somlyai B�thory (B�thori) Istv�n (Szil�gysomly�, 1533. szeptember 27. – Grodn�, 1586. december 12.) erd�lyi fejedelem (1571–1586), Lengyelorsz�g kir�lya (1576–1586).

�lete fejedelemm� v�laszt�s�ig

1533. szeptember 27-�n Somly�n sz�letett B�thory Istv�n (1477–1534) – aki 1530–1534 k�z�tt J�nos kir�ly erd�lyi vajd�ja volt – �s Telegdi Katalin (1492–1547) fiak�nt. Az akkoriban Erd�lyhez tartoz� Partiumban csal�dja birtokolta a somly�i mellett a szatm�ri �s szin�ri uradalmat is.

Apja n�h�ny h�nappal sz�let�se ut�n, 1534. m�rcius 17-�n elhunyt, ez�rt V�rdai P�l esztergomi �rsek v�llalta nevel�s�t, majd az 1540-es �vekben I. Ferdin�nd b�csi udvar�ban apr�doskodott. Humanista m�velts�get szerzett, �m Padov�ban sosem tanult. Az ottani egyetemre unoka�ccse, a k�s�bbi B�thory G�bor fejedelem apja j�rt.^[1] A reform�ci� terjed�se idej�n is meg�rizte katolikus hit�t. Hazat�rt az akkor �ppen Habsburg-uralom alatt �ll� Erd�lybe, majd az 1556-ban visszat�rt Izabella �s J�nos Zsigmond h�ve lett: a rendek nev�ben m�r � k�sz�nt�tte, �s k�s�rte Kolozsv�rra a hazat�r� kir�lyn�t. 1559-ben megkapta Erd�ly legjelent�sebb katonai poz�ci�j�t, a v�radi kapit�nys�got.

Izabella egykori tisz�nt�li f�kapit�nya, Balassa Menyh�rt 1561-ben �tp�rtolt Ferdin�ndhoz, ami a Habsburg-Szapolyai k�zdelmek �jabb felvon�s�hoz vezetett. B�thory 1562-ben veres�get szenvedett Hadadn�l v�vott csat�ban Balassa sereg�t�l, 1563-ban pedig k�vetk�nt j�rt Ferdin�ndn�l (eredm�nytelen�l), hogy feles�g�l k�rje annak egyik l�ny�t J�nos Zsigmond sz�m�ra. 1564-ben Balassa hib�j�t kihaszn�lva el�bb egykori csal�di birtok�t: Szatm�rt, majd Nagyb�ny�t foglalta el, amit a hadj�ratot tov�bb folytat� J�nos Zsigmond fejedelem sikerei k�vettek. Az �j cs�sz�r �s kir�ly, Miksa azonban 1565-ben a N�metalf�ldr�l hazah�vott Schwendi L�z�rt, �jdons�lt magyarorsz�gi f�vez�r�t k�ldte Erd�ly ellen. Schwendi �s Balassa sikerei miatt J�nos Zsigmond B�thoryt b�zta meg, hogy t�rgyaljon a b�kefelt�telekr�l. A Szatm�rban k�t�tt ideiglenes meg�llapod�st azonban a fejedelem a vele sz�vets�ges t�r�k�k t�mad�sa miatt nem tartotta be, aminek k�vetkezt�ben az erd�lyi k�vetk�nt �ppen B�csben t�rgyal� B�thoryt Miksa k�t �s f�l �vre fogs�gba vetette. T�voll�t�ben J�nos Zsigmond Bekes G�sp�r befoly�sa al� ker�lt, �gy a hazat�r� B�thory kiszorult a fejedelmi udvarb�l. A Bekes �ltal let�rgyalt 1570-es speyeri egyezm�ny �gy rendezte a k�t uralkod� viszony�t, hogy J�nos Zsigmond lemondott magyar kir�lyi c�m�r�l, Miksa pedig elismerte �t erd�lyi fejedelemnek, azzal a felt�tellel, hogy magvaszakadt�val Erd�ly is a Habsburgok� lesz.

