A deszei fatemplom (Adrian Stokes festm�nye 1909-b�l)

Desze (rom�nul Desești, jiddis�l דעסעשט) falu Rom�ni�ban, M�ramaros megy�ben, a t�rt�neti M�ramarosban.

Fekv�se

M�ramarosszigett�l 23 kilom�terre d�lre, a M�ra foly� bal partj�n tal�lhat�.

Nev�nek eredete

Neve val�sz�n�leg telep�t�j�re utal, akir�l nem maradt fenn adat. A Desa a d�lszl�vban ma is megtal�lhat� Desimir szem�lyn�v v�ltozata. 1360-ban v. olachalis Deszehaza, 1364-ben Dezefalwa, 1442-ben Dese alakban �rt�k.

T�rt�nete

Els� eml�t�sekor Lajos kir�lyt�l Dr�gus ken�z kapta meg nemesi birtokk�nt, a t�r�k elleni hadj�ratokban tan�s�tott vit�zs�g��rt. K�s�bb t�lnyom�an kisnemesi falu volt, 1720-ban 25 nemesi �s h�t jobb�gyport�t �rtak benne �ssze. 1786-ban lakoss�ga m�g vegyesen g�r�g katolikus �s ortodox hitet vallott, k�s�bb teljesen g�r�g katolikus hitre t�rt.

1838-ban 723 g�r�g katolikus �s 8 zsid� vall�s� lakosa volt.

1880-ban 894 lakos�b�l 770 volt rom�n �s 84 n�met anyanyelv�; 877 g�r�g katolikus, 71 zsid� �s 9 r�mai katolikus vall�s�.

2002-ben 974 lakos�b�l 972 volt rom�n nemzetis�g�; 888 ortodox �s 40 g�r�g katolikus vall�s�.

L�tnival�k

• A J�szv�s�ri Szent Piroskaortodox (kor�bban g�r�g katolikus) fatemplom h�t m�sik M�ramaros megyei fatemplommal egy�tt a Vil�g�r�ks�g r�sze. A templom 1770-ben t�lgyfagerend�kb�l, patakk� alapzatra �p�lt. Szent�lye soksz�g z�r�d�s�, h�jazata k�t ereszb�l �ll. A kev�s torn�c n�lk�li fatemplom k�z� tartozik. Belsej�t a nemesbudafalvi Radu Munteanu �s Gheorghie Vișovan festett�k ki 1780-ban. Az el�t�r f� t�m�ja az Utols� �t�let. A leg�rdekesebb k�p a t�zfolyamot �br�zolja, amely a k�rhozott lelkeket a Leviat�n sz�j�ba sodorja. A haj� boltozat�n J�zus l�that� angyalokkal �s Sz�z M�ri�val, a falakon pedig �sz�vets�gi jelenetek. Szodoma �s Gomora v�ros�t a fest�k b�neik miatt fejjel lefel� �br�zolt�k. 1920-ban, a karzat �p�t�sekor a fest�s egy r�sze is elpusztult. A szent�ly falainak festm�nyei a r�juk rak�dott korom miatt nem l�tszanak. Az ikonoszt�zt 1778–80-ban Alexandru Ponehalschi k�sz�tette, k�sz�ttet�je pedig Pop J�nos P�rșinar volt.
• Maria Pop n�pi textilgy�jtem�nye.

H�res emberek

• T�bbsz�r tart�zkodott itt Nichita St�nescu k�lt�.
• Itt sz�letett 1937-ben Petre Got k�lt�.