A kolozsvri Szabk bstyja egyike a kevs memlknek, amely napjainkig megmaradt a rgi kolozsvri vr huszonngy bstyja s kaputornya kzl. Nevt a szabk chrl kapta, amelynek feladata volt a bstya karbantartsa s vdelme. Bethlen-bstya nven is ismert.
Trtnete
A bstya a 15. szzadban plt vr dlkeleti sarkn llt. Els emltse 1475-bl val, eleinte a szabk s posztnyrk che ltta el a vdelmt, majd 1568-tl a szabk che klnvlt. A bstyt 1601-ben Bthory Zsigmond sikertelenl tmadta, 1603-ban viszont Szkely Mzes tz napig tartott ostroma alatt slyosan krosodott. 1627. augusztus 27-n villmcsaps rte, amelynek kvetkeztben felrobbant az itt trolt 12 hord puskapor; a robbans teljesen lerombolta a bstyt. Az jjpts a vros kltsgn 1627-1629 kztt, Bethlen Gbor idejben trtnt, ekkor nyerte el jelenlegi formjt. 1655-ben tzesetben krosodott, de 1662-ben sikerrel llta a trk ostromot. 1704 szn a kuruc-labanc harcokban krosodott. 1707 novemberben a vrosbl kivonul Krolyi Sndor felrobbantatta a bstynak a vros felli oldalt, hogy a bevonul nmetek ne tudjk hasznlni. 1709-ben a csszri csapatok megjavttattk, ezt kveten hosszabb ideig katonai raktrknt mkdtt. Az 1920-as vekben laksknt hasznltk.
A bstyt 1924-ben s 1959-ben restaurltk. 1959-ben belsejt vrostrtneti mzeumm alaktottk, de ennek megnyitsra nem kerlt sor.
2007 s 2009 kztt a bstyt feljtottk s vrosi mveldsi kzpontot ltestettek benne, ahol egy hetven frhelyes helyisg mellett killtterem, knyvtr s kvhz is tallhat.
Lersa
Az tszglet, hrom emeletes tmr plet majdnem teljesen dsztelen. A keleti oldalon Bethlen-cmeres, ktrszes emlktbla tallhat, melynek felirata jobbra keretben lthat, alatta a magyar fordts. Tovbbi kt dsztelen emlktbla az 1709-es, illetve 1718-as javtsokat rkti meg.
Minden emeletn egy bejrati ajt tallhat, a legfels a falak vivfolyosjra nylott. A bstya kls falt nhny lvablak tagolja.
A bstya Tordai t fel nz fala eltt 1975 ta Vitz Mihly fejedelem kapitnynak, Baba Novacnak a szobra ll. A szerb szrmazs zsoldost 1601. februr 5-n a vros ftern vgeztk ki, majd testt itt hztk karba.
A Szabk bstyja, a megmaradt vrfallal
|