Az als� fatemplom

Budfalva (rom�nul Bude�ti, jiddis�l בודשט) falu Rom�ni�ban, M�ramaros megy�ben, a t�rt�neti M�ramarosban.

Fekv�se

M�ramarosszigett�l 25 kilom�terre d�lre, a Kasz� (Cas�u) partj�n tal�lhat�. Orsz�g�ton a DN18-as �tr�l 12 kilom�ter ut�n let�rve a DJ109-es �ton k�zel�thet� meg.

Nev�nek eredete

Nev�t a 14. sz�zad m�sodik fel�ben �lt Lunkovoj fia Bud kasz�i (az�ta elt�nt k�rny�kbeli falu) ken�zr�l kapta. El�sz�r 1361-ben Buthfalva, majd 1405-ben Bwdfalva n�ven eml�tett�k.

T�rt�nete

1361 �s 1402 k�z�tt telep�tette Lunkovoj fia Bud ken�z. Luxemburgi Zsigmond 1405-ben Balk, Dr�g �s J�nos fiainak adta ken�zs�g�t. A k�s�bbiekben rom�n kisnemesi falu volt. 1624 ut�n bel�olvadt Vincfalva (Vincest). Egy k�nyv 1647-b�l sz�rmaz� bejegyz�se �s a La m�n�stire helyn�v alapj�n szerzetes k�z�ss�ge l�tezett.^[3]1720-ban tiszta nemesi falu, negyven nemesi telekkel.

A 18. sz�zad v�g�n hat�r�tkel�hely volt Erd�ly fel�, harmincad- �s postahivatallal. Lak�i zsindelyk�sz�t�ssel �s sz�n�get�ssel foglalkoztak, term�keiket Kapnikon adt�k el.

1781 k�r�l kezd�d�tt a hat�r�ban m�r kor�bban is ismert nemesf�mlel�helyek komolyabb kitermel�se. A 19. sz�zad k�zep�n f�k�nt sz�kelyekkel n�pes�tett�k be T�tosb�ny�t (Zsar�pab�nya, rom�nul Jereap�n vagy Totoș). A telepnek saj�t katolikus temploma, k�s�bb kisebb v�zer�m�ve is volt. B�ny�iban aranyat, ez�st�t, rezet, cinket, �lmot �s k�nt hoztak a felsz�nre, amelyeket a kapnikb�nyai koh�kba sz�ll�tottak. 1936-ban meg�p�lt flot�ci�s �zeme is, amely r�vid id�re �j lend�letet adott az aranyb�ny�szatnak. 1956-ban a telepet bez�rt�k.

1848. okt�ber 4-�n a nemesi kiv�lts�gai elveszt�se miatt l�zadoz� lakoss�g megkergette a lecsillap�t�s�ra kik�ld�tt Reviczky J�nos f�biztost �s a dombokon l�v�ld�z�tt, de a Tafelm�jer K�roly vezette szigetinemzet�rs�g harc n�lk�l kib�k�tette az el�gedetlenked�ket.

El�sz�r 1746-ban �rtak �ssze h�rom zsid� csal�dot a faluban. 1846-ig a k�z�ss�g l�tsz�ma 64 f�re n�tt. F�k�nt a haszid ir�nyzatot k�vett�k, 1870, majd 1890 k�r�l �p�tettek maguknak zsinag�g�t. K�zvetlen�l a II. vil�gh�bor� el�tt v�ltak �n�ll� hitk�zs�gg�. 1944-ben a gett�s�t�s el�l h�sz zsid� fiatal az erd�kbe menek�lt, akik k�z�l tizenhatan meg is �rt�k a szovjet bevonul�st. 1947-ben kb. sz�z t�l�l�t sz�ml�ltak �ssze.

1880-ban 1761 lakosa volt, ebb�l 1462 rom�n �s 227 n�met (jiddis) anyanyelv�; 1497 g�r�g katolikus �s 246 zsid� vall�s�. T�tosb�ny�t 1910-ben 164 szem�ly lakta, k�z�l�k 111 magyar, 49 rom�n �s 4 n�met anyanyelv�; 115 r�mai �s 49 g�r�g katolikus vall�s�.

2002-ben 2547 lakos�b�l 2544 volt rom�n nemzetis�g�; 2456 ortodox �s 69 g�r�g katolikus vall�s�.

L�tnival�k

• A falu als� fel�ben a Szent Mikl�snak szentelt fatemplom, 1643-b�l. Egyike annak a nyolc �p�tm�nynek, amelyek k�z�sen ker�ltek a Vil�g�r�ks�g list�j�ra M�ramaros fatemplomai n�ven. 1762-ben a vid�k egyik h�res ikonfest�je, Alexandru Ponehalschi d�sz�tette ki a pitvart, a haj�t �s az ikonoszt�zt. Kir�lykapuja1628-b�l val�, moldvai mester m�ve. A szent�ly falait 1832-ben Ioan Opriș festette. 1922-ben az ablakokat megnagyobb�tott�k �s a pitvart elv�laszt� falba ny�l�sokat v�gtak, hogy az asszonyok is nyomon k�vethess�k a liturgi�t. Mindez a falfestm�nyeket is �rintette. Ugyanekkor �p�tett�k hozz� a nyugati oldal torn�c�t. A templomban �rzik, n�h�ny 16. sz�zadiikon �s k�s�bbi �vegikonok mellett Pintea vit�z p�nc�lingj�t, sisakj�t �s II. R�k�czi Ferenc z�szlaj�t. A kolozsv�ri fellebbviteli b�r�s�g 2009. december 4-ei joger�s hat�rozata a templomot visszajuttatta a Rom�n G�r�g Katolikus Egyh�z tulajdon�ba.
• A falu fels� fel�ben a szint�n Szent Mikl�snak szentelt fatemplomot 1760-ban �p�tett�k. Pitvar�t a 19. sz�zadban meghosszabb�tott�k.

A fels� fatemplom

Az als� templomkert kapuja