Verg�d�s �s �ll�h�bor� (1597-1604)

1597 - „patthelyzet”

Miksa f�herceg

1597 m�jus�ban egy P�lffy Mikl�s vezette 3 ezer f�s k�l�n�tm�ny sikeres rajta�t�ssel - itt haszn�ltak el�sz�r pet�rd�t a v�rkapu berobbant�s�ra - elfoglalta Tat�t. A f�er�k Miksa f�herceg vezet�s�vel augusztusban egyhetes ostrom ut�n bevett�k P�p�t, majd Gy�r al� vonultak. Innen azonban n�gy heti hi�baval� ostrom ut�n Szaturdzsi Mehmed pasa 40-50 ezres felment� serege el�l visszavonultak. A oszm�n f�sereg okt�ber k�zep�n visszafoglalta Tat�t, majd V�choz vonult. Itt a k�t f�er� farkasszemet n�zett egym�ssal - Miksa hadai Ver�c�n�l �p�tettek ki er�d�tett �ll�sokat - de csat�ra nem ker�lt sor. Sikertelen b�ket�rgyal�sok ut�n az oszm�n had hazaindult.

Erd�lyben k�t eml�t�sre m�lt� esem�ny t�rt�nt. Egyr�szt B�thory Zsigmond megegyezett Rudolf cs�sz�rral, hogy milyen felt�telekkel mond le a fejedelems�gr�l �s adja �t a tartom�nyt. M�sr�szt az erd�lyi hadak ism�t sikertelen�l pr�b�lkoztak Temesv�r bev�tel�vel.

1598 - p�rhuzamos ostromok

P�lffy Mikl�s (1552-1600)

 

Gy�r ostroma 1598-ban

1598 a kereszt�ny seregek egyik legsikeresebb hadi �ve volt. M�g m�rcius v�g�n rajta�t�ssel visszafoglalt�k Gy�rt. Az Adolf von Schwarzenberg vezette 5 ezres hader� ugyanazt a m�dszert alkalmazta, mint egy �vvel kor�bban ‑ az ekkor is jelen lev� ‑ P�lffy Mikl�s Tat�n�l: pet�rd�val robbantott�k be a v�rkapukat. A sikeres kezdet a ny�ron Tata, Veszpr�m, Palota �s m�g n�h�ny kisebb v�r elfoglal�s�val teljesedett ki. Ezut�n M�ty�s f�herceg vezet�s�vel Buda al� vonult a f�sereg, de t�bb mint egy h�napos ostrom ut�n, november elej�n eredm�nytelen�l kellett t�voznia.

V�rad 1598/99-ben (Georgius Houfuaglies rajza)

Az el�rt sikerek r�szben az oszm�n f�er�k Erd�ly ellen vonul�sa miatt v�ltak lehets�gess�. B�thory Zsigmond lemond�sa �s a fejedelems�g Habsburg k�zbe ad�sa ugyanis elfogadhatatlan volt a Porta szempontj�b�l. M�g az oszm�n f�sereg meg�rkez�se el�tt, j�lius 7-�n, Lugosn�l Barcsay Andr�s csapatai veres�get m�rtek Szulejm�n temesv�ri pasa er�ire. Id�k�zben ugyan B�thory Zsigmond visszat�rt Erd�lybe �s visszavette a fejedelmi hatalmat, az oszm�n t�mad�st azonban m�r nem siker�lt elh�r�tani. A Szaturdzsi Mehmet vezette seregek szeptember elej�n Csan�dot vett�k be, majd a fejedelems�g legjelent�sebb er�ss�ge, V�rad ellen vonultak. A november 3-�ig tart� ostrom sor�n azonban nem siker�lt elfoglalni a v�rat.

