Bocskai is a tagja volt, B�thory Istv�n azonban 1583-ban mindannyiukat felmentette tiszts�g�k al�l. Bocskainak felaj�nlotta, hogy legyen az ifj� Zsigmond bels� komornyikja, � azonban elutas�totta az aj�nlatot.

Ugyanebben az �vben Bocskai feles�g�l vette Varkocs Mikl�s �zvegy�t, az ifj� Hagym�ssy Kat�t, �s ezzel jelent�sen megn�velte birtokait. Az elk�vetkez� �t �vet Bocskai birtokainak igazgat�s�val t�lt�tte, t�vol a gyulafeh�rv�ri udvart�l.

1586-ban meghalt B�thory Istv�n lengyel kir�ly, Zsigmondot pedig 1588-ban nagykor�v� nyilv�n�tott�k. Az ifj� fejedelem – f�leg Bocskai �s Alfonso Carillo jezsuita atya biztat�s�ra – v�ltoztatott Erd�ly addigi politik�j�n: h�tat ford�tott a t�r�knek, s feles�g�l vette M�ria Krisztierna Habsburg hercegn�t, ezzel is meger�s�tve a t�r�kellenes kereszt�ny t�borhoz val� csatlakoz�s�t.

Mivel egyik B�thory rokon sem t�mogatta a fejedelem „ir�nyv�lt�s�t”, Bocskai viszont igen, jelent�s szerepet kapott: Zsigmond a lev�ltott B�thory Istv�n hely�re kinevezte �t V�rad f�kapit�ny�nak 1592. m�jus 1-j�n. Ezzel l�nyeg�ben az eg�sz Partium ura lett, vagyis az orsz�g legfontosabb katonai tiszts�g�t birtokolta. Zsigmond az�rt v�lasztotta �ppen �t, mert tudta, hogy nagyb�tyj�ra biztosan sz�m�that az elk�vetkez� neh�z id�kben.

Feln�ttkora

1592-t�l v�radi kapit�ny �s a t�r�kellenes p�rt egyik vez�ralakja. Unokab�tyja, B�thory Zsigmond fejedelem nev�ben 1595-ben � k�t�tte meg a t�r�k elleni sz�vets�get II. Rudolf cs�sz�rral, ahogy a t�r�kkel val� szak�t�st ellenz� politikai p�rt megt�r�s�ben is � volt a fejedelem f� t�masza. 1595-ben f�vez�rlete alatt az erd�lyi �s havasalf�ldi hader� Gyurgyev�n�l nagy gy�zelmet aratott a t�r�k seregen. Az �g�rt cs�sz�ri seg�ts�g azonban elmaradt, Erd�ly pedig egymaga a t�r�k erej�nek nem tudott ellen�llni.

B�thory lemondott, a fejedelems�g ter�lete csatat�rr� v�lt �s szinte teljesen elpusztult. Amikor 1602-ben Bocskai Istv�n tiltakozott Basta t�bornok r�muralma ellen, a Habsburgok perbe fogt�k, Pr�g�ba intern�lt�k, �s csak k�t �v m�lva engedt�k haza. A Habsburg uralomb�l ki�br�ndulva bihari birtokaira h�z�dott vissza. A t�r�k ter�letre menek�lt bujdos�k nev�ben Bethlen G�bor arra biztatta, hogy �lljon egy Habsburg-ellenes felkel�s �l�re, s ehhez a t�r�k sz�vets�g�t helyezte kil�t�sba. Levelez�s�k a kassai f�kapit�ny, Belgiojoso kez�be ker�lt, aki m�r r�g�ta leste az alkalmat, hogy lecsapjon Bocskai Istv�nra, �s birtokait elkobozza. A v�gs� vesz�lyben Bocskai Istv�n megnyerte N�meti Bal�zs �s Lippai Bal�zs hajd� kapit�nyt, �gy a hajd�k �l�n 1604. okt�ber 14-r�l okt�ber 15-�re virrad� �jjel �lmosd �s Bihardi�szeg t�rs�g�ben d�nt� gy�zelmet aratott a cs�sz�ri sereg felett.

A hajd�k �s a hozz�juk csatlakoz� jobb�gyok �l�n ind�totta meg Bocskai az idegen uralom elleni szabads�gharcot. Hamarosan csatlakozott hozz� az idegen zsoldosok gar�zd�lkod�sa �s az er�szakos ellenreform�ci� miatt l�zong� v�rosi polg�rs�g, k�znemess�g, s�t a f�nemess�g jelent�s r�sze is. 1605 v�g�re Magyarorsz�gnak a t�r�kt�l el nem foglalt r�sze �s Erd�ly a f�lkel�k birtok�ban volt, mik�zben Bocskait 1605. �prilis 17-�n a szerencsi orsz�ggy�l�s Magyarorsz�g �s Erd�ly fejedelm�v� v�lasztotta.

Rudolf v�g�l t�rgyal�sokra k�nyszer�lt. Bocskai is b�k�re hajlott, egyr�szt az�rt, mert a szabads�gharc eredm�nyeit vesz�lyeztette a felkel�k t�bor�n bel�l a hajd�k �s a nemesek egyre �lesed� ellent�te, m�sr�szt pedig az�rt, mert nem akarta mag�t a t�r�k karj�ba vetni, ami pedig elker�lhetetlen lett volna, ha szak�t a Habsburgokkal. A Porta a seg�ts�g �r�gy�n tov�bbi ter�leteket akart mag�nak foglalni. Az 1606 v�g�n megk�t�tt b�csi b�ke biztos�totta a magyar rendi jogokat �s a vall�sszabads�got, valamint a h�t tiszai v�rmegy�t (Szabolcs, Szatm�r, Bereg, Borsod, Aba�j, Zempl�n, Ugocsa) Bocskai �lete tartam�ra Erd�lyhez csatolta. Az ugyanebben az �vben megk�t�tt, Bocskai �ltal k�zvet�tett zsitvatoroki b�ke a tizen�t �ves t�r�k h�bor�nak is v�get vetett.

Bocskai Istv�n s�rja Gyulafeh�rv�ron.

A szabads�gharc gy�zelmeinek kiv�v�it, a hajd�k z�m�t Istv�n kiemelte a f�ldes�ri fennhat�s�g al�l, �s k�z�ss�gi kiv�lts�gokkal, katon�skod�si k�telezetts�ggel a hajd�v�rosokban telep�tette le saj�t birtok�n, ahogy a sz�kelys�gnek is biztos�totta kor�bbi kiv�lts�gait.

V�grendelet�ben a f�ggetlen Erd�ly fenntart�s�t k�t�tte ut�dai lelk�re, amelyik kedvez�bb k�lpolitikai k�r�lm�nyek k�zt majd megval�s�thatja a szult�n �s a cs�sz�r birodalma k�zt az orsz�g egys�g�t �s a nemzeti kir�lys�got.

Eml�kezete

A reform�ci��rt a legt�bbet tev� nagy magyar politikusok egyike volt, ez�rt Genfben a Reform�torok fala egyik szobra az � alakj�t �rzi, alatta felirat egyik jelmondat�val: „Hit�nknek, lelkiismeret�nknek �s r�gi t�rv�nyeinknek szabads�g�t minden aranyn�l feljebb becs�lj�k.”

Sz�mos k�zter�letet, utc�t, teret neveztek el r�la. Az � eml�k�re a hajd�k fejfed�j�t Bocskai-sapk�nak nevezik.

Jelenleg �l� egyetlen lesz�rmazottja Bocskai Vir�g.

Bocskai Istv�n szobra (Millenniumi eml�km�)