A 15. sz�zadi er�dtemplom, a Vil�g�r�ks�g r�sze (j�l l�that� a h�rmas falgy�r�)

Berethalom (rom�nul Biertan, kor�bban Ghiertan, n�met�l Birth�lm) falu Rom�ni�ban, Erd�lyben, Szeben megy�ben, a t�rt�neti Kir�lyf�ld�n.

Fekv�se

A 600 m�teres magass�got meghalad� dombok k�z�tt, a Nagy-K�k�ll� partj�n fut� D14-es �tt�l 9 km-re d�lre, Medgyest�l 24 km-re d�lkeletre, Segesv�rt�l 23, Erzs�betv�rost�l 10 km-re d�lnyugatra fekszik, 388–400 m�teres tengerszint feletti magass�gban.

N�v�nytakar�ja

Az emberi tev�kenys�g kezdete el�tt a k�rnyez� t�jat minden�tt erd� bor�totta. 1872 �s 1887 k�z�tt 8143 holdas (4690 hekt�ros) hat�r�nak 39%-a volt erd�, 32%-a sz�nt�, 14%-a r�t �s kert, 6%-a sz�l� �s 5%-a legel�. A 2000-es �vekre az erd�ter�let kevesebb mint a fel�re zsugorodott, a sz�l�k pedig szinte teljesen elt�ntek. A 700 hekt�rt bor�t� erd�k f�inak kb. 48%-a b�kk, 20%-a gyerty�n, 18%-a t�lgy (t�lnyom�r�szt kocs�nytalan t�lgy) �s 6%-a feh�r ak�c. Hat�r�ban 57 tiszta viz� k�t �s forr�s tal�lhat�.

Nev�nek eredete

Nev�nek el�tagja a n�met Bert / Beret f�rfin�vb�l (ami a Berta f�rfi p�rja), ut�tagja vagy a 'sziget, f�lsziget' jelent�s� n�met Holm, vagy a magyar halom sz�b�l val�. T�rt�neti n�valakjai: Berthelm (1283), Buratholm (1289), Berethalm �s Beretholm (1315), Britholm (1331), Berethelm (1344), Virthalm (1359), Byrtholm (1366), Birchalin (1373), Birthelm (1397), Birthalm (1406), Berthalm (1418), Berethalom �s Byrthalom (1428), Byrthalben �s Birthelbm (1432), Byrthallen (1520), Byrtalhem (1523), Bertan (1733), Bertalom (1750), Gyerty�n (1826), Birthalmea (1839), Birth�lm (1854).

T�rt�nete

A reform�ci�ig

1775-ben tal�lt�k a telep�l�st�l �t kilom�terre, korabeli kereszt�ny felszerel�si t�rgyak mellett azt a 4. sz�zadibronz, fogadalmi Krisztus-monogramot (az �n. berethalmi don�riumot), amelynek felirata: „EGO ZENOVIVS VOTVM POSVI”. A leletet a rom�n kutat�k egy r�sze hagyom�nyosan mint a korban itt �lt latin nyelv� n�pess�g bizony�t�k�t �rtelmezi, m�g m�sok szer�ms�gi vagy aquileiai mester munk�jak�nt azonos�tj�k, amelynek birtokosa helybeli, ari�nusg�t k�z�ss�g tagja lehetett.

A falut vagy m�r az 1241–1242-es nagy tat�rj�r�st megel�z�en is sz�szok lakt�k, vagy azut�n telep�lt be sz�sz lakoss�ggal. 1553-ig az �n. K�tsz�khez tartozott. 1300-ban kb. �tven h�zb�l �llt.

1397-ben eml�tett�k el�sz�r oppidumk�nt, de szombati hetiv�s�rait akkor m�r r�gebb �ta megtartott�k. 1418-ban mint civitasra hivatkoztak r�. Ekkor m�r megvolt b�r�skod�si joga, amelyet 1553-ban meger�s�tettek, �s saj�t b�r�s�ga eg�szen 1883-ig m�k�d�tt. 1440-ben az Apafi csal�d egyik tagja viselte ger�bi tiszt�t.

