Kolozs megye (rom�nul Jude�ul Cluj): k�zigazgat�si egys�g Rom�ni�ban.

Fekv�se

Rom�nia �szak-nyugati r�sz�n helyezkedik el. Megyesz�khelye Kolozsv�r (310 243 lakos). Hat�rmegy�i: Bihar megye nyugaton, Maros megye �s Beszterce-Nasz�d megye keleten, Szil�gy megye �s M�ramaros megye �szakon �s Feh�r megye d�len.

Term�szetf�ldrajz

A teljes ter�let 6674 km². Ter�let�nek 1/3-a hegyvid�k a megye d�l-nyugati r�sz�n – Gyalui-havasok (Erd�lyi-k�z�phegys�g) 1800 m�tern�l magasabb cs�csokkal. A legfontosabb foly�k a Kis-Szamos, az Aranyos �s a Sebes-K�r�s.

�ghajlat

Az �ghajlat m�rs�kelt kontinent�lis, h�v�s nyarakkal �s kev�sb� hideg telekkel. A domborzat alapj�n k�t f� �ghajlati �vezet k�l�nb�ztethet� meg: hegyi �ghajlat �s dombs�gi �ghajlat. Az �tlagos �vi h�m�rs�klet 2 �C a d�l-nyugati magasabb r�szeken �s 8.2 �C a dombs�gokon. J�lius a legmelegebb h�nap, az �tlagos h�m�rs�klet 8-10 �C a hegyekben �s 18-19 �C a dombokon. A leghidegebb h�nap a janu�r, melynek �tlagos h�m�rs�klete a hegyekben -8 �C, a dombokon -4.4 �C. A legmagasabb h�m�rs�klet 39 �C volt 1931-ben Aranyosgy�resen, a legalacsonyabb -32.6 �C 1942-ben ugyancsak Aranyosgy�resen. Az �vi �tlagos csapad�kmennyis�g 600–1400 mm. Az uralkod� sz�l a nyugati �s �szak-nyugati.

N�pess�g

2007-ben a megye lakoss�ga 692 316 f�, a n�ps�r�s�g 103,7 f�/km². A legut�bbi (2002-es) n�psz�ml�l�s szerint a megye nemzetis�gei: rom�n (79,4%), magyar (17,4%), cig�ny (2,8%). A M�cvid�k, a Mez�s�g egy r�sze, a D�st�l, Szamos�jv�rt�l nyugatra es� vid�k domin�nsan rom�n t�bbs�g�. A Mez�s�gben, Kalotaszegen, illetve Aranyossz�ken t�bb magyar domin�ns lakoss�g� sziget lelhet� fel. P�ld�ul a Mez�s�g ter�let�n Sz�k, Vajdakamar�s, Magyarszov�t. A v�rosok rom�n t�bbs�g�ek, �m minden v�rosban �letk�pes magyar k�z�ss�g �l, �s csup�n Aranyosgy�resen nem �ri el az ar�nyuk a 10%-ot. A v�rosok k�z�l a legnagyobb ar�nyban magyarok B�nffyhunyadon �lnek, itt a lakoss�g 32,49%-�t teszik ki.

Telep�l�sek

V�rosok: Kolozsv�r, Torda, D�s, Aranyosgy�res, Szamos�jv�r, B�nffyhunyad.

Gazdas�ga

Kolozs megye az egyik legdinamikusabb gazdas�ggal rendelkezik Erd�lyben �s Rom�ni�ban, sok k�lf�ldi befektet� is ezt a megy�t v�lasztotta. Kolozsv�r az egyik legfontosabb IT �s p�nz�gyi k�zpont. Szenet �s �rcet is b�ny�sznak.

Turizmus

A megye legfontosabb turistac�lpontjai: Kolozsv�r; a d�l-nyugati hegys�gek barlangjai; Torda, D�s, Szamos�jv�r t�rt�nelmi k�zpontjai.

Kolozs v�rmegye

Kolozs v�rmegye (rom�nul: Comitatul Cluj, n�met�l: Komitat Klausenburg) k�zigazgat�si egys�g volt a Magyar Kir�lys�gkeleti r�sz�ben. Jelenleg Rom�nia r�sze.

F�ldrajz

A v�rmegye ter�lete mindenhol dombs�g-hegys�g volt. Nyugaton a Bihar-hegys�g, d�len a Gyalui-havasok, �szakon a Meszes-hegys�g, keleten pedig a Mez�s�g nev� dombvid�k volt tal�lhat�. Legfontosabb foly�i a Kis-Szamos, a Meleg-Szamos, a Hideg-Szamos, valamint a Sebes-K�r�s voltak. �szakr�l Szil�gy, Szolnok-Doboka �s Beszterce-Nasz�d v�rmegy�k, keleten Maros-Torda v�rmegye, d�len Maros-Torda �s Torda-Aranyos v�rmegy�k hat�rolt�k.

T�rt�nelem

Kolozs v�rmegye a 11. sz�zadban alakult. Az orsz�g 1541-es h�rom r�szre szakad�sa ut�n a v�rmegye ter�lete az Erd�lyi Fejedelems�ghez tartozott. A kuruc szabads�gharcban a v�rmegye teljes ter�let�t a kurucok foglalt�k el. Az 1918-t�l Rom�nia r�sze. A II. vil�gh�bor� el�tt a v�rmegye ter�let�nek nagy r�sze r�vid id�re visszaker�lt Magyarorsz�ghoz, �m 1944-t�l �jra Rom�nia r�sze. A kommunista id�szakban a betelep�t�sek miatt teljesen megv�ltozott a ter�let nemzetis�gi �sszet�tele. A v�rmegye ter�let�nek legnagyobb r�sze a rom�niaiKolozs megye ter�let�vel egyezik, �m csatoltak Maros megye, Szil�gy megye �s Beszterce-Nasz�d megye ter�let�hez is.

Lakoss�g

1910-ben a v�rmegy�nek 286 687 lakosa volt, ebb�l:

• 161 279 (56%) rom�n
• 111 439 (40%) magyar
• 8386 (3%) n�met
  

K�zigazgat�s

A v�rmegye kilenc j�r�sra volt felosztva:

• B�nffyhunyadi j�r�s, sz�khelye B�nffyhunyad
• Gyalui j�r�s, sz�khelye Gyalu
• H�dalm�si j�r�s, sz�khelye H�dalm�s
• Kolozsv�ri j�r�s, sz�khelye Kolozsv�r (t�rv�nyhat�s�gi j�g� v�ros)
• Mez��rm�nyesi j�r�s, sz�khelye Mez��rm�nyes
• Mocsi j�r�s, sz�khelye Mocs
• N�dasmenti j�r�s, sz�khelye Kolozsv�r (t�rv�nyhat�s�gi j�g� v�ros)
• Nagys�rm�si j�r�s, sz�khelye Nagys�rm�s
• Tekei j�r�s, sz�khelye Teke