T�rt�nelme

Brass� �br�zol�sa 1689-b�l

 

1750-es �br�zol�s a v�rosr�l

A v�ros ter�let�n a honfoglal�s el�tt bolg�rok laktak, amely m�r ekkor n�pes telep�l�s lehetett. Szent Istv�n a Cenk-hegyre �p�ttette a Brassovia nev� v�rat, amit 1211-ben II. Endre a N�met Lovagrendnek adom�nyozott.

Az 1285-ben a tat�rok felgy�jtott�k a v�rost. 1384-ben, a tat�rj�r�sok k�vetkezm�nyek�nt elkezdt�k a v�rosfalakat �p�teni. 1421-ben II. Mur�d t�r�k szult�n elfoglalta Brass�t, �s f�ldig romboltatta a falakat. A v�ros visszafoglal�sa ut�n 1427-ben Luxemburgi Zsigmond kir�ly itt tartott orsz�ggy�l�st. Hunyadi J�nos1455-ben enged�lyezte a brass�iaknak, hogy a cenki v�r romjait felhaszn�lva �jj��p�ts�k a v�ros falait. 1467-ben M�ty�s kir�ly, moldvai hadj�rat idej�n Brass�ban pihent meg. A moh�csi csataveszt�s ut�n a v�ros I. Ferdin�nd oldal�ra �llt, �s el�zte Szapolyai J�nost �s csapatait. Szult�ni parancsra Petru Rareș bet�rt Erd�lybe �s 1529. j�nius 29-�n legy�zte F�ldv�rn�l Ferdin�nd sereg�t, valamint megrohanva Brass�t elfoglalta a Fellegv�rt, amit le is rombolt. 1534-ben Lodovico Gritti 7000 f�nyi t�r�kkel t�borozott a v�r falai k�z�tt, v�rva Erd�ly nagyjainak h�dolat�t. 1599-ben pedig Vit�z Mih�ly foglalta el a v�rost.

A 16. sz�zadban Brass� m�r fejlett, 8000 lakos� v�ros volt. 1580 k�r�l jelent Nireus (Nyir�) J�nos nyomd�sz m�hely�b�l, az els� Brass�ban nyomtatott magyar nyelv� k�nyv, a Fons Vitae, Az �letnek kvtfeie(k�tfeje), �vmegjel�l�s n�lk�l. 1603-ban itt halt meg Sz�kely M�zes, a IX. Radu Șerban vajda sereg�vel v�vott �tk�zetben, �s test�t itt temett�k el.1660-ban a Fellegv�rban tal�lhat� l�portornyok felrobbantak, a v�d�m�veket 1667-ben �ll�tott�k helyre.

1688-ban az Erd�lyt megsz�ll� osztr�k sereg ostromolta a v�rost, amelyet Veter�ni t�bornok m�jus 26-�n a Fellegv�rral egy�tt elfoglalt �s felgy�jtott. II. R�k�czi Ferenc szabads�gharca idej�n Brass� nem csatlakozott a fejedelemhez, ez�rt a kurucok a v�rost kifosztott�k.

K�p 1873-b�l

 

A Kertsch-villa 1910-ben

 

Brass�i k�p 1930-b�l

 

Aro Hotel �s az 1964-ben lerombolt reform�tus templom (K�p 1939-b�l)

1611. j�lius 8-�n itt szenvedett veres�get B�thory G�bor erd�lyi fejedelem a moldvai vajda �s a brass�i sz�szok egyes�lt sereg�t�l. 1688. m�jus 26-�nAntonio Caraffa felgy�jtotta a v�rost, h�res temploma, a Fekete-templom falai az�ta feket�k. A k�vetkez� �vekben a kurucok kifosztott�k, 1849 m�rcius�ban pedig Bem, t�bornok foglalta el. 1849. j�nius 19-�n a c�ri csapatok sz�llt�k meg, �s a Fellegv�rat egy napi ostrom ut�n bevett�k. Ezut�n a v�ros v�delmi jelent�s�ge megsz�nt.

