Szeben megye (rom�nul Sibiu) Rom�nia k�zep�n helyezkedik el, Erd�lyben. Sz�khelye Nagyszeben (154 458 lakos). Hat�ros megy�k: Brass� megye keleten, Feh�r megye nyugaton, Maros megye �szakon, V�lcea megye �s Arge� megye d�len.

N�pess�g

2002-ben a megye lakoss�ga 421 724 volt, a n�ps�r�s�g 78/km². A lakoss�g nagy r�sze rom�n. Vannak n�met, magyar �s cig�ny k�z�ss�gek is. Hagyom�nyosan a legnagyobb kisebbs�g a n�met, de sz�muk az ut�bbi id�ben a kiv�ndorl�suk k�vetkezt�ben lecs�kkent. A megye d�li r�sz�t, a hegyekhez k�zel rom�nok lakj�k, az �szaki r�sz�t rom�nok, n�metek �s magyarok, de a n�met telep�l�sek nagyr�szt kihaltak. A cig�ny lakoss�got a kommunizmus idej�n D�l-Rom�ni�b�l helyezt�k �t ezekre a telep�l�sekre, az�ta sz�muk egyre csak n�.

F�ldrajz

A megye teljes ter�lete 5432 km². A d�li r�szen h�z�dik a 2500 m-n�l magasabb Fogarasi-havasok, a Lotru- �s a Csindrel-hegys�g, amelyek a megye 30%-�t foglalj�k el. Az Olt foly� Szeben megy�n �thaladva, a V�r�storonyi-szoroson v�gja �t a D�li-K�rp�tokat, amely az egyik legk�nnyebb �tj�r� Erd�ly �s Havasalf�ld k�z�tt. �szakon �thalad a Nagy-K�k�ll� is a megy�n.

Gazdas�g

Szeben megy�nek van az egyik legdinamikusabb gazdas�ga Rom�ni�ban, sok k�lf�ldi befektet�ssel. A megye legnagyobb term�szeti er�forr�sa a f�ldg�z. Kiskapuson k�t hatalmas k�miai �zem t�bb �vtizedig szennyezte a k�rnyezetet neh�z f�mekkel, sz�nnel �s m�s k�miai anyagokkal. 1989 ut�n az ipari l�tes�tm�nyek nagy r�sz�t bez�rt�k, ennek ellen�re az 1990-es �vekben ez a k�rny�k volt az egyik legszennyezettebb ter�let Eur�p�ban.

Telep�l�sei

• Megyei jog� v�rosok: Nagyszeben, Medgyes.
• V�rosok: Erzs�betv�ros, Felek, Kiskapus, Nagydiszn�d, Nagytalm�cs, Szelistye, Szent�gota, Szerdahely, V�zakna.

Szeben v�rmegye

Szeben v�rmegye (n�met�l: Komitat Hermannstadt; rom�nul: Comitatul Sibiu) k�zigazgat�si egys�g volt a Magyar Kir�lys�gkeleti r�sz�ben. Ter�lete jelenleg Rom�nia ter�let�hez tartozik.

F�ldrajz

A v�rmegye ter�lete nagyr�szt hegys�g. D�li �s k�z�ps� r�sz�n a Szebeni-havasok, t�bbi r�sz�n a Resin�ri-hegys�g csoportjai emelkednek. Csak az Olt �s a Szeben foly�k ment�n voltak jelent�ktelen s�ks�gok. Legfontosabb foly�i: az Olt, a Szeben, �s a Sebes foly�k voltak. �szakr�l Als�-Feh�r �s Nagyk�k�ll� v�rmegy�k, keletr�l Nagyk�k�ll� �s Fogaras, d�lr�l Rom�nia, nyugatr�l pedig Als�-Feh�r �s Hunyad v�rmegy�k hat�rolt�k.

T�rt�nelem

Szeben v�rmegye kialak�t�sa 1876-ban

Szeben v�rmegye a mai megyebeoszt�ssal

Szeben v�rmegye az 1876-os megyerendez�s sor�n alakult Szeben sz�kb�l, Sz�szsebes sz�kb�l, Szerdahely sz�kb�l, �jegyh�z sz�k nagy r�sz�b�l, tov�bb� Als�-Feh�r v�rmegye �s Fels�-Feh�r v�rmegye egyes k�zs�geib�l. E ter�let, illetve a k�zpontja, Nagyszeben Erd�ly t�rt�net�ben mindig is a sz�szok egyik legfontosabb kultur�lis, kereskedelmi �s k�zigazgat�si k�zpontja volt.

1918-t�l Rom�nia r�sze. A II. b�csi d�nt�s nem �rintette a v�rmegye ter�let�t. Az egykori v�rmegye ter�lete ma is Rom�ni�hoz tartozik, nagy r�sze Szeben megy�hez, Sz�szsebes �s k�rny�ke pedig Feh�r megy�hez.

Lakoss�g

1910-ben a v�rmegye �sszlakoss�ga 176 921 szem�ly volt, ebb�l:

• 113 672 (64,25%) rom�n
• 49 757 (28,12%) n�met
• 10 159 (5,74%) magyar

K�zigazgat�s

A v�rmegye hat j�r�sra volt felosztva �s k�t rendezett tan�cs� v�ros tartozott hozz� 1917-ben:

• Nagydiszn�di j�r�s, sz�khelye Nagydiszn�d
• Nagyszebeni j�r�s, sz�khelye Nagyszeben
• Sz�szsebesi j�r�s, sz�khelye Sz�szsebes
• Szelistyei j�r�s, sz�khelye Szelistye
• Szerdahelyi j�r�s, sz�khelye Szerdahely
• �jegyh�zi j�r�s, sz�khelye �jegyh�z

• Nagyszeben rtv.
• Sz�szsebes rtv.