1599 - b�ket�rgyal�sok

1599 a b�ket�rgyal�sok �ve volt. N�h�ny kisebb akci�r�l tudunk: a kereszt�ny csapatok �prilisban Bud�t, m�jusban Sz�kesfeh�rv�rt pr�b�lt�k meg a kor�bban alkalmazott pet�rd�s rajta�t�sekkel visszafoglalni, de a t�r�k�k okulva a kor�bbi kudarcokb�l, visszavert�k �ket. P�lffy Mikl�s viszont hajd�kkal �s nasz�dosokkal sikerrel zavarta a dunai t�r�k �lelmiszersz�ll�tm�nyokat. Ibrahim nagyvez�r vezet�s�vel augusztus elej�n �rt Esz�khez az oszm�n f�sereg, de felt�n�en lassan vonult �szak fel�, �s csak szeptember k�zep�n �rkezett meg Bud�ra. Ennek legf�bb oka a b�ket�rgyal�sok siker�ben val� rem�nyked�s volt. M�r m�jusban �s j�liusban folytak tapogat�z� megbesz�l�sek a cs�sz�ri udvar �s G�zi Gir�j tat�r k�n k�z�tt, de a felek ragaszkodtak a saj�t �ll�spontjuhoz - Eger illetve Esztergom visszaad�s�t k�vetelt�k - �gy ezek eredm�nytelenek maradtak.^[4] A f� t�rgyal�sokra okt�ber 6-�n ker�lt sor, az Esztergom �s V�c k�z�tt tal�lhat� Helemba-szigeten. Itt mindk�t f�l felsorolta, hogy mely v�rakat k�ri vissza, de engedni igaz�n egyik sem volt hajland�. A t�rgyal�sok v�g�l Esztergom visszaad�s�nak k�rd�s�n feneklettek meg. Az oszm�n k�ld�ttek visszamentek a nagyvez�r V�c melletti t�bor�ba �jabb instrukci�k�rt, de onn�t m�r nem t�rtek vissza a szigetre. Az oszm�n f�er� ezut�n nagyszab�s� porty�z�sokba fogott, �s �rsek�jv�r al� vonult, de �rdemi hadm�veletre nem ker�lt sor. November 3-�n hazaindultak. A kereszt�ny csapatok ezut�n m�g visszafoglaltak n�h�ny kisebb dun�nt�li v�rat, de jelent�sebb eredm�nyeket �k sem �rtek el.

Az 1599-es �v mindk�t f�l szempontj�b�l a kimer�l�s jeleit mutatta. Ebb�l fakad�an k�szen �lltak a b�ke megk�t�s�re, de a pillanatnyi status qu�t egyik sem tartotta sz�m�ra kedvez�nek, �gy a t�rgyal�sok eredm�ny n�lk�l szakadtak f�lbe.

1600 - Kanizsa

III. Mur�d szult�n (1574-1595)

 

P�pai vallon zsoldosok kiv�gz�se (1600)

Az 1600-as �v kedvez�tlen�l alakult a kereszt�ny er�k sz�m�ra. Tavasszal elhunyt a legtehets�gesebb magyar hadvez�r, P�lffy Mikl�s. J�nius elej�n pedig a P�pa v�r�nak fizetetlen vallon zsoldosai l�zadtak f�l.^[5] Az el�gedetlens�g akkora volt, hogy a l�zad�k a t�r�k�k sz�m�ra aj�nlott�k f�l a v�rat, elmaradt zsoldjuk kifizet�se fej�ben. A rend helyre�ll�t�s�ra kik�ld�tt Schwarzenberg hi�ba pr�b�lt t�rgyalni a vallonokkal, szab�lyos ostrommal kellett visszafoglalnia a v�rat. Az ostrom sor�n � maga is elesett. A vallonok egy r�sze el tudott menek�lni a v�rb�l �s val�ban t�r�k szolg�latba �llt. A fogs�gba esettek viszont nem sz�m�thattak kegyelemre, v�logatott k�nz�sokkal v�gezt�k ki valamennyi�ket. Az �v sor�n azonban csak kisebb intermezz�v� jelent�ktelenedett a p�pai zsoldosl�zad�s.

Az Ibrhaim nagyvez�r vezette oszm�n f�er�k augusztus v�g�n kezdt�k meg a legfontosabb d�li v�gv�r, Kanizsa ostrom�t. (Az ostroml�k t�bor�hoz csatlakoztak a p�pai vallon zsoldosok.) A v�rat Georg Paradeiser v�rkapit�ny vezet�s�vel csek�ly, ezer f�s �rs�g v�dte. A v�r f�lment�s�re ind�tott Philipp Emanuel Mercoeur herceg azonban 13-20 ezer f�s sereg�vel nem mert d�nt� csat�t v�llalni, �s er�s�t�st sem tudott bejuttatni a v�rba. A mag�ra maradt kanizsai �rs�g szabad elvonul�s fej�ben - nyolc heti ostrom ut�n - okt�ber 22-�n �tadta a v�rat Ibrahim nagyvez�rnek. Paradeiser kapit�nyt egy �vvel k�s�bb - a Gy�rt f�lad� Hardegghez hasonl�an - kiv�gezt�k.