A 16. sz�zad els� fele a telep�l�s t�rt�net�nek vir�gkora. Mez�v�rosk�nt Medgyessel vet�lkedett K�tsz�k k�zpontj�nak rangj��rt. Az 1500-as �vekben 230, 1532-ben 345 lakott telek ut�n ad�zott (teh�t n�pesebb volt Medgyesn�l) �s a main�l nagyobb ter�leten fek�dt. Els� c�hszab�lyzata, a tak�csok� 1508-b�l maradt fenn. A sz�zad folyam�n m�r biztosan m�k�d�tt vagy akkor keletkezett a varg�k, a fazekasok, a kov�csok, a k�d�rok, a sz�cs�k �s a bogn�rok c�he. Iskol�j�t el�sz�r 1531-ben eml�tett�k. 1387 �s 1518 k�z�tt 44 berethalmi di�k j�rt k�lf�ldi egyetemekre (a legt�bben B�csbe), amivel a hetedik helyet foglalta el Erd�ly telep�l�sei k�z�tt. 1540. szeptember 23. �s 27. k�z�tt orsz�ggy�l�st is tartottak benne.

P�sp�ki sz�khelyk�nt

1553-ban v�gleg elvesz�tette a K�tsz�k vezet�s��rt foly� k�zdelmet Medgyessel szemben. Ekkor az �jonnan l�trehozott Medgyessz�khez csatolt�k, cser�ben viszont megtarthatta b�r�skod�si jog�t.

1572-ben lelk�sz�t, Lucas Unglerust v�lasztott�k az erd�lyi evang�likus egyh�z p�sp�k�v� (szuperintendens�v�). Unglerus �gy hat�rozott, hogy nem k�lt�zik Nagyszebenbe, hanem Berethalomban marad. Az el�z� p�sp�k, egyben nagyszebeni lelk�sz hal�la ut�n ugyanis a nagyszebeniek m�r v�lasztottak maguknak saj�t lelk�szt. D�nt�s�vel Unglerus hagyom�nyt teremtett �s a v�rost h�romsz�z �vre az erd�lyi evang�likus p�sp�k�k sz�khely�v� tette. 1666-ban a zsinat el��rta, hogy a p�sp�k�k hal�la ut�n el�bb mindig �j berethalmi lelk�szt v�lasszanak. A zsinatnak ezut�n az � szem�ly�t kell m�rlegelnie �s csak akkor �rhat ki �j p�sp�kv�laszt�st, ha nem tal�lja alkalmasnak a tiszts�g bet�lt�s�re. 1679-ben a zsinat h�rom �rvre hivatkozva v�gleges�tette Berethalom p�sp�ki sz�khely mivolt�t: a hagyom�ny m�r szentes�tette; a v�ros Erd�ly k�zep�n fekszik; a nagyobb v�rosok lelk�szeit t�ls�gosan lek�tik saj�t egyh�zk�zs�g�k gondjai. A d�nt�st 1684-ben a sz�sz univerzit�s is j�v�hagyta.

1588-ban eml�tett�k az els�, Berethalomban letelepedett rom�n p�sztorokat �s 1639-b�l tudunk az els� cig�ny lak�j�r�l. Az 1661–62-es pestisj�rv�ny 260 �ldozatot szedett. A 17. sz�zad v�g�re lakoss�ga a 150 �vvel kor�bbinak kevesebb mint fel�re esett vissza: 1694-ben 137 h�ztart�st, 1698-ban 164 sz�sz �s 14 rom�n csal�df�t �rtak �ssze.

Bethlen G�bor1626-ban a moldvai �s a havasalf�ldi fejedelemmel egy�tt tart�zkodott itt, majd I. �s II. R�k�czi Gy�rgy is t�bbsz�r megl�togatta. 1638-ban pap�rmalom m�k�d�tt benne. Iskol�j�t el�sz�r 1672-ben nevezt�k gimn�ziumnak, ahov� a 18. sz�zad folyam�n f�leg m�s telep�l�sekr�l �rkeztek a di�kok. 1821-ben m�r nem eml�tett�k a sz�sz gimn�ziumok k�z�tt.

