Kov�szna megye (rom�nul Județul Covasna) Erd�ly d�l-keleti r�sz�n helyezkedik el, a K�rp�t-medence legkeletebbre fekv� megy�je. Szomsz�dos megy�k: keleten B�k� megye (Bac�u), Vrancea megye, Buz�u megye (Bodza), �szakon Hargita megye, nyugaton �s d�len Brass� megye. Sz�khelye Sepsiszentgy�rgy.

F�ldrajz

Kov�szna megye Erd�ly d�lkeleti r�sz�n helyezkedik el, a 25�32' �s 26�18' keleti hossz�s�gok, valamint a 45�32' �s a 46�18' �szaki sz�less�gek k�z�tt.

Domborzat

Kov�szna megye domborzati t�rk�pe

A megye legnagyobb r�sz�t a Brass�i-medence �szakkeleti r�sze �s a Fels�-H�romsz�ki-medence foglalja el. �szaki �s keleti hat�rain k�z�pmagas hegyek tal�lhat�k. A legmagasabb pont a H�romsz�ki-havasokban tal�lhat� 1777 m�ter magas Lak�ca-tet�, a legalacsonyabb pont az �gostonfalviOlt-h�d melletti er�zi�-b�zis 468 m�teres magass�ggal. A megye ter�let�nek 44%-�t erd� bor�tja.

Az �szaki hegys�gek nagy r�sze vulk�ni tev�kenys�g sor�n alakultak ki (z�r�jelben legmagasabb pontjuk): D�li-Hargita (1558 m), Csom�d-hegys�g (1301 m), Nagy-Murg� (1016 m). Keleti hegys�gek: R�p�t-hegys�g, Nemere-hegys�g (1649 m), H�romsz�ki-havasok (1777 m), Bodzai-havasok (1479 m). A megye k�z�ps� r�sz�n elter�l� hegys�gek: Bar�ti-hegys�g (1017 m), Bodoki-hegys�g (1240 m).

V�zrajz

A megye k�t meghat�roz� foly�vize az Olt �s a Fekete�gy (az Olt legnagyobb mell�kfoly�ja). A k�t legnagyobb �ll�v�z a 2 km hossz�s�g� Beseny�i-t� �s a 23 hekt�r ter�let� R�tyi-t�.

�ghajlat

A megye m�rs�kelt kontinent�lis �ghajlat� (forr� nyarak, hideg telek), �vi �tlagh�m�rs�klete 2-7 �C k�z�tt v�ltozik. A megyesz�khelyen m�rt legalacsonyabb h�m�rs�klet -32 �C (1929. febru�r 11.), a legmagasabb 37.8 �C (1951. augusztus 11.) 2005. febru�r 6. �s febru�r 8. k�z�tt k�tszer is megd�lt a megyei hidegrekord. Febru�r 8-�n reggel Bodzafordul�n -37 �C-ot m�rtek. A v�rosban 1939-ben hozt�k l�tre a meteorol�giai int�zetet, a szakemberek szerint az�ta nem m�rtek ilyen alacsony h�m�rs�kleti �rt�ket a vid�ken. Az �vi csapad�kmennyis�g a megy�ben 500 �s 1100 mm k�z�tt v�ltozik.

Lakoss�g

A sz�kelyf�ldi megy�k etnikai t�rk�pe (1992 �s 2002)

 

Kov�szna megye lakoss�ga 2007-ben 223 364 f� (1992-ben m�g 233 256 f� volt), melynek 50,1%-a v�roslak�. 122 telep�l�s tal�lhat� a megye ter�let�n. A 2002-es n�psz�ml�l�skor 222 449 volt a lakoss�g sz�ma, ebb�l 73,79% magyar, 23,28% rom�n �s 2,68% cig�ny. Magyarok enn�l nagyobb ar�nyban csak Hargita megy�ben vannak.

K�zigazgat�s

A megyei tan�cs

A megyei tan�cs 31 tagb�l �ll, a tan�cs eln�k�vel egy�tt. A legut�bbi, 2008-as v�laszt�sokkor Tam�s S�ndor az RMDSZ sz�neiben nyerte a tan�cseln�ki tiszts�g�rt foly� k�zdelmet.

Telep�l�sek

A legnagyobb telep�l�sek a megy�ben (2002):

	N�v	Rang	Lakoss�g (f�)	Sepsiszentgy�rgy K�zdiv�s�rhely Kov�szna
1.	Sepsiszentgy�rgy	megyei jog� v�ros	60 389
2.	K�zdiv�s�rhely	v�ros	18 910
3.	Kov�szna	v�ros	10 936
4.	Bodzafordul�	v�ros	6 637
5.	Bar�t	v�ros	5 914
6.	Gelence	k�zs�g	4 510
7.	Z�gon	k�zs�g	4 187
8.	Szitabodza	k�zs�g	3 658
9.	Torja	k�zs�g	3 568
10.	Zabola	k�zs�g	3 462
11.	Csern�ton	k�zs�g	3 323
12.	Ozsdola	k�zs�g	3 224
13.	K�zdiszentl�lek	k�zs�g	2 780
14.	Bereck	k�zs�g	2 717
15.	Uzon	k�zs�g	2 565
16.	Z�gonb�rk�ny	k�zs�g	2 439