Brass� megye (rom�nul: Bra�ov) Erd�ly keleti r�sz�n, Rom�nia k�zep�n helyezkedik el. Sz�khelye Brass� (277 945 lakos). Szomsz�dos megy�i: Kov�szna megye keleten, Szeben megye nyugaton, Maros megye �s Hargita megye �szakon, Arge� megye, D�mbovi�a megye �s Prahova megye d�len.

N�pess�g

2000-ben a megye lakoss�ga 634 881 volt, a n�ps�r�s�g 118/km². Jelent�s magyar kisebbs�g �l itt. R�gen a rom�n n�pess�g f�leg a megye nyugati �s d�l-nyugati r�sz�n volt jelen, a magyarok keleten, a n�metek �szakon �s Brass� k�rny�k�n.

F�ldrajz

Brass� megye ter�lete 5363 km². D�len a K�rp�tkanyar �s a D�li-K�rp�tok hegyei h�zodnak: Fogarasi-havasok, Bucsecs-hegys�g, Kir�lyk�, Nagyk�havas �s Kereszt�nyhavas. D�l-keleten van a Brass�i-medence (Barcas�g), nyugaton �s �szakon az Olt foly� v�lgye. Ezek veszik k�zre a Pers�nyi-hegys�get. A megye legmagasabb pontja a Fogarasi-havasokban tal�lhat� Nagy-Vistea (2527 m). Egy m�sik 2500-as hegy a Bucsecs-hegys�gben l�v� Omu-cs�cs (2507 m).

Kereszt�nyhavas

�ghajlat

Az �ghajlat m�rs�kelt kontinent�lis. Az �vi �tlagos h�m�rs�klet -2,5 �C al� esik a d�li, 2000 m-n�l magasabb ter�leteken, 7,5 �C az dombs�gokon, 7,8 �C a keleti medenc�kben �s 8,2 �C nyugaton. A leghidegebb h�nap �tlagos h�m�rs�klete -11,1 �C a hegyeken, -5,3 �C a medenc�kben, a legmelegebb h�nap� 5,7 �C, illetve 18 �C. A legmagasabb m�rt h�m�rs�klet 39,5 �C volt, amelyet 1951-ben m�rtek Szecselev�rosban, a legalacsonyabb -38.5 �C 1942-ben Botfaluban. Az �tlagos csapad�kmennyis�g 1400 mm a hegyekben, 600–750 mm az el�hegyeken �s az alacsonyabb ter�leteken. Az uralkod� sz�l nyugati �s �szak-nyugati, 8 m/s-n�l magasabb �tlagos sebess�ggel a hegyeken �s 3 m/s a medenc�kben. A f�hn a Fogarasi-havasok �szaki oldal�ra jellemz�.

Gazdas�g

Brass� k�rny�ke Rom�nia legfejlettebb ter�letei k�z� tartozik. Jelent�s ipar�gak vannak jelen. A II. vil�gh�bor� sor�n Brass�ban gy�rtott�k az IAR 80 vad�szrep�l�g�peket. A 20. sz�zad m�sodik fel�ben er�teljes iparos�t�s folyt, ami hatalmas ipari k�zpontokat �s gy�rakat (helikopter, traktor, kamion stb.) eredm�nyezett. Ezek egy r�sze 1989 ut�n nem tudott igazodni az �j rendszerhez, �s bez�rt�k. A nagy munkan�lk�lis�g miatt Brass� �s a k�rny�kbeli v�rosok lakoss�ga jelent�sen lecs�kkent. Fogaras �s Vikt�riav�ros k�r�l nagy k�miai �zemek m�k�dnek, amelyek szennyezik a k�rnyezetet.

K�zleked�s

Brass� Rom�nia legfontosabb vas�ti csom�pontja. A megye els� rep�l�ter�t Hargita �s Kov�szna megye r�szv�tel�vel 2006-ban kezdik el �p�teni 85 milli� doll�r k�lts�gvet�ssel a Brass� melletti Vidomb�kon. A rep�l�t�r a szem�lyi- �s teherforgalmat egyar�nt kiszolg�lja. V�rhat�an t�z �ven bel�l �p�l meg a Brass�t Bukaresttel �s Nagyv�raddal �sszek�t� aut�p�lya.

Turizmus

Brass� megye Rom�nia egyik legnagyobb turista k�zpontja. Legfontosabb c�lpontok: Brass� r�gi v�rosr�sze, Brass�poj�na �d�l�hely, Predeal �d�l�hely, Bran k�rny�ke a Drakula kast�llyal, a Fogarasi-havasok, Fogaras �s Barcarozsny� k�z�pkori er�dei.

Brass� t�rt�nelmi k�zpontja

Telep�l�sek

A megy�ben 165 telep�l�s van, ezek k�z�l n�gy munic�pium ‑ Brass�, Fogaras, Feketehalom �s Szecselev�ros ‑, hat v�ros ‑ Vidomb�k, Predeal, Barcarozsny�, K�halom, Vikt�riav�ros �s Zernest ‑ �s 48 k�zs�gk�zpont.

Szecselev�ros vagy N�gyfalu (B�csfalu, Csern�tfalu, Hossz�falu �s T�rk�s �sszeolvad�s�b�l keletkezett), illetve P�rkerec, Tatrang �s Zajzon falvak egy�tt a H�tfalunak nevezett cs�ng� faluegy�ttest, kultur�lis egys�get alkotja.

Brass� v�rmegye

Brass� v�rmegye (rom�nul: Comitatul Bra�ov, n�met�l: Komitat Kronstadt) k�zigazgat�si egys�g az egykori Magyar Kir�lys�gerd�lyi r�sz�ben. Magyarorsz�g m�sodik legkisebb v�rmegy�je, az erd�lyi sz�szok kultur�lis k�zpontja volt.

F�ldrajz

Az egykori Brass� v�rmegye teljes ter�lete hegys�g. Legfontosabb foly�ja az Olt. A v�rmegye ter�let�nek nagy r�sz�t a Pers�nyi-hegys�g �s a Bodzai-havasok fedt�k le. A v�rmegy�t �szakr�l Nagy-K�k�ll� v�rmegye, keletr�l H�romsz�k v�rmegye, d�lr�l Rom�nia, nyugatr�l pedig Nagy-K�k�ll� �s Fogaras v�rmegy�k hat�rolt�k.

T�rt�nete

Brass� r�gi�t a 12. sz�zadban alap�tott�k a betelep�l� n�metek. 1876-ban v�lt a r�gi� v�rmegy�v�, amikor Erd�ly k�zigazgat�sa jelent�sen megv�ltozott. 1918 �ta Brass� v�rmegye ter�lete Rom�ni�hoz tartozik.

Lakoss�g

1910-ben a v�rmegye �sszlakoss�ga 100 628 szem�ly volt, ebb�l:

• 33 886 (35,5%) rom�n
• 31 191 (32,6%) magyar
• 29 415 (30,8%) n�met

K�zigazgat�s

J�r�sok

A v�rmegye k�zs�gei fenn�ll�sa alatt mindv�gig az al�bbi h�rom j�r�shoz voltak beosztva:

• Alvid�ki j�r�s, sz�khelye F�ldv�r
• Felvid�ki j�r�s, sz�khelye 1894-ig Feketehalom, azut�n Brass�
• H�tfalusi j�r�s, sz�khelye Hossz�falu

V�ros

A v�rmegy�hez egyetlen v�ros tartozott, a megyesz�khelyBrass�, melynek rangja rendezett tan�cs� v�ros volt, emellett t�rv�nyesen haszn�lta a t�rt�nelmi szabad kir�lyi v�rosi c�met is.