A p�sp�ki sz�khely k�lts�gei, a l�togat�k ell�t�sa, a katonai besz�ll�sol�sok �s rekvir�l�sok elszeg�ny�tett�k a v�rost. Sok lak�ja menek�lt el a magas ad�terhek miatt. 1704-ben a kurucok ostromolt�k, majd rabolt�k ki az er�dtemplomot. 1705-ben hat h�ten kereszt�l t�borozott hat�r�ban Forg�ch Simon tizenhatezres kuruc serege. 1741-ben 346 puszta telek �s 104 romos h�z mellett mind�ssze t�z �p h�zat �rtak �ssze. Fiatal f�rfi lakoss�g�nak nagy r�sze m�shov� (Medgyesre, Nagyszebenbe, a k�rnyez� falvakba) k�lt�z�tt.

1780-ban kb. 1200 sz�sz, 250 rom�n �s 115 cig�ny lakosa volt. A rom�nok a falu �szaki r�sz�n �ltek, ahol a k�t rom�n templom is tal�lhat�. Kezdetben mindannyian ortodox vall�s�ak voltak. 1825-ben szervez�d�tt meg a g�r�g katolikuspar�kia. Lukas Graffius p�sp�k az 1730-as �vekben rom�n kalib�sokat telep�tett a hat�r d�lkeleti cs�csk�ben fekv�, erd�s Fettendorfba, ahol 1774-ben 21 rom�n csal�d �lt. A sz�zad v�g�re a kis telep�l�s eln�ptelenedett. 1757-t�l a patak fels� foly�sa ment�n, Berethalomt�l d�lre telente be�s (aranymos�) cig�nyok is laktak, akik a v�rosnak ad�t fizettek, f�t v�gtak �s t�zel�t �rultak. A 19. sz�zad k�zep�n �lland�an letelepedtek �s ezut�n napsz�mb�l �ltek. M�ra elk�lt�ztek a telep�l�s hat�r�b�l.

1750-ben 25 csizmadia, tizenk�t tak�cs, nyolc k�d�r �s h�t bogn�r dolgozott a v�rosban. 1779-ben telepedett le Samuel Joseph Maetz, aki kor�nak legnevesebb erd�lyi orgonak�sz�t� m�hely�t hozta itt l�tre. 1810-ben ny�lt meg az els� gy�gyszert�r.

A 16. sz�zadt�l a 19. sz�zadig legfontosabb �s nevezetes mez�gazdas�gi �gazata a bor�szat volt. 1857-ben n�pess�g�nek 20%-a �lt els�sorban a mez�gazdas�gb�l. 1891–1892-ben a filox�raj�rv�ny t�nkretette sz�l�hegyeit, k�s�bb a gazd�k itt is fajtav�lt�sra k�nyszer�ltek. Az 1948-ban l�trehozott �llami gazdas�g m�g nagyr�szt sz�l�m�vel�ssel foglalkozott, s�t 1964-ben �llami borfeldolgoz� �zem is l�tes�lt (kiz�r�lag exportra termelt). M�ra a sz�l��ltetv�nyeket szinte teljesen felsz�molt�k, a bortermel�s megsz�nt.

1846-ban �rv�z puszt�totta. 1848–49-ben f�rfilakoss�ga Puchner oldal�n vett r�szt a polg�rh�bor�ban, de mindk�t hadvisel� f�l megsarcolta.

1867-t�l napjainkig

1867-ben a p�sp�ki sz�khelyet visszahelyezt�k Nagyszebenbe. 1871-ben mez�v�rosb�l hivatalosan nagyk�zs�gg� min�s�lt �t. 1876-ban az �jonnan l�trehozott Nagyk�k�ll� v�rmegy�hez csatolt�k, ahol 1883-ig j�r�si sz�khely volt.

Az evang�likus egyh�z 1884-ben �vod�t, 1911-ben �rvah�zat alap�tott, mely 1951-ig l�tezett. 1900-ban szabadt�ri strandot („�sz�iskol�t”) alap�tottak �s m�r 1909–10-ben bevezett�k az elektromos �ramot.

