A kolozsv�ri Szent Mih�ly-templom Erd�ly m�sodik legnagyobb alapter�let� temploma a brass�iFekete templom ut�n, amely Kolozsv�rf�ter�n, a hajdani Nagypiacon helyezkedik el. 76 m�teres tornya (a kereszttel egy�tt 80 m�ter) a legmagasabb erd�lyi templomtorony. Kelemen Lajos szerint „Kolozsv�r legr�gibb �p�t�szeti m�eml�kei k�z�l nagys�gra, korra, t�rt�nelmi �s m�v�szett�rt�neti jelent�s�gre �v� az els�s�g.” M�v�szet�ben az �szakmagyarorsz�gi st�lus hat�sa ismerhet� fel, de sok r�szlet�ben az erd�lyi helyi jegyek mutatkoznak.

T�rt�nete

Entz G�za felt�telez�se szerint a templom hely�n m�r a 13. sz�zadban is �llt egy szint�n Szent Mih�lyr�l elnevezett templom; ezt a feltev�st az 1959-es restaur�l�s sor�n az �szaki falban tal�lt oszlopmaradv�nyok t�masztj�k al�.

Az �p�tkez�s megkezd�s�nek pontos d�tuma nem ismert, de az �ltal�nosan elfogadott felt�telez�s szerint K�roly R�bert1316. augusztus 19-ei oklevel�vel f�g �ssze, amelyben meger�s�tette a v�rosnak V. Istv�n �ltal adott kiv�lts�gait, t�bbek k�z�tt a szabad pl�b�nos- �s b�r�v�laszt�s jog�t. A v�ros megn�vekedett lakoss�ga sz�m�ra p�r �ven bel�l �j, t�gas templom �p�t�s�t kezdt�k el. A templom t�bb mint sz�z �vig �p�lt, az anyagiakat r�szben az adakoz� polg�rs�g, r�szben a b�cs�k bev�tele biztos�totta. A legr�gebbi fennmaradt ezzel kapcsolatos irat 1349-b�l sz�rmazik, amelyben Avignon �rseke �s tizen�t p�sp�k enged�lyezte a b�cs�t azok sz�m�ra, akik a Szent-Mih�ly templom �s a Szent Jakab-k�polna vil�g�t�s�ra �s felszerel�s�re adakoztak. Az okirat sz�vegez�s�b�l kider�l, hogy addig az id�pontig a szent�ly, a hozz� csatlakoz� k�t mell�kszent�ly �s a kett�s padl�sfelj�r� m�r elk�sz�lt. A b�cs�enged�lyt t�bb �zben meg�j�tott�k (1350, 1370, 1397). A 14. sz�zad v�g�n a n�vekv� t�r�k vesz�ly miatt a templomot, a cintermet �s a temet�t v�d�fallal ker�tett�k be. Az �p�tkez�s befejez�se Zsigmond kir�ly uralkod�sa idej�re, azaz 1419–1437 k�z�ttre tehet�, erre utal az uralkod�nak a nyugati f�kapu felett elhelyezett magyar kir�lyi, n�met cs�sz�ri �s cseh kir�lyi c�mere. 1437-ben, b�ntet�sk�ppen az�rt, hogy megnyitott�k a kapukat a parasztfelkel�knek; a v�ros kiv�lts�gait elt�r�lt�k, �s csak 1444-ben Szent Mih�ly napj�n adt�k vissza; erre utal a c�mer feletti Szent Mih�ly-szobor. A homlokzat befejez�se �s a torony �p�t�se m�g az 1450-es �vekben is tartott.