Erd�lyi fejedelems�ge

 

B�thory Istv�n

J�nos Zsigmond hal�la ut�n a speyeri egyezm�ny �rtelm�ben Erd�lynek Miksa uralma al� kellett volna ker�lnie (ebben az esetben Bekes G�sp�r lehetett volna a vajda), ugyanakkor II. Szelim szult�n is ki�ll�totta azt az okm�nyt (athname), amely megnevezte az �j fejedelmet. Az erd�lyi rendek a kritikus helyzetben gy�l�st h�vtak �ssze, �s 1571. m�jus 25-�n a gyulafeh�rv�ri orsz�ggy�l�s egyhang�lag fejedelemm� v�lasztotta az orsz�g leghatalmasabb f�ur�t, B�thory Istv�nt. Az athnam�t csak ezut�n hirdett�k ki (ott is az � neve szerepelt…), ugyanakkor a fejedelem, mint erd�lyi vajda, titokban h�s�get esk�d�tt Miks�nak is. A t�r�k�ket csak az �rdekelte, hogy a Kir�lyi Magyarorsz�g �s Erd�ly ne ker�lj�n egy k�zbe, ez�rt volt jobb jel�lt B�thory, mint a Habsburg-p�rti Bekes, �s ez�rt j�rultak hozz� 1572-ben B�thory fejedelems�g�nek �r�kletess� t�tel�hez. Miksa ugyan sz�vesen elfoglalta volna Erd�lyt, de emiatt, 3 �vvel a drin�polyi b�ke ut�n, nem kock�ztathatott meg egy t�r�kellenes h�bor�t, �gy j� k�pet v�gott B�thoryhoz, s�t �gy tett, mintha �r�lne is, hogy egy unit�rius ut�n egy katolikus lett a fejedelem.

A j� viszony azonban nem tartott sok�ig: Miksa t�mogatta Bekes 1573-as B�thory-ellenes szervezked�s�t. A fejedelem azonban lesz�molt ellenfeleivel: Bekes k�nytelen volt Magyarorsz�gra menek�lni, v�ra, Fogaras pedig csal�dj�val egy�tt B�thory kez�be ker�lt. Bekes azonban nem nyugodott: a Kir�lyi Magyarorsz�g ter�let�r�l hadsereget gy�jt�tt, Erd�lyben pedig a sz�kelyeket �s a sz�szokat igyekezett fell�z�tani. Miksa a meg�resedett lengyel tr�nra v�gyott, amire B�thory is jel�lt volt. Hogy ki�sse ellenfel�t, Miksa t�mogatta Bekes erd�lyi akci�j�t. A fejedelem v�g�l 1575. j�lius 8-�n a kerel�szentp�li csat�ban v�gleg legy�zte ellenfel�t, aki (miut�n Miksa persze megtagadta �t!) k�nytelen volt Lengyelorsz�gba menek�lni. Bekes elleni h�bor�ban t�nt ki Sz�kely M�zes, aki a radn�ti �s a kerel�szentp�li csat�kban olyan vit�z�l harcolt, hogy a fejedelem megtette �t a fejedelmi test�rs�g parancsnok�nak. A fejedelem m�g a csatamez�n felakasztat 5 elfogott f�urat, egy h�nap m�lva pedig orsz�ggy�l�si j�v�hagy�ssal m�g 43 Bekes-p�rtit (k�zt�k 7 f�urat) v�geztet ki. A csat�ban ker�lt fogs�gba a k�lt� Balassi B�lint is, akit a fejedelem 1577-ig az udvar�ban tart. A gy�zelemmel megszil�rdul B�thory uralma (b�r III. Mur�d t�r�k szult�n Erd�ly �ves ad�j�t 10 000-r�l 15 000 Ft-ra emeli), �s a stabil Erd�llyel a h�ta m�g�tt javul az es�lye a lengyel tr�nra is.

