Kolozs megye (románul Judeţul Cluj): közigazgatási egység Romániában.

Fekvése

Románia észak-nyugati részén helyezkedik el. Megyeszékhelye Kolozsvár (310 243 lakos). Határmegyéi: Bihar megye nyugaton, Maros megye és Beszterce-Naszód megye keleten, Szilágy megye és Máramaros megye északon és Fehér megye délen.

Természetföldrajz

A teljes terület 6674 km². Területének 1/3-a hegyvidék a megye dél-nyugati részén – Gyalui-havasok (Erdélyi-középhegység) 1800 méternél magasabb csúcsokkal. A legfontosabb folyók a Kis-Szamos, az Aranyos és a Sebes-Körös.

Éghajlat

Az éghajlat mérsékelt kontinentális, hűvös nyarakkal és kevésbé hideg telekkel. A domborzat alapján két fő éghajlati övezet különböztethető meg: hegyi éghajlat és dombsági éghajlat. Az átlagos évi hőmérséklet 2 °C a dél-nyugati magasabb részeken és 8.2 °C a dombságokon. Július a legmelegebb hónap, az átlagos hőmérséklet 8-10 °C a hegyekben és 18-19 °C a dombokon. A leghidegebb hónap a január, melynek átlagos hőmérséklete a hegyekben -8 °C, a dombokon -4.4 °C. A legmagasabb hőmérséklet 39 °C volt 1931-ben Aranyosgyéresen, a legalacsonyabb -32.6 °C 1942-ben ugyancsak Aranyosgyéresen. Az évi átlagos csapadékmennyiség 600–1400 mm. Az uralkodó szél a nyugati és észak-nyugati.

Népesség

2007-ben a megye lakossága 692 316 fő, a népsűrűség 103,7 fő/km². A legutóbbi (2002-es) népszámlálás szerint a megye nemzetiségei: román (79,4%), magyar (17,4%), cigány (2,8%). A Mócvidék, a Mezőség egy része, a Déstől, Szamosújvártól nyugatra eső vidék dominánsan román többségű. A Mezőségben, Kalotaszegen, illetve Aranyosszéken több magyar domináns lakosságú sziget lelhető fel. Például a Mezőség területén Szék, Vajdakamarás, Magyarszovát. A városok román többségűek, ám minden városban életképes magyar közösség él, és csupán Aranyosgyéresen nem éri el az arányuk a 10%-ot. A városok közül a legnagyobb arányban magyarok Bánffyhunyadon élnek, itt a lakosság 32,49%-át teszik ki.

Települések

Városok: Kolozsvár, Torda, Dés, Aranyosgyéres, Szamosújvár, Bánffyhunyad.

Gazdasága

Kolozs megye az egyik legdinamikusabb gazdasággal rendelkezik Erdélyben és Romániában, sok külföldi befektető is ezt a megyét választotta. Kolozsvár az egyik legfontosabb IT és pénzügyi központ. Szenet és ércet is bányásznak.

Turizmus

A megye legfontosabb turistacélpontjai: Kolozsvár; a dél-nyugati hegységek barlangjai; Torda, Dés, Szamosújvár történelmi központjai.

Kolozs vármegye

Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságkeleti részében. Jelenleg Románia része.

Földrajz

A vármegye területe mindenhol dombság-hegység volt. Nyugaton a Bihar-hegység, délen a Gyalui-havasok, északon a Meszes-hegység, keleten pedig a Mezőség nevü dombvidék volt található. Legfontosabb folyói a Kis-Szamos, a Meleg-Szamos, a Hideg-Szamos, valamint a Sebes-Kőrös voltak. Északról Szilágy, Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék, keleten Maros-Torda vármegye, délen Maros-Torda és Torda-Aranyos vármegyék határolták.

Történelem

Kolozs vármegye a 11. században alakult. Az ország 1541-es három részre szakadása után a vármegye területe az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. A kuruc szabadságharcban a vármegye teljes területét a kurucok foglalták el. Az 1918-tól Románia része. A II. világháború előtt a vármegye területének nagy része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám 1944-től újra Románia része. A kommunista időszakban a betelepítések miatt teljesen megváltozott a terület nemzetiségi összetétele. A vármegye területének legnagyobb része a romániaiKolozs megye területével egyezik, ám csatoltak Maros megye, Szilágy megye és Beszterce-Naszód megye területéhez is.

Lakosság

1910-ben a vármegyének 286 687 lakosa volt, ebből:

• 161 279 (56%) román
• 111 439 (40%) magyar
• 8386 (3%) német
  

Közigazgatás

A vármegye kilenc járásra volt felosztva:

• Bánffyhunyadi járás, székhelye Bánffyhunyad
• Gyalui járás, székhelye Gyalu
• Hídalmási járás, székhelye Hídalmás
• Kolozsvári járás, székhelye Kolozsvár (törvényhatósági jógú város)
• Mezőörményesi járás, székhelye Mezőörményes
• Mocsi járás, székhelye Mocs
• Nádasmenti járás, székhelye Kolozsvár (törvényhatósági jógú város)
• Nagysármási járás, székhelye Nagysármás
• Tekei járás, székhelye Teke