A kolozsv�ri k�t�g� templom, hivatalos nev�n az Als�v�rosi reform�tus templom, Erd�ly legnagyobb �s legszebb 19. sz�zadi klasszicista temploma, az �p�t�skori K�ls�-Magyar (k�s�bb Magyar, majd rendre Mare�al Foch, Magyar, V�r�s Hadsereg, Lenin, ma pedig 1989. december 21.) utc�ban.

T�rt�nete

A jelenlegi templom el�tt m�r l�tezett a Malom�rok mellett egy fatemplom, mely 1705. j�lius 26-�n k�sz�lt el. K�s�bb ezt kib�v�tett�k, de a h�vek sz�m�nak n�veked�se arra �szt�nzte az egyh�z vezet�it, hogy egy nagyobb k�templomot �p�tsenek.

1828-ban kezdt�k a rendszeres gy�jt�st az anyagi fedezet biztos�t�s�ra, elfogadt�k Georg Winkler �p�t�sz terv�t, amelyet a debreceni nagytemplom ihletett. Ugyenebben az �vben kezdt�k el az alapok ki�s�s�t, majd 1829. okt�ber 3-�n volt az �nnep�lyes alapk�let�tel. Az alapk� al� latin �s magyar nyelv� �nt�bl�kat helyeztek el, valamint Szil�gyi Ferencnek a kolozsv�ri reform�tus ekl�zsia t�rt�net�r�l �rott k�nyv�t, �s a forgalomban l�v� p�nz�rm�k egy-egy darabj�t. Az �p�tkez�s t�bb �vtizeden �t tartott, a p�nzhi�ny miatt t�bbsz�r is akadozott. Georg Winkler hal�la ut�n, 1839 k�r�l Kagerbauer Antalt b�zt�k meg az �p�tkez�s folytat�s�val, aki sokat m�dos�tott a homlokzat �s a tornyok terv�n. 1845-ben a r�gi fatemplomot lebontott�k.

A templom felszentel�se 1851. okt�ber 12-�n t�rt�nt, de a haj� k�t v�g�ben lev� oldalkarzatot csak 1879-re �p�tett�k fel, �gyhogy ez a d�tum tekinthet� a v�gleges befejez�s id�pontj�nak. 1852-ben Kagerbauer �sszek�l�nb�z�tt a reform�tus egyh�zzasl, �gy a v�gs� sim�t�sokat �s k�ls� vakol�st B�hm J�nos �s Fekete Gy�rgy v�gezte el. 1863-ban k�sz�lt el a Magyar utca fel� a k�t m�ter magas kov�csoltvas ker�t�s.

A templomot 1911-ben fel�j�tott�k, akkor vezett�k be a villanyt is. 1922-26 k�z�tt �jabb fel�j�t�s k�vetkezett, 1931-ben parkos�tott�k a templom �s a ker�t�s k�z�tti ter�letet. 1948-ban bevezett�k a g�zf�t�st, 1950-ben pedig helyre�ll�tott�k a m�sodik vil�gh�bor� sor�n k�rosodott oldalkarzatokat.

Le�r�sa

A templom m�retei figyelemre m�lt�ak: mindk�t haj�j�nak hossza 50 m�ter k�r�l van, 12,60 m�teres �tm�r�j� k�zponti kupol�ja 19,50 m magas. A tornyok magass�ga 40 m�ter. A be�p�tett �sszter�let 1750 m².