Somlyai Báthory Zsigmond (Nagyvárad, 1572. március 20. – Libochovice, Csehország, 1613. március 27.) erdélyi fejedelem, Báthory Kristóf és Bocskai Erzsébet fia, Báthory István lengyel király unokaöccse.

Élete

1572-ben Nagyváradon született Báthory Kristóf, akkor váradi kapitány és Bocskai Erzsébet fiaként. Apja halála után 1581 májusában a kolozsvári országgyűlés vajdává választotta, de az önálló kormányzást csak 1588-ban vette át, mikor letette a fejedelmi esküt.

Nagybátyja, Bocskai István és Carillo Alfonz jezsuita tanácsára 1594-ben szakított a Portával, és az ezt ellenző főurakat kivégeztette.

1595. január 28-án Rudolf császárral a török ellen szövetséget kötött; birodalmi hercegi címet kapott, augusztus 6-án feleségül vette Mária Krisztierna Habsburg főhercegnőt.

Az erdélyi hadsereggel visszavette a töröktől Lippát és Jenőt, majd Mihály havasalföldi vajdával együttműködve október 28-án Gyurgyevónál megverte a nagyvezér seregét; viszont 1596. október 26-án Mezőkeresztesnél az egyesült erdélyi és császári hadak csatát vesztettek a török ellen. Miután látta, hogy a Porta bosszújától országát nem tudja megvédeni, 1597-ben átadta Erdélyt a császárnak, kárpótlásul Oppeln és Ratibor sziléziai hercegségeket kapta, s elhagyta a fejedelemség területét, Prágába távozott. De elhatározását megbánta, és 1598. augusztus 20-án katonai puccsal újra elfoglalta a trónt. 1599 márciusában ismét lemondott Báthory András bíboros javára. Annak halála után, 1601. február 4-én megint fejedelemmé választatta magát. A császári csapatok rémuralmával torkig levő nemesség mellé állt, azonban augusztus 3-án Goroszlónál a Székely Mózes és Csáky István vezette erdélyi sereget Basta tábornagy és Mihály havasalföldi vajda egyesült serege legyőzte: kisebb csatározások után 1602 júliusában újra lemondott és végleg eltávozott Erdélyből, miután következetlen, kapkodó politikájával teljesen tönkretette a fejedelemséget. Távozása után az erdélyi magyarok Székely Mózest választották fejedelmükké.

Ettől kezdve Csehországban élt a császártól kapott évi 50 000 tallér jövedelemből, lakóhelyül a libochovici várat rendelték neki. 1605-ben fel akarták léptetni Bocskai ellenében, de nem vállalta. 1611-ben összeesküvés vádjával a prágai Hradzsinba zárták, ahonnan csak 14 hónap múlva szabadult.

1613. március 27-én hunyt el a Prága közelében fekvő Libochovicében.

Házassága

1595-ben kötött házasságot Mária Krisztierna Habsburg főhercegnővel (1574–1621), de a házasságot sohasem hálták el, így végül azt VIII. Kelemen pápa 1599-ben felbontotta. Báthory Zsigmond homoszexualitása volt az oka, hogy a dinasztikus házasság zátonyra futott, és botrányosra sikeredett. Mária Krisztierna pedig nem volt hajlandó új házasságot kötni, hanem 1607-ben kolostorba vonult. Más vélekedés szerint Báthory nem volt homoszexuális. Ifjúkorában elkapott egy nemibetegséget egy prostituálttól, akivel unokatestvére, Báthory Boldizsár révén ismerkedett meg. A betegség miatt impotens lett. Az eseményekért Boldizsárt okolta, akinek sohasem bocsátott meg.

Báthory Zsigmond Erdély fejedelme

 

Báthori Zsigmond felesége, Mária Krisztierna

 

Báthory Zsigmond Erdély fejedelme