Belpolitik�j�ban a fejedelmi hatalom meger�s�t�s�re t�rekszik: fel�lvizsg�lja a kor�bbi fejedelmi birtokadom�nyokat, sz�mba veszi az �llami j�vedelmeket, fejleszti a kereskedelmet �s a b�ny�szatot. Az erd�lyi vall�si t�relmet � sem bolygatja (ugyanakkor megtiltja a tov�bbi �j�t�sokat), b�r c�lja a katolicizmus er�s�t�se a t�bbs�g�ben protest�ns fejedelems�gben. 1579-ben Kolozsv�rra telep�ti a jezsuit�kat, �s mint vall�si �j�t�t, a d�vai v�rb�rt�nbe z�ratja D�vid Ferenc unit�rius p�sp�k�t. 1581-ben jezsuita koll�giumot alap�t Kolozsv�ron, amely a mai Szegedi Tudom�nyegyetem jogel�dje. Udvar�ban Padov�ban v�gzett �rtelmis�giekkel veszi k�r�l mag�t, innen indul p�ld�ul a Wessel�nyiek �s a Bethlenek felemelked�se is. Maga a fejedelem is kiv�l� politikai �r�, levelei st�lusremekek. �rz�keny l�lek lehetett, hiszen a zongora egyik �s�n: virgin�lon j�tszott, amit saj�t szob�j�ban tartott. Uralma idej�n volt az Erd�lyi Fejedelems�g els� vir�gkora.

Lengyel kir�lys�ga

B�thory Pszkov el�tt (Jan Matejko festm�nye)

Lengyelorsz�g a Jagell�k kihal�sa ut�n (1572) szabad kir�lyv�laszt� orsz�gg� lett. 1573-ban Valois Henriket, a francia kir�ly �ccs�t v�lasztott�k kir�lyukk�, akivel al��ratt�k az uralkod�i hatalmat jelent�sen meggyeng�t� �n. Articuli Henricianit. Az �j kir�ly azonban b�tyja hal�la ut�n elhagyta Lengyelorsz�got, hogy elfoglalja a francia tr�nt. �jb�l megindult a k�zdelem az �resen maradt lengyel tr�n�rt. A leges�lyesebb jel�lt Habsburg Miksa cs�sz�r �s kir�ly volt, de jelentkezett az orosz Rettegett Iv�n is, m�g a t�r�k�k B�thory Istv�n erd�lyi fejedelmet aj�nlott�k a lengyelek figyelm�be. Az orosz c�r ter�leti engedm�nyek�rt cser�be visszal�pett Miksa jav�ra, akit a p�pa is t�mogatott. Az 1569-es lublini uni�val szorosan �sszekapcsolt lengyelek �s litv�nok att�l tarthattak, hogy a n�metek �s az oroszok felosztj�k orsz�gukat, mik�zben t�r�k t�mad�ssal kell sz�molniuk. Hi�ba v�lasztotta meg a f�urakb�l �s f�papokb�l �ll� szen�tus Miks�t, a k�znemess�g 1575. december 12-�n B�thory mellett foglalt �ll�st. V�g�l a gyorsas�g d�nt�tt: a k�sleked� Miks�val szemben az erd�lyi �gyeket elrendez� fejedelem elfogadta a lengyel rendek felt�teleit, �s feles�g�l vette a n�la 10 �vvel id�sebb Jagell� Ann�t, az utols� Jagell�-h�zi lengyel kir�ly, II. Zsigmond �gost h�g�t. A gyorsan Lengyelorsz�gba �rkez� B�thoryt 1576. m�jus 1-j�n Krakk�ban, a waweli sz�kesegyh�zban kir�lly� koron�zt�k. Szerencs�j�re a dolgok ilyet�n alakul�s�ba belenyugodni nem akar� Miksa m�g ebben az �vben meghalt, �gy m�r csak az ellen�ll� Gda�sk v�ros�val kellett elismertetnie uralm�t.

