El�zm�nyek �s a h�bor� kit�r�se

Rudolf n�met-r�mai-cs�sz�r, cseh- �s magyar kir�ly (1576-1608/12)

1568-ban nyolc �vre b�k�t k�t�tt a Habsburg-udvar a Port�val, amelyet h�romszor is meghosszab�tottak (1575, 1583, 1590). Ennek ellen�re a hat�rok ment�n folyamatosan kisebb-nagyobb katonai �sszecsap�sok zajlottak. Mindk�t f�l v�gv�ri katonas�ga ‑ kihaszn�lva a bizonytalan hat�rokb�l ad�d� lehet�s�geket, ugyanakkor az �lland� fizet�si �s ell�t�si zavarok �ltal k�nyszer�tve is ‑ rendszeresen vezetett porty�kat a hat�r t�loldal�n fekv� ter�letekre. A m�sik f�l falvainak ad�ztat�sa �s a foglyok�rt k�vetelt v�lts�gd�j jelent�sen n�velte a v�gv�riak bev�teleit. Alkalmank�nt szomsz�d v�rakat is megpr�b�ltak rajta�t�ssel elfoglalni. Ezek a kisebb b�keszeg�sek ‑ a k�lcs�n�s panaszkod�sok ellen�re ‑ id�vel megt�rt gyakorlatt� v�ltak.

M�r 1588-ban volt egy nagyobb �sszecsap�s Sziksz� mellett, amely a magyar v�gv�riak gy�zelm�vel v�gz�d�tt. A t�mad�sra hivatkozva a Habsburg udvar felf�ggesztette a drin�polyi b�k�ben r�gz�tett, �vi 30 ezer arany „tisztess�ges aj�nd�k” fizet�s�t, amire v�laszul a Porta h�bor�val fenyeget�z�tt. A konfliktust v�g�l elsim�tott�k, �s 1590-ben meghosszabb�tott�k a b�k�t.

A hat�rmenti �sszecsap�sok azonban folytat�dtak, s�t 1591-ben Telli Hasz�n boszniai pasa seregei megostromolt�k a Sz�va partj�n fekv� Sziszek v�r�t. A tiltakoz�sok ellen�re a pasa ezt 1592-ben is megism�telte, s�t elfoglalta Bih�cs v�r�t, Petrinja mellett fel�p�tett egy pal�nkv�rat, �s legy�zte Erd�dy Tam�s horv�t b�n hadait. A pr�gai udvar ezt b�keszeg�snek �rtelmezte, k�rte az elfoglalt v�rak visszaad�s�t, a pasa megb�ntet�s�t. Mivel ezekre nem ker�lt sor, ism�t megtagadt�k az �vi ad� fizet�s�t. A Port�n erre ultim�tummal feleltek: 1593 elej�n Szin�n nagyvez�r h�bor�t helyezett kil�t�sba, ha a Habsburg f�l nem fizet. Mik�zben diplom�ciai �zenetv�lt�sok folytak, Hasz�n pasa �jb�l Sziszek al� vonult, �m a Ruprecht Eggenberg ezredes, Erd�dy Tam�s b�n �s Andreas Auersperg k�rolyv�rosi f�kapit�ny �ltal vezetett felment� seregek (horv�t �s bels�-ausztriai csapatok) 1593. j�nius 22-�n legy�zt�k, maga a pasa is elesett. Ez megadta a v�gs� l�k�st, III. Mur�d szult�n j�lius 4-�n hadat �zent Rudolf cs�sz�rnak.

A f�hadsz�nt�r

A „szin�ni h�bor�” (1593-96)

A h�bor� els� szakasz�t az akt�v hadm�veletek jellemezt�k. Mindk�t f�l nagy rem�nyekkel indult a h�bor�ba: az oszm�nok B�cs elfoglal�s�t, a Habsburg-udvar a t�r�k Magyarorsz�gr�l ki�z�s�t t�zte c�lul. A nagy er�kkel v�vott h�bor� azonban nem hozott �tt�r�st: legnagyobb eredm�nye k�t kulcsfontoss�g� v�gv�r: Gy�r �s Esztergom elfoglal�sa volt. Az eg�sz h�bor� legnagyobb �sszecsap�s�ra 1596-ban ker�lt sor Mez�keresztes mellett, ahol a kereszt�nyek kezdeti sikerei ellen�re az oszm�nok arattak gy�zelmet. Az �ppen hogy megszerzett gy�zelem viszont meggy�zte a Port�t arr�l, hogy eredeti c�lj�t nem �rheti el.