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt sok berethalmi fiatal keresked�nek tanult �s v�rosba k�lt�z�tt. Ugyanekkor azonban a sok �s olcs� term�f�ld majdnem sz�z sz�sz f�ldm�vel� csal�dot vonzott ide m�s telep�l�sekr�l. 1940-ben 19 keresked�s �s 70 ipari v�llalkoz�s (tizenegy pint�r, h�t cip�sz, h�t �cs, hat szab�, �t lakatos, n�gy fodr�sz) m�k�d�tt a telep�l�sen.

A II. vil�gh�bor�ban 240 berethalmi sz�sz f�rfi vett r�szt, k�z�l�k 88-an a h�bor� v�g�n nem t�rtek haza Rom�ni�ba, hanem N�metorsz�gban telepedtek le. 1945-ben 155 sz�sz lakos�t deport�lt�k a Szovjetuni�ba, legt�bb�ket a konsztantyinovkai l�gerba. 1948-ban 530 hekt�ron, hat�r�nak legjobb f�ldjein �llami gazdas�got hoztak l�tre.

1980-ban kezd�d�tt a sz�szok kiv�ndorl�sa N�metorsz�gba, a legt�bben Bajororsz�gba �s Baden–W�rttembergbe k�lt�ztek. 1984 �ta k�t�venk�nt tartj�k meg Heilbronnban a berethalmi sz�szok tal�lkoz�j�t. 1989. december 31-�n m�g kb. hatsz�z sz�sz �lt Berethalomban, de a r�k�vetkez� k�t �vben t�bbs�g�k kiv�ndorolt. 1995-ig volt saj�t evang�likus lelk�sze, 1997-ben sz�molt�k f�l evang�likus egyh�zk�zs�g�t.

1991 �ta �venk�nt Berethalomban rendezik meg az erd�lyi sz�szok vil�gtal�lkoz�j�t.

N�pess�g, anyanyelvi �s felekezeti megoszl�s

• 1780-ban kb. 1200 sz�sz, 250 rom�n �s 115 cig�ny lak�ja volt.
• 1850-ben 2255 lakos�b�l 1460 volt n�met (sz�sz), 605 rom�n �s 171 cig�ny nemzetis�g�; 1463 evang�likus, 542 ortodox �s 229 g�r�g katolikus vall�s�.
• 1910-ben 2259 lakosa k�z�l 1215 volt n�met, 868 rom�n, 127 cig�ny �s 47 magyar anyanyelv�; 1207 evang�likus, 535 ortodox, 462 g�r�g katolikus �s 37 r�mai katolikus vall�s�.
• A k�zs�gh�za �ltal vezetett statisztika alapj�n 1998-ban a k�zs�g lakoss�g�nak 56%-a volt rom�n, 33%-a cig�ny, 7%-a magyar �s 4%-a n�met nemzetis�g�.
• 2002-ben 1182 lakos�b�l 959 volt rom�n, 137 cig�ny, 50 n�met �s 36 magyar nemzetis�g�; 918 ortodox, 107 g�r�g katolikus, 63 p�nk�sdista, 55 (az egyh�z saj�t nyilv�ntart�sa szerint 86) evang�likus, 20 reform�tus, 11 adventista �s 6 r�mai katolikus vall�s�.

L�tnival�k

• A falu k�zep�n emelked� dombon �ll Erd�ly egyik legszebb er�dtemploma. A templom 1282-ben m�r l�tezett. �t�p�t�s�nek kezdet�t egy 1402-es oklev�l dat�lja, amelyben IX. Bonif�c p�pab�cs�t hirdetett fel�p�t�s�re. 1486-ban m�r biztosan er�d�tett volt, mert M�ty�s ekkor lak�i harmad�t felmentette a hadba vonul�s al�l, hogy a telep�l�sen �ll� v�rat �rizhess�k. A munk�val 1524-ben k�sz�ltek el, erre utalnak kapuja felett II. Ul�szl� �s Szapolyai J�nos c�merei. 1938–1942-ben Hermann Phleps ir�ny�t�sa alatt restaur�lt�k. Az 1977-es f�ldreng�st k�vet� helyre�ll�t�s�t 1991-ben Europa Nostra-d�jjal ismert�k el. 1993 �ta a Vil�g�r�ks�g r�sze.

