A sz�kelyderzsi er�dtemplom

Sz�kelyderzs (rom�nul D�rjiu, kor�bban D�rj, helyi n�pies nyelven D�zs) falu Rom�ni�banHargita megy�ben. A v�rtemplom az egyike az olyan rom�niai magyar m�eml�knek, amely az UNESCO vil�g�r�ks�g r�sze.

Fekv�se

Sz�kelyudvarhelyt�l 21 km-re d�lnyugatra a Nagy- (vagy Lok-) patak v�lgy�ben magas dombsorok k�zt fekszik.

Nev�nek eredete

Neve a szl�v Dr� szem�lyn�vb�l sz�rmazik.

T�rt�nete

1334-ben Ders n�ven eml�tik el�sz�r. A hagyom�ny szerint a r�gi falu a P�nzes-d�l�ben volt, amely a tat�rj�r�skor pusztulhatott el. Ennek k�poln�ja is volt. Sz�jhagyom�ny szerint a mai lakoss�g Dar�cr�l ker�lt �t lakoss�gcser�vel, eszerint a templomot eredetileg sz�szok �p�tett�k, akik Dar�cra k�lt�ztek �t.

A falu a Petky csal�d �si f�szke, udvarh�zuk a mai kult�rh�z hely�n volt. 1910-ben 1390 magyar lakosa volt, 1992-ben 844 lakos�b�l 836 magyar �s 8 rom�n volt. A trianoni b�keszerz�d�sigUdvarhely v�rmegyeUdvarhelyi j�r�s�hoz tartozott.

Az unit�rius er�dtemplom

Fresk�t�red�k a sz�kelyderzsi templomban – Szent L�szl�-legenda

A falu unit�rius templomer�dje egy 13. sz�zad eleji k�polna b�v�t�s�vel a 14. sz�zad elej�n �p�lt, a 15. sz�zadban �t�p�tett�k, er�dfalai 17. sz�zadiak, az 1605. �vi Basta-f�le puszt�t�s ut�n �p�ltek meg. 1661-ben Ali basa d�lta fel. Belsej�ben sz�mos 1419-ben k�sz�lt fresk�t�red�k ker�lt napvil�gra. 1938-ban egyik befalazott ablak�b�l rov�s�r�sos t�gla ker�lt el�.

Fresk�r�szlet a sz�kelyderzsi templomban a Szent L�szl�-legend�b�l: Szent L�szl� lovagkir�ly alakja.

 

Fresk�r�szlet a sz�kelyderzsi templomban a Szent L�szl�-legend�b�l: Szent L�szl� �s a kun vit�z birk�z�sa.

A templom fal�n fel�l �rdekes szurok�nt� ny�l�sok l�that�k, m�r-m�r d�szes form�jukat a praktika sz�lte. A k�r�t�falon k�rben l�r�sek mutatj�k m�g a v�delmi szerep fontoss�g�t. A kaputorony alj�ban kett�s kapu �ll: �gy ha a t�mad�k a k�ls�n m�r �t is jutottak, a bels� kapu el�tt megtorpanni k�nyszer�ltek, mik�zben a torony emelet�r�l a v�d�k ny�l�sokon kereszt�l szurkot �nthettek a nyakukba.

Az er�dtemplom �rdekess�ge, hogy a falu n�pe itt t�rolta a legfontosabb �rt�ket: az �lelmet – �gy a ki�heztet�s ellen is fel volt k�sz�tve. K�ls� t�mad�s eset�n el�g volt bemenek�lni az er�dbe – az �lelem m�r ott volt. A b�sty�k k�z�tt a v�rfal ment�n f�lnyereg tet� alatt hatalmas l�d�kban t�rolt�k a gabon�t, a saroktornyok emelet�n pedig a szalonn�k l�gtak kamp�kra akasztva. (Ezt a hagyom�nyt a falu lak�i mind a mai napig �rzik.) Minden csal�dnak saj�t l�d�i �s kamp�i voltak.

A templom b�keid�ben is z�rva volt, kulcs�t megb�zott szem�ly �rizte (nehogy egy sonka �tugorjon egy m�sik kamp�ra…), �s szalonn�t csak hetente egyszer, a h�t bizonyos napj�n lehetett v�telezni. Az a h�ziasszony, aki – rosszul beosztva az �lelmet – ett�l elt�rni k�nyszer�lt, bizony sz�m�thatott a falu megvet�s�re.