A kolozsv�ri S�tat�r (rom�nul Parcul Central) a v�ros k�zpontj�ban, a Kis-Szamos partj�n elter�l� park. Ter�lete kb. 13 hekt�r. Gesztenyef�i t�bb mint sz�z �vesek.

A 19. sz�zad elej�n a ter�let m�g mocsaras volt, amelyet Hangy�s-berek n�ven ismertek. A v�rosbeliek vadkacs�ra vad�szni j�rtak ide. 1812-ben a v�ros b�rleti szerz�d�st k�t�tt Meleg J�nos sz�csmesterrel, amelyben megengedte neki, hogy a Hangy�sberekbek bort, s�rt, m�hs�rt, p�link�t �s �lelmet �ruljon. 1818-19-ben a b�rl� hasonl� felt�telekkel Benigni �li�s m�sz�rosmester volt. 1827. febru�r 1-t�l a b�r� J�sika J�nosn� vezette J�ltev� Asszonyi Egyes�let b�rbe vette a v�rost�l a Hangy�s-berket, hogy ott s�t�l� helyet l�tes�tsen. 1838. m�jus 1-�n V�rosi S�tahely-bizotts�g l�tes�lt, mely �tvette a S�tat�r kialak�t�s�nak feladat�t a J�ltev� Asszonyi Egyes�lett�l. Az 1830-as �vek elej�n ny�lt meg, kezdetben N�pkertnek nevezt�k. 1855-ben meg�p�lt a katonai uszoda, amely egyes id�pontokban a polg�rs�g sz�m�ra is nyitva �llt. 1860. szeptember 15-�t�l a S�tat�ri Bizotts�g (eln�ke gr�f Mik� Imre) gondozta a S�tateret. Ebben az id�szakben k�sz�tette Kagerbauer Antal a s�tat�ri t� terv�t. 1862-ben alakult meg a Kolozsv�ri Kereskedelmi Ifjak Dal�rd�ja, melyet St�ger B�la, a sz�nh�z operar�szleg�nek karmestere vezetett. A k�rus est�nk�nt a s�tat�ri t� partj�n �nekelt.

1865. szeptember 2-�n Haller K�roly kezdem�nyez�s�re r�szv�nyt�rsas�gi alapon megalakult a S�tat�r-Egylet, amely �tvette a v�rosi S�tat�ri Bizotts�gt�l a S�tat�r rendez�s�t, gondoz�s�t, kialak�ttatta a s�t�nyokat, ki�satta a tavat, zenepavilont emeltetett. 1871-ben Korcsolya-Egylet alakult a v�rosban, mely kib�relte a s�tat�ri tavat, �s a sziget�re 1877-ben fa korcsolyacsarnokot �p�ttetett. 1873-ban a S�tat�ren l�v�lde �p�lt. 1874. j�nius 13-�n ny�lt meg a Zimmermann Henrik tervei szerint a S�tat�r r�szek�nt �p�lt fav�zas ny�ri sz�nk�r (ma ez ad helyet az �llami Magyar Sz�nh�znak). 1886-ban a S�tat�r Egylet h�sz �vre k�t�tt szerz�d�se v�gezt�vel a S�tat�r a v�ros gondoz�s�ba ker�lt. 1896–1897-ben �p�lt fel a P�key Lajos tervezte korcsolyapavilon �s a kioszk. Szint�n 1897-ben k�sz�lt el a kaszin� el�tti sz�k�k�t.

A Fels�bb Le�nyiskola, amelyet igazgat�n�j�r�l De Gerandonak neveztek, 1900-ban k�lt�z�tt a s�tat�ri �j �p�letbe, amelyet Alp�r Ign�c tervezett (ma az egyetem k�miai kara tal�lhat� itt). 1912 �sz�n Janovics Jen� a s�tat�ri sz�nk�rben mozit rendezett be. 1942-1943-ban �p�lt fel a Barab�s Mikl�s C�h m�csarnoka, K�s K�roly tervei alapj�n.

A S�tat�ren tal�lhat� Liviu Rebreanu �s George Co�buc szobra, amelyeket az 1960-as �vek v�g�n �ll�tottak fel.

2006-ra az 1956-os magyarorsz�gi forradalom erd�lyi �ldozatainak eml�k�re �ll�tand� eml�km�vet terveztek a S�tat�rre. A r�snyire nyitott b�rt�najt�t �br�zol� eml�km�vet Szak�ts B�la temesv�ri szobr�szm�v�sz k�sz�tette el. Az enged�lyek elh�z�d�sa miatt a felavat�sra csak 2009. okt�ber 29-�n ker�lt sor.

A s�tat�r �sszel

 

Az 1956-os eml�km