Krassó-Szörény megye (románul Județul Caraș-Severin) Románia délnyugati részén helyezkedik el, a Bánság régióban. Székhelye Resicabánya (84 678 lakos). Szomszédos megyék: keleten Hunyad és Gorj megye, északon Temes megye, nyugaton Szerbia és a Vajdaság, délkeleten Mehedinţi megye. A megye a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió része.

Földrajz

Kolcán (Boksánbánya része)

A megye területe 8 514 km², a harmadik legnagyobb Romániában, Temes megye és Suceava megye után. A hegységek a terület 67%-át teszik ki: Bánsági-hegyvidék (Krassó-Szörényi-érchegység, Lokva-hegység, Almás-hegység, Szárkő-hegység, Godján-hegység), Ruszka-havas, Csernai-havasok. Ezek a Nyugati-Kárpátokhoz, illetve a Déli-Kárpátokhoz tartoznak, magasságuk 600 és 2100 m közötti. A nyugati rész átmeneti dombság a hegyek és az alföld között. A Duna Krassó-Szörény megyében, Báziásnál lép be Romániába és a Szerbia-Románia határvonalat képezi. További folyók a megyében: Temes, Cserna, Karas, Néra. A Néra folyónak több kilométer hosszú sziklaszorosa van az érchegység és a Lokva-hegység között.

Legmagasabb pont: Szárkő (2190 m) a Szárkő-hegységben.

Történelem

1920 után a román közigazgatásban a (viszonylag későn született) azonos nevű magyar vármegyét kettévágták, Krassó megye Oravicabánya székhellyel nagyjából a középkori területén önálló lett, az új Szörény megye székhelye Lugos maradt. Krassó megyéhez került a korábban Temes vármegyeiVaradia község is. Mindkét megye a tartományi átszervezéskor (1952) megszüntetésre került, és (egy része csak 1956-ban) a temesvári székhelyű Bánát tartományhoz csatolódott.

A megye ma ismert alakjában 1968-ban született újjá Resicabánya székhellyel. Ide tartoznak ma a Hunyad vármegye részét képezett Alsóbaucár, Felsőbaucár és Bukova községek, illetve a magyar impériumban Temes vármegyeiMóricföld.

Demográfia

2002-ben 333 219 lakosából 294 051 volt román, 7 914 cigány, 6 273 horvát, 6 082 szerb, 6 149 német, 5 824 magyar, 3 526 ukrán, 2 479 cseh és 340 szlovák, 27 296 fő volt egyéb nemzetiségű.

Közigazgatási felosztása

Krassó-Szörény megyében nyolc város és 69 község van. Városok: Boksánbánya, Herkulesfürdő, Karánsebes, Nándorhegy, Oravicabánya, Resicabánya, Stájerlakanina, Újmoldova

Legnagyobb települések

Település	Lakosság (fő, 2009)	Resicabánya Herkulesfürdő
Resicabánya	83 442
Karánsebes	28 493
Boksánbánya	17 093
Újmoldova	13 256
Oravicabánya	12 743
Nándorhegy	11 801
Stájerlakanina	8 846
Herkulesfürdő	6 036
Teregova	4 248

Gazdaság

Itt épült meg az első vasút a mai Románia területén. Az I. világháború után az UDR vette át a környék bányászatát. 1949 után államosították az itteni ipar nagy részét.

Krassó-Szörény vármegye

Krassó-Szörény vármegye (németül: Karasch-Severin; latinul: Krassoensis, Crassoviensis, Krassovinis et Severinensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyságdélkeleti részében. Jelenleg Románia része.

Földrajz

Krassó-Szörény vármegye területe szinte mindenütt hegység vagy dombvidék volt, csak néhol lehetett találni síkságot. A vármegye északi részén a Ruszka-havas (Pojána-Ruszka-hegység), keleten a Csernai-havasok, középső, nyugati és déli részén pedig a Bánsági-hegyvidék (Krassó-Szörényi-érchegység, Szemenik-hegység, Almás-hegység, Lokva-hegység és Orsovai-hegység) feküdt. A vármegye folyóvizekben igen gazdag volt: a Duna, a Maros, a Temes is átfolyt a vármegyén. Északon Arad vármegye, keleten Hunyad vármegye és Románia, délen Románia, nyugaton pedig Temes vármegye határolta.

Történelem

A vármegye a Krassó és Szörény megye egyesítéséről szóló 1880. évi LV. törvénycikk alapján 1881-ben alakult Krassó vármegye és Szörény vármegye összevonásával, így a magyar királyság legkésőbb kialakult közigazgatási egysége. A Bánság területén a pozsareváci béke után Temesi Bánság néven katonai közigazgatást vezettek be, ezt az aldunai térség (Határőrvidék, ezen belül 1779-1845-ig az Oláh-illir ezred, 1845-1873 között Románbánsági ezred, ill. Szerbbánsági ezred) kivételével 1779-ben feloldották, és visszacsatolták Magyarországhoz. Krassót Lugos székhellyel 1779-ben hozták létre, középkori területétől jelentősen különböző alakban, Szörény vármegye pedig a modern kori Magyarország legrövidebb életű megyéjének bizonyult, önálló alakjában (Karánsebes székhellyel) csupán 1873 és 1881 között létezett. Krassó a határőrvidék megszüntetésekor bekebelezte Fehértemplom várost és környékét, amely addig a Szerbbánsági ezred része volt, ezt Temes vármegye javára elvesztette 1876-ban, Vámosmárga falut pedig Szörényhez csatolták. Az önálló Krassó vármegye Szerbiáig nyúlt. 1913-ban a vármegyéhez csatolták a Törökországtól a már 1878-ban elfoglalt, de csak ekkor annektált Ada Kaleh szigetet. Krassó-Szörény 1910-ben az ország második legnagyobb megyéje volt 11074 km², ebből 1919-ben 11050 km² Románia birtoka (csak Krassószombat, Udvarszállás, valamint Néramogyorós egy része került az új délszláv államhoz). A vármegye területe nagyjából megegyezik a romániaiKrassó-Szörény megye területével, északi része Temes megye területéhez tartozik, illetve Orsova város és környéke Mehedinţi megye része.

Lakosság

1910-ben a vármegyének összesen 466 147 lakosa volt, ebből:

• 336 082 (72%) román
• 55 883 (11%) német
• 33 787 (7,57%) magyar
• 14 674 (3,28%) szerb
• 2 908 (0,65%) szlovák
• 2 351 (0,50%) orosz

Közigazgatás

1910-ben a vármegye tizennégy járásra volt felosztva:

• Bégai járás, székhelye Bálinc
• Boksánbányai járás, székhelye Boksánbánya
• Bozovicsi járás, székhelye Bozovics
• Facsádi járás, székhelye Facsád
• Jámi járás, székhelye Jám
• Káránsebesi járás, székhelye Karánsebes (rendezett tanácsú város)
• Lugosi járás, székhelye Lugos (rendezett tanácsú város)
• Marosi járás, székhelye Marosberkes
• Oravicabányai járás, székhelye Oravicabánya
• Resicabányai járás, székhelye Resicabánya
• Temesi járás, székhelye Szákul
• Teregovai járás, székhelye Teregova
• Újmoldovai járás, székhelye Újmoldova
• Orsovai járás, székhelye Orsova