Temes megye (rom�nul Jude�ul Timi�) k�zigazgat�si egys�g Rom�ni�ban, a B�ns�g r�gi�ban. Sz�khelye Temesv�r, melynek lakoss�ga 307 347 f�. �ltal�nos r�vid�t�se: TM.

Az �kori r�maiai Tibiscum n�ven ismert�k az itt foly� Temest.

F�ldrajz

A megye �sszter�lete 8697 km² (Rom�nia legnagyobb ter�let� megy�je). Nyugati r�sze az Alf�ld s�ks�ga, kelet fel� a domborzat fokozatosan emelkedik �s a keleti hat�r�n tal�lhat� a Ruszka-havas. Legmagasabb pontja a P�gyes (Padeșu), 1374 m�ter magas.

N�pess�g

A 2002-es n�psz�ml�l�s adatai szerint 677 926 lakos�b�l 565 639 volt rom�n, 50 556 magyar, 14 174 n�met, 16 084 roma, 13 273 szerb, 7 321 ukr�n, 5 562 bolg�r, 1 908 szlov�k, 441 zsid�, 371 horv�t, 283 cseh �s 47 557 f� egy�b nemzetis�g� volt.

2007-ben a megye lakoss�ga 666 866 f�, n�ps�r�s�ge 76,7 f�/km² volt.

Telep�l�sek

Temes megye v�rosai

(Z�r�jelben a rom�n n�v szerepel.)

• Temesv�r (Timi�oara)
• Lugos (Lugoj)
• Nagyszentmikl�s (S�nnicolau Mare)
• Zsombolya (Jimbolia)
• Buzi�sf�rd� (Buzia�)
• Facs�d (F�get)
• Detta (Deta)
• G�talja (G�taia)
• Temesr�kas (Reca�)
• Cs�k (Ciacova)

K�zs�gek �s falvak

• �beseny� (Dudestii Vechi)
• Bethlenh�za (Bethausen)
• V�gv�r (rom�nul Tormac, n�met�l Rittberg)

Temes v�rmegye

Temes v�rmegye (n�met�l Temesch) k�zigazgat�si egys�g volt a Magyar Kir�lys�gd�lvid�ki r�sz�ben. A v�rmegye ter�lete jelenleg Szerbia �szak-keleti, illetve Rom�nia nyugati r�sz�n helyezkedik el.

F�ldrajza

Temes v�rmegye 1918-as alakj�ban jelent�s �szak-d�li, �s csek�ly kelet-nyugati kiterjed�s� k�zigazgat�si egys�g volt. Nagyobb r�sz�t az Alf�ld foglalta el, keleten hegys�gek el�ny�lv�nyai voltak megtal�lhat�ak. Temes v�rmegye s�ks�g�t sz�mos foly�v�z v�gta kett�, nagyobbak a B�ga, a Karas, a Temes, �s mocsarak is tal�lhat�k voltak itt.

A v�rmegy�t �szakr�l Arad v�rmegye, keletr�l Krass�-Sz�r�ny v�rmegye, d�lr�l Szerbia, nyugatr�l pedig Toront�l v�rmegye hat�rolta.

T�rt�nelem

Temes v�rmegye a 11. sz�zadban j�tt l�tre, D�l-Magyarorsz�g legvir�gz�bb vid�ke a t�r�k h�d�t�s el�tt. Az Oszm�n Birodalom a 16. sz�zadban foglalta el, a t�r�k k�zigazgat�sban a Temesv�ri vilajethez csatolt�k.

A 18. sz�zadban a B�ns�g a Habsburg Birodalom fennhat�s�ga al� ker�lt, ekkor a k�s�bbi v�rmegye a Temesi b�ns�g r�sze lett, ez 1779-ben megsz�nt, �s a k�z�pkori hat�rait�l l�nyegesen elt�r� v�rmegye visszaker�lt a Magyar Kir�lys�g fennhat�s�ga al�, k�s�bbi d�li r�sze 1873-ig a Hat�r�rvid�k r�sze maradt.

1849- 1860 a v�rmegye k�zvetlen b�csi ir�ny�t�s al� ker�lt. 1876-ban ker�lt hozz� a kor�bban Krass�-Sz�r�ny v�rmegyeiFeh�rtemplom �s k�rny�ke, 1884-ben egy-egy falut cser�lt Krass�-Sz�r�nnyel: Kusics Temeshez, Daruv�r Krass�hoz ker�lt, v�g�l 1892-ben hozz�csatolt�k Sz�kelykeve falut Toront�lt�l. Ter�lete 1910-ben 7342 km², ebb�l 1920-ban Rom�nia kapott 5552 km²-t, a t�bbi a Szerb–Horv�t–Szlov�n Kir�lys�g igazgat�s�ba ker�lt.

Demogr�fia

1910-ben a v�rmegy�nek 500 835 lakosa volt, ebb�l:

• 169 030 (33%) rom�n
• 165 883 (33%) n�met
• 79 960 (15%) magyar
• 69 905 (13%) szerb
• 3080 szlov�k

K�zigazgat�s

Temes v�rmegye 1910-ben tizenegy j�r�sra volt felosztva:

• Buzi�sf�rd�i j�r�s, sz�khelye Buzi�sf�rd�
• Cs�ki j�r�s, sz�khelye Cs�k
• Dettai j�r�s, sz�khelye Detta
• Feh�rtemplomi j�r�s, sz�khelye Feh�rtemplom (rendezett tan�cs� v�ros)
• Kevev�ri j�r�s, sz�khelye Kevev�ra
• K�zponti j�r�s, sz�khelye Temesv�r (t�rv�nyhat�s�gi j�g� v�ros)
• Lippai j�r�s, sz�khelye Lippa
• Temesr�k�si j�r�s, sz�khelye Temesr�k�s
• �jaradi j�r�s, sz�khelye �jarad
• Verseci j�r�s, sz�khelye Versec (t�rv�nyhat�s�gi j�g� v�ros)
• Vingai j�r�s, sz�khelye Vinga