Hunyad megye (rom�nul Jude�ul Hunedoara) Rom�nia nyugati r�sz�n helyezkedik el, Erd�lyben. Sz�khelye D�va (77 259 lakos). Szomsz�dos megy�k: �szakon �s keleten Feh�r megye, nyugaton Arad megye, Temes megye �s Krass�-Sz�r�ny megye, d�len Gorj megye, d�lkeleten pedig V�lcea megye. Hunyad megye r�sze a Duna-K�r�s-Maros-Tisza euror�gi�nak.

F�ldrajz

A megye ter�lete 7 063 km². A domborzat nagy r�sz�t hegyek teszik ki, amelyeket a Maros v�laszt kett� keletr�l nyugatra haladva. �szakon helyezkedik el az Erd�lyi-k�z�phegys�g (Erd�lyi-�rchegys�g, Bihar-hegys�g), d�len a D�li-K�rp�tok (P�ring-hegys�g, Surj�n-hegys�g, Retyez�t-hegys�g, Godj�n-hegys�g �s a Ruszka-havas). A Maros, a Feh�r-K�r�s �s ezek mell�kfoly�i sz�les v�lgyeket k�peznek. Jelent�s a megye d�li r�sz�n tal�lhat� H�tszegi-medence. D�len a Zsil v�lgy�n k�nnyen �t lehet jutni Olt�ni�ba.

Legmagasabb pont: Nagy-P�ring (2519 m), P�ring-hegys�g.

Demogr�fia

2007-ben 472 284 lakosa volt, a n�ps�r�s�g 66,9 f�/km². A lakoss�g 92%-a rom�n, 5%-a magyar, 2%-a cig�ny �s 1%-a n�met. A Zsil foly� v�lgy�ben az iparos�t�s sor�n sok embert (k�zt�k magyarokat) hoztak Rom�nia m�s r�szeib�l a k�rny�k b�ny�iba. A v�rosi lakoss�g ar�nya 76,8%.

K�zigazgat�si feloszt�sa

A megy�ben 2007. j�lius 1-j�n 14 v�ros �s 55 k�zs�g, a falvakkal egy�tt �sszesen 487 telep�l�s tal�lhat�. A 14 v�ros k�z�l h�t munic�pium – D�va, Vajdahunyad, Br�d, Sz�szv�ros, Petrozs�ny, Vulk�n, Lup�ny –, a marad�ki h�t v�ros pedig H�tszeg, Petrilla, Pusztakal�n, Piski, Hobicaurik�ny, Anin�sza �s Algy�gy.

Legnagyobb telep�l�sek

Gazdas�g

Hunyad megye ipara a k�rny�k b�ny�szat�val van �sszek�ttet�sben. A hegyekben �sid�k �ta f�meket �s szenet b�ny�sznak. Nagy ipari komplexumok vannak Vajdahunyadon. A megy�ben van az egyik legnagyobb h�er�m�. Fontosabb ipar�gak: f�mipar, �p�t�anyagipar, textilipar, b�ny�szat, �lelmiszeripar. Az 1990-es �vekben t�bb b�ny�t bez�rtak, ezzel Hunyad megy�ben maradt a legnagyobb munkan�lk�lis�g (9,6%) Rom�ni�ban. (Az orsz�gos �tlag 5,5% volt.)

Turizmus

A Retyez�t Nemzeti Park �s m�s fest�i t�jak miatt Hunyad megye a legszebb rom�niai megy�k egyike. A Sz�szv�rosi-havasokban tal�lhat� d�k er�d�tm�nyek a Vil�g�r�ks�g r�sz�t k�pezik.

Hunyad v�rmegye

Hunyad v�rmegye (n�met�l: Eisenmarkt; latinul: Hunyadiensis): k�zigazgat�si egys�g az egykori Magyar Kir�lys�g ter�let�n. Sz�khelye D�va volt. A v�rmegye jelenleg Rom�nia r�sze.

F�ldrajz

Hunyad v�rmegye egyike volt a Magyar Kir�lys�g leghegyesebb v�rmegy�inek. A v�rmegye ter�let�t t�bb �ri�si hegycsoport fedte le: A Retyez�t-hegys�g, a Paring-hegys�g, a Kudsiri-havasok, a Poj�na-Ruszka hegys�g, �s a Bihar-hegys�g. A v�rmegy�nek sok fontos foly�ja is volt: a Maros, Sebes, Zsil, Sztirigy, Feh�r-K�r�s. Mivel a v�rmegye hegys�geiben szenet b�ny�sznak, Hunyad v�rmegye mindig is ipari szempontb�l volt k�l�nlegesen fontos. A v�rmegy� �szakon Torda-Aranyos v�rmegye, keleten Als�feh�r �s Szeben v�rmegy�k, d�len Rom�nia, nyugaton pedig Arad �s Krass�-Sz�r�ny v�rmegy�k hat�rolt�k.

T�rt�nelem

A Hunyad n�v magyar szem�lyn�vb�l alakult ki, s bizony�ra els� isp�nja nev�t �rzi.

Hunyad v�rmegye szervez�s�re Gyula1003-ban t�rt�nt legy�z�se ut�n ker�lhetett sor. Ekkor �ltethett�k a Maros s�kj�n emelked� v�ros mell� a Ber�ny t�rzsbeli vit�zeket, �s ezt k�vet�en �p�thett�k ki a hunyadi f�ldv�rat - amely f�ldv�rnak utols� ura B�ld vagy annak ut�da lehetett - az els� isp�n sz�khely�v�.

Legel�sz�r az 1256-os p�pai d�zsma alkalm�val eml�tik. Az 1876-os megyerendez�skor csatolt�k ter�let�hez a megsz�n� Zar�nd v�rmegye egyik fel�t, tov�bb� a szint�n megsz�n� Sz�szv�ros-sz�ket.

1918-t�l Rom�nia r�sze. Ma az egykori v�rmegye ter�let�nek legnagyobb r�sze a rom�niaiHunyad megy�hez, n�h�ny k�zs�g keleten Feh�r, d�lnyugaton Krass�-Sz�r�ny megye ter�let�hez tartozik.

Lakoss�g

1891-ben a v�rmegy�nek �sszesen 267 895 lakosa volt, ebb�l:

• 238 486 (89,02%) rom�n
• 17 167 (6,41%) magyar
• 8047 (3,00%) n�met
• 347 (0,13%) szlov�k

1910-ben a v�rmegy�nek �sszesen 340 135 lakosa volt, ebb�l:

• 271 675 (79,87%) rom�n
• 52 720 (15,50%) magyar
• 8101 (2,38%) n�met
• 1024 (0,30%) szlov�k

K�zigazgat�s

A v�rmegye 1910-ben 10 j�r�sra oszlott �s n�gy rendezett tan�cs� v�ros tartozott hozz�.

A j�r�sok:

1. Algy�gyi j�r�s, sz�khelye Algy�gy
2. Br�di j�r�s, sz�khelye Br�d
3. D�vai j�r�s, sz�khelye D�va
4. H�tszegi j�r�s, sz�khelye H�tszeg
5. K�r�sb�nyai j�r�s, sz�khelye K�r�sb�nya
6. Marosillyei j�r�s, sz�khelye Marosillye
7. Petrozs�nyi j�r�s, sz�khelye Petrozs�ny
8. Puji j�r�s, sz�khelye Puj
9. Sz�szv�rosi j�r�s, sz�khelye Sz�szv�ros
10. Vajdahunyadi j�r�s, sz�khelye Vajdahunyad

A rendezett tan�cs� v�rosok:

• D�va
• H�tszeg
• Sz�szv�ros
• Vajdahunyad