A kolozsv�ri botanikus kert jelenleg a Babe�–Bolyai Tudom�nyegyetemhez tartoz� int�zm�ny, a Maj�lis (Republicii) utc�ban tal�lhat�.

T�rt�nete

Noha m�r Ap�czai Csere J�nos is tervezett botanikus kertet az �ltala meg�lmodott egyetem mell�, javaslata az akkori viszonyok k�z�tt nem val�sult meg. Az els� kolozsv�ri f�v�szkertet a Mik� Imre �ltal az Erd�lyi M�zeum-Egyes�letnek adom�nyozott Mik�-kertben alak�tott�k ki, az adom�nyoz� sz�nd�k�nak megfelel�en, hogy „az Erd�lyi M�zeum telk�n Minerva �s Fl�ra, az emberi �letnek k�t f�sz�ps�g�t k�pvisel� e k�t istens�g egybe�lelkezve l�ttassanak.” Ennek �re (az igazgat� korabeli megnevez�se) Brassai S�muel volt. 1872-ben az egyes�let �tven �vre �tengedte a f�v�szkertet az akkor alakult egyetemnek azzal a felt�tellel, hogy „az egyetem a kert parkszer�en m�velt r�sz�ben jelenleg meglev� arbor�tumot, amely csaknem teljes sz�mmal tartalmazza Erd�ly valamennyi f�it �s �l� cserj�it, elpusztulni nem hagyja”. Az int�zm�ny vezet�i ezt k�vet�en Kanitz �gost, Istv�nffi Gyula, Richter Alad�r �s Borb�s Vince voltak. 1905-ben ism�t Richter Alad�r ker�lt a f�v�szkert �l�re, aki arra t�rekedett, hogy a kert ter�let�t n�velje, �s siker�lt is el�rnie, hogy a magyar �llam megv�s�rolja a botanikus kert jelenlegi ter�let�t, ez�rt a magyar nyelv� irodalom �t tartja alap�t�nak. A botanikus kert k�vetkez� igazgat�i P�ter B�la, majd Gy�rffy Istv�n az els� vil�gh�bor� miatt nem tudt�k v�ghezvinni a botanikus kert �tk�lt�ztet�s�t az �j helyre; ez csak az 1920-as �vekben t�rt�nt meg az els� rom�n igazgat�, Alexandru Borza ir�ny�t�s�val, ez�rt a rom�n nyelv� forr�sok �t jel�lik meg alap�t�k�nt, �s a kert az � nev�t viseli. Borza seg�t�t�rsa Ny�r�dy Erazmus Gyula volt.

Le�r�sa

A kert 14 hekt�ros ter�let�n t�bb t�zezer n�v�ny tal�lhat� a F�ld eg�sz ter�let�r�l. R�szei: d�szkert, geobotanikai, rendszertani, gazdas�gi, �s orvostudom�nyi.

A botanikus kert ter�let�n tal�lhat� a N�v�nytani Int�zet �s a N�v�nytani M�zeum is, illetve az egyetem N�v�nytani Gy�jtem�nye.

A jap�nkert

 

P�lmah�z