Andrei Șaguna kezdem�nyez�s�re, 1850-ben megalakult az els� rom�n nyelv� gimn�zium, amely mai napig alap�t�ja nev�t ismeri.

Az els� t�v�r� vonal 1854-ben j�tt l�tre Brass� �s Nagyszeben k�z�tt. Az els� vonat 1873. m�rcius 30. haladt �t a v�roson. K�s�bb, 1879-ben meg�p�lt a Brass�–Bukarest vas�tvonal.1889-ben beindult az els� telefonk�zpont, 22 el�fizet�vel. Brass� els� villamosa 1891-ben indult el, ami a V�rosh�zt�rt�l a Bertalan nev� negyedig haladt. (M�ra m�r megsz�nt ez a vonal.)

1916. augusztus 28-�n behatolt Brass�ba a Rom�n Hadsereg. Ugyanekkor, dr. Gheorghe Baiulescu lett Brass� els� rom�n nemzetis�g� polg�rmestere. A rom�n hadsereg egy r�sz�t azonban megsemmis�tett�k a Bertalan negyedben.1930-ban megalakult az els� villamos-energia szolg�ltat� �zem. 1940. november 10-�n egy 7,4�-os (Richter sk�la szerinti) r�zta meg a v�rost. 1943-t�l 1944-ig az amerikai rep�l�k t�bb �zben is lebomb�zt�k a v�rost. 1945 janu�rj�ban megkezd�d�tt, a brass�i sz�szok deport�l�sa Szovjetuni�ba.

1960-ban meg�p�lt a v�rosk�zpontban tal�lhat� Dr�mai Sz�nh�z.1968-ban els� alkalommal tartott�k meg az Aranyszarvas Nemzetk�zi Fesztiv�lt. 1971-ben megalakult az els� brass�i egyetem. 1977. m�rcius 4-�n hatalmas, 7,2�-os (Richter-sk�la szerint) f�ldreng�s r�zta meg a v�rost, amelynek k�vetkezt�ben sz�mos �p�let megrong�l�dott. 1986. augusztus 31-�n �jabb 7�-os (Richter sk�la szerint) f�ldreng�s volt. 1987. november 15-�n Brass�ban zavarg�sok t�rtek ki a kommunista rezsim �s Nicolae Ceaușescu ellen. A megmozdul�st hamar visszavert�k �s sz�mos felkel� ember elt�nt vagy b�rt�nbe ker�lt. 1989. december 22-�n, Temesv�rt k�vetve, Brass�ban is elkezd�d�tt a kommunista rezsim elleni forradalom, amely sok hal�los �ldozatot �s sebes�ltet k�vetelt. 1990. m�jus 30-�n �jabb f�ldreng�s volt (6,9�-os Richter sk�la szerint). 2004. okt�ber 27-�n ism�t f�ldreng�s volt (6�-os Richter sk�la szerint).

A v�ros v�d�fala �s b�sty�i

A fal �ps�gben megmaradt b�sty�i

 

Feh�r-torony

Brass�t v�d�fal vette k�r�l, amelynek t�bb r�sze m�g mai napig �ps�gben megmaradt. A v�rosfalat a nyugati oldal�n k�t kapu volt, az egyik a Katalin-kapu (kor�bban Szentl�lek-kapu), amelyet 1522-ben eml�tenek el�sz�r. A m�sik a Bolg�rszegi-kapu amit 1827-ben �p�tettek, klasszicista st�lusban. A v�rost k�r�lvev� falon eredetileg harminck�t torony �s b�stya volt, amelynek legt�bbje ma is �ll. A legjobb �llapotban megmaradt b�stya a Tak�csok b�sty�ja, amely hatsz�gletes alaprajz�, t�bb emeletes �s f�b�l k�sz�lt fedett folyos�ja van. Jelenleg m�zeum m�k�dik benne.