1601 - Habsburg-ellent�mad�s

Sz�kesfeh�rv�r ostroma (1601)

1601-ben h�rom ir�nyban is nagyszab�s� Habsburg-ellent�mad�s bontakozott ki. Giorgio Basta Erd�lybe vezetett csapatai sikerrel harcoltak a fejedelems�g megszerz�se �rdek�ben. Mercoeur herceg Sz�kesfeh�rv�r elfoglal�s�ra indult 20 ezer f�s sereg�vel, �s szeptember 20-�n be is vette a v�rat. Az �j oszm�n nagyvez�r, Jemiscsi Hasz�n 50 ezres had�val okt�ber elej�n elk�sve �rkezett a v�r k�zel�be, �s t�lereje ellen�re eredm�nyt el�rni nem tudott. Ek�zben Ferdin�nd f�herceg 30 ezres sereg�vel sikertelen�l ostromolta Kanizsa v�r�t.

1602 - v�rcsere: Pest �s Feh�rv�r

Pest elfoglal�sa �s Buda ostroma (1602)

1602-ben k�t fontosabb hadm�veletre ker�lt sor. El�bb Jemiscsi Hasz�n nagyvez�r ostromolta meg az egy �vvel kor�bban elvesztett Sz�kesfeh�rv�rt. Az Isolano gr�f vezette v�d�k h�rom h�ten �t kitartottak, de a v�d�sereg annyira meggyeng�lt, hogy augusztus 29-�n feladt�k a v�rat. (Isolano gr�f isztambuli fogs�gban halt meg 1604-ben.) Az oszm�n f�er�k ekkor Erd�ly fel� indultak, hogy Sz�kely M�zest a fejedelems�g �l�re seg�ts�k, de Gyula k�rny�k�n k�nytelenek voltak visszafordulni. A kereszt�ny f�er�k ugyanis Christoph Rusworm vezet�s�vel okt�ber elej�n ostrom al� vett�k Bud�t, okt�ber 7-�n Pestet is elfoglalt�k. A nagyvez�r csapatai, miut�n sem Pestet nem tudt�k visszafoglalni, sem Bud�t f�lmenteni, t�li sz�ll�sra vonultak. A cs�sz�ri csapatok azonban nem boldogultak Buda bev�tel�vel, �gy november 9-�n �k is az elvonul�s mellett d�nt�ttek.

1603 - Buda k�r�l

1603-ban Rusworm vezet�s�vel a harmadik nagy hadj�ratra indultak a Habsburg er�k Buda ellen. A 40 ezer f�s sereg szeptember m�sodik fel�ben �rkezett Pest al�, azzal egy id�ben, amikor Lala Mehmeddel az �l�n az oszm�n felment� sereg Bud�hoz �rt, ahov� er�s�t�st �s �lelmet juttatott be. A v�r ostrom�ra ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem ker�lhetett sor. A k�t sereg szeptember 28-�n csapott �ssze a Csepel-szigeten, a csata kereszt�ny gy�zelemmel v�gz�d�tt.

1604 - oszm�n felt�mad�s

1604-ben az oszm�n f�er�k a Buda k�r�li v�d�gy�r� helyre�ll�t�s�t t�zt�k ki c�lul. Lala Mehmed f�vez�r szeptember elej�n jelent meg seregei �l�n. A kimer�l�ben l�v� Habsburg Birodalom nem tudott jelent�sebb er�ket Magyarorsz�gra k�ldeni. Az oszm�n had el�bb Pestet, V�cot �s Hatvant foglalta vissza, majd Esztergom al� vonult. A v�rat viszont sem h�romheti ostrommal, sem b�ket�rgyal�sokkal nem tudta megszerezni.

A hadi�v v�ge fel� kirobbant a Bocskai-felkel�s, amely tov�bbi Habsburg-er�ket k�t�tt le.