A templomot 1489-ben t�zv�sz k�ros�totta, majd M�ty�s kir�ly uralkod�sa alatt restaur�lt�k. Mivel felmer�lt a gyan�, hogy gy�jtogat�s t�rt�nt, M�ty�s kir�ly biztosokat nevezett ki a nyomoz�sra. A szent�ly boltozat�t 1498-ban �j�tott�k meg. A helyre�ll�t�s h�tr�ltatta a torony befejez�s�t, ez�rt a v�rosi tan�cs �j ad� kivet�s�t rendelte el. A torony �p�t�s�nek id�pontj�t az 1511–1545 k�z�tti id�szakra teszik; a tervezett k�t torony k�z�l csak az �szaki oldali �p�lt fel. A torony az 1697-es t�zv�szben elpusztult �s csak 1742-1744 k�z�tt �p�tett�k �jj� barokk st�lusban. Ezt a tornyot 1763-ban vill�mcsap�s �s f�ldreng�s k�ros�totta, ez�rt le kellett bontani. A jelenleg is l�that� neog�tikus torony alapk�v�t 1837-ben tett�k le �s 1859-ben k�sz�lt el. A torony alatt eredetileg �tj�r� volt; ezt a 20. sz�zad elej�n sz�ntett�k meg.

Az 1738–1744-es nagy pestisj�rv�ny v�ge ut�n a f�bej�rat el� fogadalmi kapuzatot emeltettek. A h�rom bej�rat�, diadalkaput, amelyet Szent Mih�ly �s a pestis ellen oltalmaz� szentek (Keresztel� Szent J�nos, Evang�lista Szent J�nos, Szent Sebesty�n, Szent R�kus, Nepomuki Szent J�nos �s Borromeo Szent K�roly) szobrai d�sz�tettek, az 1899-es rendez�si munk�latok sor�n helyezt�k �t a Szentp�teri templom el�.

1916-ban a toronyban 5 harang volt, ebb�l n�gyet 1917-ben a hadsereg katonai c�lokra lefoglalt, de a nagyharngot Hirschler J�zsef pl�b�nosnak siker�lt visszaszereznie. A m�sik h�rmat 132 darabra t�rve ledobt�k a toronyb�l. Az �j harangokat Honig Frigyes aradi mester k�sz�tette, ezeket 1924-ben szentelt�k fel.

Az orgon�t 1763-ban Johannes Hahn szebeni mester �p�tette, de t�bbsz�r �t�p�tett�k. 1990 ut�n az orgon�t kib�v�tett�k a j�vedicsi �s a sz�naver�si evang�likus templomok orgon�inak felhaszn�l�s�val, illetve a templomhaj�ban elhelyezt�k a v�rdi evang�likus templom orgon�j�t.

A templomot 1545-t�l a protest�nsok, 1566-t�l 1716-ig k�t �v megszak�t�ssal az unit�riusok haszn�lt�k. 1604–1605 k�z�tt Giorgio Basta cs�sz�ri hadvez�r a jezsuit�k birtok�ba adta a lerombolt Farkas utcai templom helyett. 1716. m�rcius 30-�n Stephan von Steinville cs�sz�ri f�parancsnok utas�t�s�ra katonai er�vel elvett�k az unit�riusokt�l �s �jra a katolikus egyh�z� lett. A protest�nsok alatt a liturgiai berendez�sek elpusztultak, ezeket a 18. sz�zadban p�tolt�k. A barokk olt�rt 1725-ben emelt�k, 1728-ban orgon�t �ll�tottak fel.

A 16. sz�zadban a v�d�fal k�r� v�s�ros b�d�kat �s boltokat emeltek, amelyet az egyh�z j� p�nz�rt adott b�rbe. Ezeknek az elbont�sa m�r a 18. sz�zadban felmer�lt, de csak a 19. sz�zadban, a K�v�ry L�szl� vezette bizotts�g t�nyked�se nyom�n siker�lt v�ghezvinni. 1865-ben elbontott�k a v�mh�zat, 1886-ban pedig a t�bbi �p�letet. 1890-re a templom szabadon �llt, de az egyh�z m�r azt tervezte, hogy n�gy neog�tikus b�rh�zzal veszi k�r�l. A k�zv�lem�ny felz�dul�sa miatt siker�lt a ter�letet be�p�tetlen�l meg�rizni; az egyh�zat m�s ingatlanokkal k�rp�tolt�k. 1898-ra a templom k�r�l kiaszfaltozott korz�t l�tes�tettek, a templom kertj�t P�key Lajos tervezte �nt�ttvas ker�t�ssel vett�k k�r�l. 1956–1957-ben a templom �tfog� restaur�l�s�ra ker�lt sor. 2009-ben a templom kertj�ben M�rton �ron p�sp�k szobr�t �ll�tott�k fel, Bocskay Vince alkot�s�t.