• Maga a templom g�tikus, torony n�lk�li csarnoktemplom, amely eredetileg Nagyboldogasszony tisztelet�re �p�lt. A csillagboltozatos, soksz�g z�r�d�s� szent�lyt cs�cs�ves diadal�v v�lasztja el a h�l�boltozatoshaj�t�l. D�li �s �szaki kapuja renesz�nsz st�lus�. Sz�rnyasolt�ra a legnagyobb Erd�lyben, 28 k�pe 1483 �s 1515 k�z�tt k�sz�lt. Az 1515-ben k�sz�lt, g�tikus sekrestyeajt� bonyolult z�rszerkezete tizen�t z�rb�l �ll. Intarzia d�sz�ti, bels� oldal�n faragott v�zil�fej is l�that�. Az ajt� arany�rmet nyert az 1900-as p�rizsi vil�gki�ll�t�son. A templomt�rben helyezt�k el a berethalmi c�hek megmaradt z�szl�it.
• A bels� falgy�r�t a 14. sz�zad v�g�n vagy a 15. sz�zad elej�n �p�tett�k. A falak ment�n n�gy torony �s egy b�stya (a Keleti-b�stya / Ostbastei) helyezkedik el. A falat a 19. sz�zadban visszabontott�k. A tornyok k�z�l a leg�rdekesebb a templom d�li oldal�n a fa v�delmi szint� Katolikus torony (Katholischer Turm), mely onnan kapta nev�t, hogy a reform�ci�t k�vet�en a katolikus vall�shoz ragaszkod� berethalmiak sz�m�ra f�ldszintj�n k�poln�t alak�tottak ki. A k�polna falait bel�lr�l 15. sz�zadi falk�pek bor�tj�k, amelyek t�bbek k�zt az Angyali �dv�zletet, Szent Gy�rgy�t, az �t�l� Krisztust �s Krisztust mandorl�ban �br�zolj�k. Az ugyancsak faerk�lyes Mauz�leumtoronyba (Mausoleumsturm) temett�k a sz�sz p�sp�k�ket, itt l�that�k s�reml�keik is. A fa harangtorony a 19. sz�zad elej�n �p�lt. A templom �szaknyugati oldal�n az �ratorony (Stundenturm) l�that�. A Mauz�lemtorony �s a Katolikus torony k�z�tt �ll az �n. Scheidungshaus. A k�z�ss�g ide z�rta azokat az egym�ssal �ssze nem f�r� h�zasp�rokat, amelyek a sz�tv�l�st fontolgatt�k. K�t hetet kellett elt�lteni�k egy �gyban, egy asztal mellett, egyetlen �tk�szlettel. N�gysz�z �v alatt egyetlen p�r akadt, amely a k�t h�t ut�n sz�t is v�lt.
• A bels� �s a k�z�ps� falgy�r� tal�lkoz�s�n�l �ll a nyugati kaputorony (Rathausturm), amelyben a v�rosh�za is m�k�d�tt. Itt v�gz�dik a r�gi kocsibej�r�, amelyet bels� szakasz�n, a Rathausturm �s a Szalonna-torony (Speckturm) k�z�tt ma is mindk�t oldalr�l fal hat�rol. A Szalonna-toronyig a kocsik a k�ls� falgy�r� d�li kaputorny�n kereszt�l jutottak be. A gyalogos bej�rat a templomer�d t�ls�, �szaknyugati v�g�ben ny�lik. A k�z�ps� �s a bels� fal k�z�tt ide 1795-ben �p�tettek l�pcs�t, amelyet 1845-ben fedtek be faszerkezettel.
• Az er�d�tt a domb l�b�n�l, az �szakkeleti szakasz kiv�tel�vel m�g egy k�ls� falgy�r�vel is meger�s�tett�k, amelyet h�rom b�stya �s k�t torony v�dett.

• Az ortodox templom 1799-ben, a g�r�g katolikus 1856-ban �p�lt.

A sz�rnyasolt�r

 

Az er�dtemplom a f�t�rr�l

 

A sekrestyeajt� z�rszerkezete

 

A Mauz�leumtorony

 

A kocsibej�r�

 

A Scheidungshaus

 

A Katolikus torony

 

A Harangtorony