Demográfia

A románok után legnagyobb számban a magyarok vannak jelen, ők külön kulturális és vallási egységgel rendelkeznek a románokhoz képest. A magyarság a jelenkori Erdély 16 megyéjéből kettőben alkot többséget (Hargita 84%, Kovászna 73%). A történelmi és jelenkori Erdély legjelentősebb kulturális központja Kolozsvár, ahol ma már a lakosságnak csak 19%-a magyar. Az egykor több mint 600 ezres lélekszámot adó szászok és svábok mára már majdnem teljesen eltűntek (mai létszámuk kevesebb, mint 60 000 fő), csupán egy-két nagyobb városban alkotnak számottevő közösséget, például Nagyszebenben. Emellett a romák (cigányok), ruszinok (más elnevezésükön ruténok), szlovákok (régi nevükön tótok), bolgárok, csehek, örmények, zsidók stb. járulnak hozzá az erdélyi etnikai mozaik színesítéséhez.

Legnagyobb magyar városok

A magyar nemzetiségűek aránya Erdélyben

	Helység	Magyarok (2002)		Marosvásárhely Kolozsvár Nagyvárad
		száma (fő)	aránya (%)
1	Marosvásárhely	70 108	46,9
2	Kolozsvár	60 287	19,0
3	Nagyvárad	56 985	27,6
4	Sepsiszentgyörgy	46 113	76,4
5	Szatmárnémeti	45 298	39,3
6	Székelyudvarhely	35 357	95,7
7	Csíkszereda	34 359	82,7
8	Temesvár	24 287	7,2
9	Brassó	23 176	8,1
10	Arad	22 492	13,0
11	Nagybánya	20 466	15,0
12	Kézdivásárhely	18 366	97,1
13	Gyergyószentmiklós	17 524	88,1
14	Nagykároly	12 596	55,3
15	Zilah	11 016	17,6
16	Nagyszalonta	10 335	55,0

Kivándorlás

1945 óta a tágabban vett Erdélyt kb. 300 000 magyar, ugyanennyi német (szászok és svábok) és kb. 50 000, a holokausztot túlélt zsidó lakosa hagyta el, de nagyon sok román is kivándorolt nyugatra. Az 1989-es romániai rendszerváltás után rövid emelkedést követően kisebb mértékben, de folytatódott a magyarok elvándorlása, elsősorban Magyarországra.