T�rt�nelmi esem�nyek

A Szent Mih�ly-templom t�rt�nete sor�n sz�mos nevezetes t�rt�nelmi esem�ny sz�nhelye volt. Falai k�z�tt k�zel �tven orsz�ggy�l�st tartottak. 1551. j�lius 26-�n Izabella kir�lyn� itt adta �t I. Ferdin�nd k�ld�tt�nek, Castaldo t�bornoknak a koron�t �s koron�z�si jelv�nyeket �s egyben felmentette a rendeket a h�s�gesk�j�k al�l. Visszat�r�se ut�n, 1556. okt�ber 23-�n ugyanitt vette �t a korm�nyz�st �s fogadta a k�vetek h�dolat�t.

Az erd�lyi fejedelmek k�z�l itt iktatt�k be B�thory Zsigmondot harmadj�ra (1601. m�rcius 27.) �s itt v�lasztott�k fejedelemm� R�k�czi Zsigmondot (1607. febru�r 12.), B�thory G�bort (1608. m�rcius 7.) �s Bethlen G�bort (1613. okt�ber 13.) Amikor Bocskai Istv�n holttest�t Kass�r�l Gyulafeh�rv�rra sz�ll�tott�k, 1607. febru�r 18-�n a gy�szmenetet megszak�tva a templom el�tt �ll�tott�k fel a ravatalt.

1944. m�jus 18-�n M�rton �ron itt mondta el nevezetes besz�d�t, amelyben el�t�lte a zsid��ld�z�st: „Aki felebar�tja ellen v�t, vesz�lyezteti a kereszt�nys�g k�tezer �ves munk�j�nak nagy eredm�ny�t, az emberek testv�ris�g�nek gondolat�t.”

Le�r�sa

Az �p�let nem a t�r k�zep�n tal�lhat�, mivel meg�p�t�sekor az �szaki h�zsor m�g nem volt ki�p�lve, �gy abban az ir�nyban t�bb hely volt. A h�romhaj�s csarnoktemplom tengelye nem p�rhuzamos a t�r oldalaival, mert a k�z�pkori szok�s szerint a szent�ly tengelyvonal�t a v�d�szent neve napj�n a napfelkelte vonal�hoz t�jolt�k. Alaprajza h�romapszisos, a b�csi Szent Istv�n-sz�kesegyh�z�hoz hasonlatos. Haj�ja 50 m hossz� �s 24 m sz�les; a szent�ly 20 m�ter hossz� �s 10 m�ter sz�les.

Nyugati f�kapuj�t Zsigmond kir�ly magyar kir�lyi, n�met cs�sz�ri �s cseh kir�lyi c�mere d�sz�ti, felette Szent Mih�ly szobr�val. T�bb elm�let sz�letett arra n�zve, hogy a f�kapu mi�rt nem a homlokzat k�zep�n ny�lik, de egyiket sem siker�lt bizony�tani. Az egyik felt�telez�s szerint a kaput eredetileg h�romny�l�s�nak tervezt�k, egy m�sik elgondol�s ellenben az, hogy a kapu eredetileg a mai orgonakarzat bels� vonal�ban �llt �s csak a b�v�t�sek sor�n hozt�k a jelenlegi hely�re. A kaput�l jobbra g�t bet�s latin felirat a v�d�szent szobr�nak elhelyez�s�r�l ad inform�ci�t: Anno.d[omini].MCCC / XLIII.posita.e[st].h[aec].ymago / huilc.alm[a]e.ec[c]le[s]i[a]e.s[an]cti.mich[-] / aelis.archangeli. A felirat felett egykor M�zes f�ldomborm�ve �llt, amlyb�l csak a l�bak maradtak meg, illetve a t�red�kes felirat. Az �szaki k�t kapu, illetve az �nnepi alkalmakkor haszn�lt d�li kapu kev�sb� d�szesek.

A templom bej�rata

 

Fresk�maradv�ny a templomban

 

Az olt�r

 

A sz�sz�k

 

M�rton �ron szobra a templom el�tt, Bocskay Vince alkot�sa