A kezdeti sikerek hat�s�ra a kereszt�ny hatalmak egyre nagyobb sereget k�ldtek hadba, a regul�ris csapatok mellett nemesi felkel�ket �s (n�met, spanyol, francia, vallon) zsoldosokat is. 1593 ut�n az osztr�k �s a rom�n er�kben is egyre t�bb koz�k harcolt.

1593 - A „nyit�ny”

1593 j�lius v�g�n, Szin�n nagyvez�r vezet�s�vel indult �tj�ra a portai �s az eur�pai oszm�n hader�. (Az �zsiai tartom�nyok csapatai a hadj�rat k�sei megind�t�sa miatt nem vehettek r�szt a hadj�ratban.) El�bb egy kisebb sereg bevette a m�r t�bbsz�r megostromolt Sziszeket, majd a f�sereg okt�ber elej�n elfoglalta Veszpr�met �s Palot�t. Ezut�n Tata al� vonult az oszm�n had, de a hadj�rat v�g�t jelent� K�szim-nap k�zeledte miatt lemondtak az ostromr�l.

F�lek visszav�tele (1593)

A Habsburg seregek ellent�mad�s�ra csak az oszm�n f�er�k elvonul�sa ut�n ker�lt sor. A kereszt�ny seregek k�t ir�nyb�l t�madtak. A Dun�nt�l �szaki r�sz�n Ferdinand Hardegg gy�ri f�kapit�ny vezet�s�vel egy 18-20 ezres sereg Sz�kesfeh�rv�rt rohanta meg, �s b�r elfoglalni nem tudta, de a budai pasa felment� sereg�t november 3-�n legy�zte. A fels�-magyarorsz�gi csapatok Christoph Teuffenbach kassai f�kapit�ny ir�ny�t�s�val el�bb elfoglalt�k Szabatka er�dj�t, majd F�lek v�r�t ostromolt�k. A budai �s a temesv�ri pasa �ltal k�ld�tt felment� hadakat az ecsedi B�thory Istv�n orsz�gb�r� vez�relte seregek november 21-�n Romh�nyn�l legy�zt�k. Ezut�n 27-�n megadta mag�t F�lek �rs�ge, �s t�bb k�rny�kbeli kisebb v�r t�r�k hely�rs�ge is elmenek�lt.

1594 - Gy�r

Gy�r ostroma (1594)

1594 a Habsburg er�k t�mad�s�val kezd�d�tt. M�rciusban a n�vlegesen M�ty�s f�herceg, t�nylegesen P�lffy Mikl�s vezette f�sereg elfoglalta N�gr�dot, majd Esztergom al� vonult. A m�jus elej�t�l j�nius v�g�ig tart� ostrom azonban nem j�rt sikerrel, �s az oszm�n f�er�k k�zeledt�re a cs�sz�riak elvonultak a v�r al�l. (Az ostrom sor�n esett el a k�lt� Balassi B�lint.) Ek�zben a Teuffenbach f�kapit�ny vezette felvid�ki csapatok Hatvant ostromolt�k. M�jus 1-j�n Tur�n�l sz�tvert�k a v�r felment�s�re k�ld�tt hadakat, de j�nius v�g�n visszavonul�sra k�nyszer�ltek.

A sz�zezresre becs�lt oszm�n f�er�k (Szin�n vezet�s�vel) j�lius k�zep�n bevett�k Tat�t, majd Gy�r al� vonultak. A Szigetk�zbe visszavont kereszt�ny f�er�k t�mad�sokkal zaklatt�k az ostroml�kat, �m szeptember 8-�n a nagyvez�r seregei haj�hidat vertek �s �tkeltek a R�b�n, mire a t�bor elmenek�lt. Ezut�n az v�r v�d�i m�g h�rom h�tig kitartottak, de 29-�n, 61 nap v�dekez�s ut�n Hardegg kapit�ny szabad elvonul�s fej�ben kapitul�lt. (Hardegget 1595 nyar�n gy�vas�g miatt el�t�lt�k �s kiv�gezt�k.) Szin�n ezut�n Kom�rom ellen vonult, de a h�rom heti ostrom kev�snek bizonyult az er�d elfoglal�s�hoz.

