Temes megye (románul Judeţul Timiş) közigazgatási egység Romániában, a Bánság régióban. Székhelye Temesvár, melynek lakossága 307 347 fő. Általános rövidítése: TM.
Az ókori rómaiai Tibiscum néven ismerték az itt folyó Temest.
Földrajz
A megye összterülete 8697 km² (Románia legnagyobb területű megyéje). Nyugati része az Alföld síksága, kelet felé a domborzat fokozatosan emelkedik és a keleti határán található a Ruszka-havas. Legmagasabb pontja a Págyes (Padeșu), 1374 méter magas.
Népesség
A 2002-es népszámlálás adatai szerint 677 926 lakosából 565 639 volt román, 50 556 magyar, 14 174 német, 16 084 roma, 13 273 szerb, 7 321 ukrán, 5 562 bolgár, 1 908 szlovák, 441 zsidó, 371 horvát, 283 cseh és 47 557 fő egyéb nemzetiségű volt.
2007-ben a megye lakossága 666 866 fő, népsűrűsége 76,7 fő/km² volt.
Települések
Temes megye városai
(Zárójelben a román név szerepel.)
Községek és falvak
Temes vármegye
Temes vármegye (németül Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságdélvidéki részében. A vármegye területe jelenleg Szerbia észak-keleti, illetve Románia nyugati részén helyezkedik el.
Földrajza
Temes vármegye 1918-as alakjában jelentős észak-déli, és csekély kelet-nyugati kiterjedésű közigazgatási egység volt. Nagyobb részét az Alföld foglalta el, keleten hegységek előnyúlványai voltak megtalálhatóak. Temes vármegye síkságát számos folyóvíz vágta ketté, nagyobbak a Béga, a Karas, a Temes, és mocsarak is találhatók voltak itt.
A vármegyét északról Arad vármegye, keletről Krassó-Szörény vármegye, délről Szerbia, nyugatról pedig Torontál vármegye határolta.
Történelem
Temes vármegye a 11. században jött létre, Dél-Magyarország legvirágzóbb vidéke a török hódítás előtt. Az Oszmán Birodalom a 16. században foglalta el, a török közigazgatásban a Temesvári vilajethez csatolták.
A 18. században a Bánság a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került, ekkor a későbbi vármegye a Temesi bánság része lett, ez 1779-ben megszűnt, és a középkori határaitól lényegesen eltérő vármegye visszakerült a Magyar Királyság fennhatósága alá, későbbi déli része 1873-ig a Határőrvidék része maradt.
1849- 1860 a vármegye közvetlen bécsi irányítás alá került. 1876-ban került hozzá a korábban Krassó-Szörény vármegyeiFehértemplom és környéke, 1884-ben egy-egy falut cserélt Krassó-Szörénnyel: Kusics Temeshez, Daruvár Krassóhoz került, végül 1892-ben hozzácsatolták Székelykeve falut Torontáltól. Területe 1910-ben 7342 km², ebből 1920-ban Románia kapott 5552 km²-t, a többi a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság igazgatásába került.
Demográfia
1910-ben a vármegyének 500 835 lakosa volt, ebből:
Közigazgatás
Temes vármegye 1910-ben tizenegy járásra volt felosztva:
- Buziásfürdői járás, székhelye Buziásfürdő
- Csáki járás, székhelye Csák
- Dettai járás, székhelye Detta
- Fehértemplomi járás, székhelye Fehértemplom (rendezett tanácsú város)
- Kevevári járás, székhelye Kevevára
- Központi járás, székhelye Temesvár (törvényhatósági jógú város)
- Lippai járás, székhelye Lippa
- Temesrékási járás, székhelye Temesrékás
- Újaradi járás, székhelye Újarad
- Verseci járás, székhelye Versec (törvényhatósági jógú város)
- Vingai járás, székhelye Vinga
|