Erd�ly tr�nj�r�l sem mondott le, el�bb vajdak�nt b�tyja, B�thory Krist�f korm�nyozta a fejedelems�get, majd ennek hal�la ut�n, 1581-ben Krist�f fia, Zsigmond lett a vajda. Az � kiskor�s�g�nak idej�re korm�nyz�tan�csot, majd 3 helytart�b�l �ll� triumvir�tust �ll�tott fel, a fontosabb �gyekben azonban a Krakk�ban sz�kel� erd�lyi kancell�ria �tj�n maga int�zkedett. 1585-ben a Kir�lyi Magyarorsz�gt�l visszaszerezte Nagyb�ny�t, a 3 helytart� helyett pedig egyet nevezett ki: Ghyczy J�nos v�radi kapit�nyt. Lengyelorsz�gban is igyekezett er�s�teni a k�zponti hatalmat, rendbe tette a gazdas�got (fogyaszt�si ad�k), a rendekt�l f�ggetlen zsoldos hadsereg�ben pedig sz�vesen alkalmazott erd�lyieket (volt, hogy �tezren is harcoltak sereg�ben!). A lovass�g parancsnok�v� tette p�ld�ul a kor�bban ellene harcol�, de k�s�bb bocs�nat�t elnyert Bekes G�sp�rt, �s az Egert v�d� Bornemissza Gergely J�nos nev� fia is az oldal�n harcolt. Sz�mos sz�kely harcolt B�thory lengyel kir�ly oldal�n, akik k�z�l ki lehet emelni Sz�kely M�zest, a k�s�bbi s�falvi s�kamar�st �s erd�lyi fejedelmet. Kancell�rja, a Padov�ban tanult k�znemes, Jan Zamoyski volt legf�bb t�masza, akihez Krist�f b�tyja Griseldis nev� l�ny�t is feles�g�l adta. 1584-ben m�g a kor�bban �t t�mogat� Zborowski-fiv�rek �sszeesk�v�s�t is felg�ngy�l�tette, egyik�ket ki is v�geztette. 1579-ben � alap�totta meg a Vilnai (Vilniusi) Egyetemet.

A lengyel rendek azt k�v�nt�k t�le, hogy szerezze vissza a liv�niai h�bor�ban Rettegett Iv�n c�rral szemben elvesztett ter�leteket, mik�zben maguk nem akart�k a h�bor� terheit viselni. Nagyobb r�szt magyar hajd�kb�l �ll� sereg�vel azonban B�thory megfelelt az elv�r�soknak: 1579-1581 k�z�tt h�rom hadj�ratban gy�zte le az oroszokat. El�bb Polock v�r�t foglalta vissza, majd Velikije Lukit ostromolta sikerrel, v�g�l pedig Pszkov ellen vonult. A c�r a p�p�t azzal hitegette, hogy katoliz�l, �s seg�t a t�r�k�k Eur�p�b�l val� ki�z�s�ben, �gy B�thory Antonio Possevino, it�liai jezsuita szerzetes k�zvet�t�s�vel v�g�l 1582-ben Jam Zapolszkijban fegyversz�netet k�t�tt az oroszokkal. A siker �gy is jelent�s volt, hiszen ezzel Lengyelorsz�g visszaszerezte az eredeti ter�let�hez k�pest megnagyobbodott Liv�ni�t �s a Litv�ni�hoz tartoz� belorusz (feh�roroszorsz�gi) ter�leteket, amivel el�nyre tett szert a Balti-tengeri uralom�rt v�vott hatalmi vet�lked�sben. B�thory a c�r 1584-es hal�la ut�n foglalkozott Oroszorsz�g megh�d�t�s�nak terv�vel is, de a lengyel rendek tov�bbra sem voltak hajland�ak v�llalni egy ilyen nagyszab�s� v�llalkoz�s terheit.

T�volabbi politikai terv�t - Lengyelorsz�g, Magyarorsz�g �s Erd�ly �llamsz�vets�g�t, mely egyar�nt szolg�lta volna a Habsburgok �s a t�r�k visszaszor�t�s�t - nem tudta megval�s�tani. 1586. december 12-�n v�ratlanul halt meg a litv�niai Grodn�ban. Mivel ut�da nem sz�letett, a lengyel tr�non feles�g�nek unoka�ccse, a sv�d III. Zsigmond k�vette. Hal�la ut�n a krakk�i waweli sz�kesegyh�z kript�j�ban temett�k el. A lengyelek egyik legnagyobb kir�lyukat tisztelik benne, annak ellen�re, hogy �lete v�g�ig megmaradt magyarnak, �s vel�k is csak latinul �rintkezett. A k�s�bbi erd�lyi fejedelmek �t, mint a Hunyadi M�ty�s �ta legsikeresebb magyar politikust tekintett�k p�ldak�p�knek, k�vett�k azon koncepci�j�t, hogy Magyarorsz�got Erd�lyb�l kiindulva is lehet egyes�teni.

B�thory Istv�n kir�lyi al��r�sa

 

B�thory Istv�n s�reml�ke a krakk�i waweli sz�kesegyh�zban

 

B�thory s�rja a waweli sz�kesegyh�z kript�j�ban