1595 - a koal�ci� diadala

B�thory Zsigmond erd�ly fejedelem (1588 �s 1602 k�z�tt t�bbsz�r)

Az 1595-�s �v egy sor politikai-diplom�ciai v�ltoz�ssal kezd�d�tt. Janu�rban meghalt III. Mur�d szult�n, a hely�be l�p� III. Mehmed pedig lev�ltotta Szin�nt, �s Ferh�d pas�t nevezte ki nagyvez�rr�. Ek�zben Pr�g�ban sz�vets�get k�t�tt egym�ssal B�thory Zsigmond erd�lyi fejedelem �s Rudolf cs�sz�r. Erd�llyel egy�tt tartott Havasalf�ld �s Moldva is. Mindezek hat�s�ra a pr�gai udvar elutas�totta az oszm�n b�keaj�nlatot �s nagy erej� t�mad�st tervezett. Ezt megk�nny�tette, hogy a Porta - az id�k�zben a nagyvez�rs�get visszaszerz� Szin�n vezet�s�vel - egy Havasalf�ld elleni hadj�rat mellett d�nt�tt.

Vit�z Mih�ly havasalf�ldi vajda (1593-1600)

Az oszm�n f�er�knek ugyan siker�lt eg�sz Havasalf�ldet megh�d�taniuk, de augusztus 23-�n C�lug�reni mellett nem tudt�k legy�zni a Vit�z Mih�ly havasalf�ldi vajda vezette csapatokat, �s a B�thory Zsigmond z�szlaja alatt egyes�lt erd�lyi-havasalf�ldi-moldvai hader� az eg�sz vajdas�got visszafoglalta. S�t: a t�nylegesen Bocskai Istv�n �s Vit�z Mih�ly �ltal ir�ny�tott hadsereg okt�ber v�g�n Gyurgyev�n�l sz�tverte a nagyvez�r ut�v�dj�t, �s az �tkel�helyet �rz� v�rat is bevette. Az erd�lyi csapatok egy m�sik r�sze a Maros ment�n tev�kenykedett, �s t�bbek k�z�tt Lippa �s Jen� v�r�nak visszav�tel�vel aratott sikert.

A mintegy 40 ezres Habsburg f�er�, Karl von Mansfeld vezet�s�vel, az el�z� �vben sikertelen�l ostromolt Esztergom ellen vonult. J�nius 24-�n egy kisebb csapat �l�n P�lffy Mikl�s elfoglalta P�rk�ny v�r�t, ezzel teljess� t�ve az ostromgy�r�t, majd augusztus 4-�n legy�zte a Szin�npasaz�de Mehmed vezette felment� sereget is. A Kara Ali b�g vezette v�d�k v�g�l szeptember 2-�n adt�k �t a v�rat. Az ostrom alatt azonban elhunyt Mansfeld, �s a sereg vezet�s�t M�ty�s f�herceg vette a kez�be. B�r Visegr�dot m�g siker�lt visszafoglalni, de Buda ostrom�ba m�r nem mertek belev�gni. Egy kisebb sereg ezalatt Miksa f�herceg vezet�s�vel Szolnok ellen vonult, de a v�rat bevenni nem tudta.

1596 - a szult�ni hadj�rat

III. Mehmed szult�n (1595-1603)

A kereszt�ny sikerek nagyszab�s� ellent�mad�sra k�sztett�k a Port�t. Maga a szult�n, III. Mehmed vezet�s�vel indult �tnak a 150 ezer f�sre becs�lt oszm�n had. A c�l nem B�cs, hanem a Felvid�k „kulcsa”, Eger volt.

A Habsburgok Miksa f�herceg vezette er�i m�g j�lius v�g�n elfoglalt�k V�cot, majd szeptember elej�n Hatvant, de az Eger fel� vonul� t�r�k f�er�ket nem tudt�k feltart�ztatni. Hatvant feladva visszah�z�dtak Esztergomig, majd �szak fel� megker�lve az oszm�n f�sereget, egyes�ltek Teuffenbach kassai f�kapit�ny �s a Temesv�r ostrom�val sikertelen�l pr�b�lkoz� B�thory Zsigmond erd�lyi hadaival.

Eger Ny�ry P�l vezette 4000 f�s �rs�ge h�rom heti ellen�ll�s ut�n, okt�ber 13-�n kapitul�lt.

A mez�keresztesi csata (1596. okt�ber 26.)

Az egyes�tett, mintegy 40-50 ezer f�s kereszt�ny t�bor Eger visszafoglal�s�nak terv�vel Mez�kereszteshez vonult. A felek okt�ber 22-e �s 25-e k�z�tt t�bb kisebb �sszecsap�sban pr�b�lgatt�k egym�s erej�t, majd a f�er�k 26-�n �tk�ztek meg. Kezdetben a kereszt�ny sereg aratott sikereket, de az ellens�g t�bor�ba bejutott katon�k fosztogatni kezdtek. A szult�n csapatai kihaszn�lt�k a harcrend felboml�s�t, �s a maguk jav�ra d�nt�tt�k el a csat�t.