Hargita megye (rom�nul Jude�ul Harghita) Erd�ly keleti r�sz�n helyezkedik el. Sz�khelye Cs�kszereda (41 971 lakos). Szomsz�dos megy�i: Maros megye nyugaton, Brass� megye �s Kov�szna megye d�len, B�k� megye (Bac�u) �s Neam� megye keleten, Suceava megye �szakon.

F�ldrajz

Hargita megye ter�lete 6 639 km². F�k�nt a Keleti-K�rp�tok hegyeib�l �ll, mint p�ld�ul a Cs�ki-havasok (Ciuc), Gyergy�i-havasok, Kelemen-havasok �s Hargita-hegys�g (Harghita). Ezen hegys�gek f�k�nt vulkanikus plat�kb�l, hegyl�bakb�l, �s a s�r�bben lakott foly�v�lgyekb�l �llnak.

A hegyek eredete vulkanikus, a ter�let pedig h�res meleg forr�sair�l. Hargita Rom�nia egyik leghidegebb ter�lete, �m ny�ron meglehet�sen meleg is lehet. Amennyiben el�g es� esik, a megye kl�m�ja t�k�letes az erdei gomb�k sz�m�ra.

A megy�ben ered Rom�nia k�t fontos foly�ja, a Maros �s az Olt. Ezek a foly�k Marosf�n�l �s Cs�kszentdomokosn�l erednek egym�st�l n�h�ny kilom�terre. A Maros innen nyugat fel� folyik, majd a Tisz�ba �mlik, m�g az Olt d�l fel�, a Dun�ba �mlik. (Ezt �r�k�ti meg "A Maros �s az Olt legend�ja".) Hargit�nak sok sz�p term�szeti l�tv�nyoss�ga van, p�ld�ul a Szent Anna-t�, mely egy vulk�ni eredet� kr�tert� a megye d�li r�sz�n, Tusn�d k�zel�ben. A Gyilkos-t� egy hegyi t� Gyergy�szentmikl�s k�zel�ben. A B�k�s-szoros egy megejt�en sz�p, sz�k hasad�k, melyet a B�k�s-patak alak�tott ki.

Az Olt forr�s�nak k�rny�ke a Magas-b�kk (1416 m) oldal�ban

 

A Hargita hegys�g t�len

�ghajlat

Az �ghajlat hegyk�zi �s hegyvid�ki, hosszan tart� hideg telekkel �s viszonylag meleg nyarakkal. Az �vi �tlagh�m�rs�klet 4 �C a hegyeken �s 5.6 �C a medenc�kben. A leghidegebb h�nap �tlagos h�m�rs�klete -6.8 �C a medenc�kben �s -4 �C a hegyvid�ken, ny�ron az �tlagh�m�rs�klet 16 �C ill. 12 �C. A legmagasabb h�m�rs�kletet (36.5 �C) 1952-ben m�rt�k Sz�kelyudvarhelyen, a legalacsonyabbat (-38 �C (1963. janu�r 18.).]-ben a Gyergy�i-medenc�ben. T�len gyakoriak a h�inverzi�k. A fagyos napok sz�ma az alacsonyabb r�szeken �vi 160. Ritk�n el�fordulnak k�s�i (j�niusi) �s korai (szeptemberi) fagyok is. Az �vi csapad�kmennyis�g 550–1000 mm.

N�pess�g

A legut�bbi n�psz�ml�l�s (2002) szerint a megye �sszlakoss�ga 326 222 f�. Hargita megy�ben �lnek a legmagasabb ar�nyban magyarok eg�sz Erd�lyben.

Etnikumok

A legut�bbi n�psz�ml�l�s eredm�nyei szerint a megye f�bb etnikumai a k�vetkez�k: magyar (84,6%), rom�n (14,1%), cig�ny (1,2%)

A legnagyobb magyar csoport a sz�kelyek�, a legt�bb telep�l�s n�pess�g�nek t�bbs�g�t �k teszik ki, a rom�nok a megye �szaki r�sz�n t�m�r�lnek, k�zpontjuk Marosh�v�z (Topli�a).

Vall�sok

Vall�sok szerint a n�pess�g a k�vetkez�k�ppen oszlik meg: r�mai katolikus 65%, ortodox 13%, reform�tus 13%, unit�rius 7%, egy�b 2%. A sz�kelyek javar�szt katolikusok, m�g a rom�nok f�k�nt ortodox vall�s�ak.

K�zigazgat�si beoszt�sa

A megy�ben 2007. j�lius 1-j�n n�gy munic�pium ‑ Cs�kszereda (Miercurea-Ciuc), Gyergy�szentmikl�s (Gheorgheni), Marosh�v�z (Topli�a) �s Sz�kelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc) ‑, �t tov�bbi v�ros ‑ Bal�nb�nya (B�lan), Borsz�k (Borsec), Sz�kelykereszt�r (Cristuru Secuiesc), Szentegyh�zasfalu (Vl�hi�a) �s Tusn�df�rd� (B�ile Tu�nad) ‑ �s 58 k�zs�g van, melyekhez �sszesen 264 telep�l�s tartozik.

A megyei tan�cs

A megyei tan�csot 31 tan�csos, k�zt�k a tan�cs eln�ke, alkotja, akiket legut�bb 2008-ban v�lasztott meg a megye lakoss�ga. A tan�cs jelenlegi eln�ke Borboly Csaba, aki az RMDSZ sz�neiben nyert tiszts�get.

F�bb telep�l�sek