A Tak�csok b�sty�j�t�l �K-i ir�nyban h�z�d� 920 m hossz� v�rfalon a Poszt�m�vesek b�sty�ja tal�lhat�. Innen �K-re, a fal v�g�n az eredetileg 12 m magas, 2006-ban romjaib�l �jj��p�tett, hatsz�glet� K�t�lver�k b�sty�ja tal�lhat�. Itt a v�rosfal nyugat fel� fordult eg�szen Bodn�rok b�sty�j�ig (ez a b�stya ma m�r nem l�that�). A ma m�r ugyancsak nem l�tez� Sz�jj�rt�k b�sty�ja �s az Aranym�vesek b�sty�ja a fal nyugati oldal�n �lltak. A nyugati fal b�sty�i k�z�l manaps�g a Feh�r-torony �s a Graft-b�stya �ll, ami eredetileg felvon� h�ddal is rendelkezett. Az innen d�l fel� h�z�d� fal az �tsz�gletes alaprajz�, h�romszintes Kov�csok b�sty�j�ba torkollik, amelyben jelenleg az �llami Lev�lt�r tal�lhat�.

A v�ros �szaki oldal�n, a r�gen Herny�-hegynek nevezett Warte-dombon k�t hatalmas torony l�tta el a v�ros k�ls� v�delm�t. Az egyik torony a 11 m magas, n�gysz�gletes alaprajz� Fekete-torony, a m�sik a f�lk�r alak� Feh�r-torony.

A Cenk-hegyi v�rnak ma csak alapfalai l�tszanak.

Az �rp�d-szobor

�rp�d-szobor a Cenk tetej�n

Az �rp�d fejedelem egyik harcos�t �br�zol� szobrot 1896 augusztus�ban, a honfoglal�s 1000. �vfordul�j�ra �ll�tott�k fel a Cenk hegy tetej�re. A 20,3 m�ter magas szobrot Jankovics Gyula budapesti szobr�sz faragta �s 1896. okt�ber 15-�n, Perczel Dezs� bel�gyminiszter jelenl�t�ben leplezt�k le. A szobor egy oszlopb�l �llt, amin egy 3,5 m�ter magas harcos, a honfoglal�s ismeretlen katon�ja �llott korabeli, egyszer� �lt�zetben. 1913. szeptember 27-�n k�t besszar�biai, Ilie Catarau �s Timotei Kirilov dinamittal felrobbantotta. B�n�ss�g�k csak 90 �v eltelt�vel ker�lt nyilv�noss�gra, �s a rom�n nemzet h�seik�nt emlegetik �ket. A szobor a robban�s k�vetkezt�ben nem d�lt le, csak megrong�l�dott, aminek k�vetkezt�ben 1913. december 31-�n egy nagyobb havaz�s ut�n �sszed�lt.

A vil�gh�bor�t k�vet�en az eml�km� darabjai a brass�i T�rt�neti M�zeum tulajdon�ba ker�ltek, ahol a pinc�ben �rizt�k. A szobor fejr�sze 2002-ben ker�lt �jra nyilv�noss�g el�, az�ta a megtekinthet� az evang�likus egyh�z brass�i k�zponti hivatal�ban. Ennek udvar�ra szeretn�nek eml�kparkot l�tes�teni, ahov� ki�ll�thatn�k a szobormaradv�nyt.

A szobor talapzat�nak nyomai mai napig megtal�lhat�k a Cenk tetej�n, amin jelenleg a Rom�nia z�szlaja lobog.

A v�ros megpr�b�ltat�sai

A t�rt�nelem sor�n sz�mos emberi, term�szeti eredet� puszt�t�st �llt ki a v�ros:

• Nagy f�ldreng�sek 1662, 1738, 1802, 1940, 1977,
• Vihar 1457, 1490, 1599, 1667, 1673, 1682, 1913
• T�zv�sz 1461, 1519, 1689, 1718
• Ostromok 1241 (tat�rok), 1421 (t�r�k�k), 1438 (t�r�k�k), 1658 (tat�rok)
• Pestis, �s m�s hal�los betegs�gek, j�rv�nyok 1495, 1510–1511, 1530–1531, 1572, 1588, 1602