Nagyszeben (románul Sibiu, németül Hermannstadt, latinul Cibinum) municípiumRomániában, Erdélyben. Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye, ma Szeben megye székhelye. Szenterzsébet, románul Guşteriţa, németül Hammersdorf, szászul Hammersterf, az egykor önálló település, ma Nagyszeben városrésze.

Fekvése

Gyulafehérvártól 73 km-re délkeletre a Déli-Kárpátok északi előterében a Szebeni-medence közepén fekszik.

Nevének eredete

Neve a Szeben-patak nevéből ered, az pedig a szláv svbina (= som) főnévből származik. Megjegyzendő azonban, hogy a románok a román Sibin személynévből származtatják, mások szerint a bolgár-török Sebin személynévből való.

Története

1192-ben Cipin néven említik először. A várost II. Géza magyar király alapította és szászokat telepített ide. Hamarosan az erdélyi szászok kereskedelmi és szellemi központja lett. Szebenszék központja, szabad királyi város. 1442. március 25-én a város mellett verte meg Hunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a 15-17. században épültek. A török nem tudta bevenni, de 1556-ban tűzvész sújtotta. A 16. században az erdélyi reformáció egyik központja. 1658. augusztus 30-án a tatárok dúlták fel, 1659-ben II. Rákóczi György ostromolta. 1688. május 9-én itt hódoltak az erdélyi rendek I. Lipót császárnak, lemondva a török védnökségről. 1690. szeptember 12-én az erdélyi rendek itt választották fejedelemmé Thököly Imrét. 1849. január 21-én még visszaverte Bem támadását, de március 11-én Bem váratlan rajtaütéssel foglalta el. Kapuit a 19. században sorra lebontották, de falai, tornyai nagyrészt megmaradtak. A Habsburgok alatt az erdélyi gubernium székhelye (1703-1791). 1849 és 1865 között Erdély fővárosa, 1876 és 1918 között Szeben vármegye székhelye. 1916-ban a román hadsereg kemény ostrom árán bevette a várost, de még azon év őszén, az osztrák-magyar-német seregek újabb kemény ostrommal visszafoglalták a várost.

Egykor Erdély legnagyobb szász városa volt, de a szászok többsége mára elmenekült csak műemlékeik maradtak hátra.2000-től a várost Klaus Johannis szász polgármester irányítja. 2007-ben Luxemburg mellett Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa, mivel a helyi szászok a mai Luxemburg területéről származnak. Erre készülve rehabilitálták a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, felújították a város múzeumait. A 18. századi színházból új kulturális intézmény lett, ahol a helyi filharmónia is helyet kapott.

Nagyszeben környéke 1769-1773 között

 

Nagyszeben a 17. században

 

Nagyszeben a 19. században

Népesség

Népességi adatok nemzetiségi eloszlásban a hozzátartozó településekkel együtt:

Látnivalók

• A gótikus székesegyház 1431 és 1520 között épült, a reformáció után evangélikus templom lett, 1855-ben restaurálták. Előtte áll Georg Daniel Teutsch szász evangélikus püspök szobra.
• A Brukenthal múzeum és képtár, egykor báró Samuel von Brukenthal erdélyi kormányzó kastélya volt. Gyűjteménye az egyik leggazdagabb egész Romániában.
• A várostorony 1588-ban épült, tetejéről nagyszerű kilátás nyílik a városra.
• A római katolikus templom 1733-ban épült.
• Az Orsolya-apácák temploma 15. századi, 1472-ben épült.
• A román ortodox székesegyház 1906-ban épült a bizánciHagia Szophia templom mintájára.
• A volt városháza épületében történeti múzeum működik.
• A felújított főtér és környéke egyedi hangulatú, geometrikus mintában lerakott macskakő térkő-burkolattal, középkori árkádokkal, divatos belsőtervezésű kávézókkal, hangulatos éjszakai kivilágítással nagy látványt nyújt.

Híres emberek

• Itt született a 15. századbanMelchior Miklós alkimista és bölcselő.
• Itt született 1493. január 10-énOláh Miklós királyi kancellár, esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéralakja.
• Itt született 1663-ban Köleséri Sámuel természettudós.
• Itt született 1719. július 29-énMichael Agnethler történész.
• Itt született 1752. szeptember 25-énHissmann Mihály filozófus, történetíró.
• Itt született 1838. január 28-án Koller Károly udvari fényképész, a Ferenc József-rend lovagja.
• Itt született 1838. december 29-énKuun Géza orientalista, történész
• Itt született 1857. június 7-énArthur Arz von Straussenburg császári és királyi vezérezredes
• Itt született 1869. július 28-án Soós Károly honvédelmi miniszter.
• Itt született 1879. december 23-ánKreybig Lajos agrokémikus, talajtani kutató, az MTA tagja.
• Itt született 1882. április 26-án Kiss Géza jogász, jogtörténész, műfordító.
• Itt született 1887. február 4-én Szemák Jenő magyar jogász, a Kúria elnöke.
• Itt született 1894. június 25-énHermann Oberth fizikus, az űrkutatás egyik úttörője.
• Itt született 1895. augusztus 21-énOtto Czekelius építész, aki a kommunista rendszerben megóvta a város műemlékeit a rombolástól.
• Itt született Szakáts Zoltán színművész (1901. március 10. – 1947. december 8. Bp.)
• Itt született 1906-ban Borsos Miklós szobrászművész.
• Itt született 1907. november 3-án dr. Kessler Hubert mérnök, geológus, hegymászó, barlangkutató.
• Dr.Pándy Kálmán 1911-től a nagyszebeni Állami Elmegyógyintézet igazgató főorvosa. Közleményei a század első felében rangos folyóiratokban láttak napvilágot.
• Itt született 1927. október 20-ánOskar Pastior erdélyi szász költő, író, műfordító.
• Itt hunyt el 1858. április 6-ánJosef Bedeus von Scharberg történetíró.
• Itt hunyt el 1873. június 28-ánAndrei Şagunaortodox metropolita. Az erdélyi román nemzeti mozgalom vezéralakja.

Brukenthal palota

A Fazekasok tornya

A város főtere

Evangélikus templom