Oktat�s

Johannes Honterus iskola

A v�rosban m�k�d� els� iskol�t (�s nyomd�t is) Johannes Honterus alap�totta 1539-ben. A nyomd�ban �sszesen 23 latin, 9 g�r�g �s 5 n�met k�nyvet nyomtattak.

1560-t�l az 1580-as �vek elej�ig Coresi diak�nus, Brass�ban tev�kenykedett, � �szl�v �s rom�n nyelven cirill bet�s egyh�zi k�nyveket nyomtatott itt.

B�r nincs igazol� okirat, de korabeli eml�k�r�k szerint az els� magyar iskola l�tes�t�s�t Honterus rendelte el, 1547-ben. Fennmaradt azonban okirat arr�l, hogy 1560-t�l a v�ros magyar tan�t�t fizetett: �vi 10 frt-ot kapott a scholasticus hungaricus. Az iskola a nagytemplom mellett, a harangoz� lak�s�n m�k�d�tt.

A r�mai katolikusok 1837-ben alap�tottak iskol�t, ahol 1867-ig n�met nyelven folyt a tan�t�s, majd �tt�rtek a magyarnyelv� oktat�sra. K�s�bb l�trej�ttek a Bolg�rszegen �s �brass�ban, a kereskedelmi iskola (1885), f�re�liskola (1889) �llami le�nygimn�zium (1897) �s egy a nagy h�r� k�z�pfok� ipariskola (1884). A katolikusok 1901-ben �j iskol�t �p�tettek, a le�nyk�pz�st pedig ap�c�kra b�zt�k: ez�rt 1878-ban megv�s�rolt�k �s �talak�tott�k A Naphoz c�mzett vend�gfogad�t (ma az eg�sz �p�letkomplexum a m�v�szeti k�z�piskol�nak ad otthont). A reform�tusok pedig az 1918-ban, a hadi�rv�k sz�m�ra megv�s�rolt �p�let�kben ny�jtottak k�z�pfok� k�pz�st, l�nyoknak.

Jelenleg a magyar nyelv� oktat�s, az �prily Lajos L�ceumban (1-12 oszt�ly) folyik, elemi iskolai szint� magyar oktat�s pedig v�rosszerte t�bb iskol�ban is m�k�dik.

Jelenleg a v�rosban 46 �voda, 28 �ltal�nos iskola, 7 f�iskola, 7 gimn�zium, 1 teol�giai szemin�rium, 11 szakiskola, �s 14 egyetem (amelyek egy k�z�s Transilvania Egyetem n�v alatt t�m�r�lnek) �s 4 koll�gium �ll. tov�bb� tal�lhat� m�g egy rep�l� akad�mia, 6 mag�negyetem.

Gazdas�g

Brass� gazdas�g�t nagyban meghat�rozta f�ldrajzi fekv�se: az Erd�lyt Havasalf�lddel �s Moldv�val �sszek�t� f� kereskedelmi �tvonal keresztez�d�s�n�l fekszik, ez�rt fontos ipari �s kereskedelmi k�zpont volt m�r a k�z�pkorban is. Itt alakult meg (b�csi mint�ra, 1835-ben) Magyarorsz�g els� takar�kp�nzt�ra, a Sparkassa, itt l�tes�lt az orsz�g els� tejgazdas�gi sz�vetkezete 1899-ben, a Scherg sz�vetgy�r 1823-ban (ma Carpatex), a Schiell g�pgy�r (1800-ban, ma Hidromecanica), a Haberman, illetve a Czell f�le s�rgy�r (ma Aurora) a Kenyeres, a Jekel, a Teutsch f�le lik�rgy�r, a Fleischer, a Deubel szal�migy�r, a petr�leumfinom�t� (1853), a cukorkagy�r (1899) az Eitel-f�le szappangy�r (1840), a Teutsch-f�le vas�nt�de (1833, ma szersz�mgy�r), a Hubber-b�torgy�r (1890), a cementgy�r (1891), Seewald malma (1796).

A Brass�ban gy�rtott IAR rep�l�k

Brass�ban az ipari fejl�d�s a II. vil�gh�bor� el�tti id�szakban kezd�d�tt. Az egyik legnagyobb �zem az IAR Brasov, amely a szovjetek ellen haszn�lt els� rom�n vad�szrep�l�g�peket gy�rtotta. A h�bor� ut�n mez�gazdas�gi felszerel�seket gy�rtottak itt. A kommunizmus id�szak�ban az iparos�t�s felgyorsult, neh�zipari l�tes�tm�nyeket telep�tettek, amelyek sok munk�st vonzottak az orsz�g m�s r�szeib�l. Ezek az �zemek az ut�bbi �vekben jelent�sen lecs�kkentett�k a termel�st, de tov�bbra is gy�rtanak traktorokat, teheraut�kat, helikoptereket stb.

Politika

A brass�i megyeh�za �p�lete

• Polg�rmester: George Scripcaru, Demokrata P�rt
• Prefektus: Aurelian Leonard Danu
• Brass�i RMDSZ eln�k: Kov�cs Attila (filoz�fus).
• A megyei Tan�cs Eln�ke: Aristotel C�ncescu (P.N.L.)

Mindannyiukat a 2004-es v�laszt�sokon v�lasztott�k meg.

Tov�bbi igazgat�si szervek

Brass� k�rny�ki hegyek

Sajt�

�rott sajt�: Brass�i Lapok, Kronstadter Zeitung, Bun� ziua Brașov, Chip, Dacia Jurnal Brașov Gazeta de Transilvania, Monitorul Expres, Transilvania Expres, Zile și Nop�i.

TV: Antena 1 Brașov, Mix TV Brașov, Nova TV, Pro TV Brașov, RTT Brașov, TVS Brașov .

R�di�: Radio 21 Brașov, Radio Antena Brașovului, Radio Brașov, Radio Dinamic FM Brașov, Radio Impuls FM Brașov, Radio Kiss FM Brașov, Radio Pro FM Brașov, Radio Special.

Sport

«Olimpia» Sport komplexum

Brass�ban jelentek meg a t�rs�g els� sportegyes�letei m�g a 19. sz�zadban (sportl�v�szet, Testnevel�si szakiskola). Jelenleg az Olimpia Sport Komplexum a legismertebb, ami f�k�nt teniszp�ly�i miatt keresett a lakoss�g k�reiben.

Sportegyes�letek a v�rosban:

• SCM Brasov Fenestella 68
• FC Brașov
• FC Forex Brașov
• Rulmentul Brașov
• Rom�niai Modern Karate T�rsas�g
• „Olimpia”, sport-komplexum.
• Brass�i Olimpiai Usz�da
• Tineretului stadion
• Municipal stadion
• Dinamo stadion
• „Ion �iriac” sport komplexum
• Sportok terme (Sala Sporturilor)
• Alpin usz�da

Testv�rv�rosok

• Gy�r,  Magyarorsz�g
• Tours,  Franciaorsz�g, 1991 �ta
• Rishon LeZion,  Izrael, 1996 �ta
• Tampere,  Finnorsz�g, 1999 �ta
• Kemer,  T�r�korsz�g, 1999 �ta
• Kastoria,  G�r�gorsz�g, 1999 �ta
• Netanya,  Izrael, 1999 �ta
• Holstebro,  D�nia, 2005 �ta
• Minszk,  Feh�roroszorsz�g, 2005 �ta
• Twardog�ra,  Lengyelorsz�g
• Cleveland, USA