Beszterce-Nasz�d megye (rom�nul Jude�ul Bistri�a-N�s�ud) Rom�nia �szaki r�sz�n helyezkedik el, Erd�lyben. Sz�khelye Beszterce (83 039 lakos). Szomsz�dos megy�k: keleten Suceava megye, nyugaton Kolozs megye, �szakon M�ramaros megye, d�len Maros megye.

F�ldrajz

B�r�nyk�

A megye ter�lete 5 355 km². Ennek egyharmad�t a Keleti-K�rp�tok hegys�gei foglalj�k el: Cibles, Radnai-havasok, Szuhard-hegys�g, Borg�i-hegys�g �s Kelemen-havasok. A t�bbi ter�let az Erd�lyi-medenc�hez tartozik. A megy�t �tszel� legfontosabb foly� a Nagy-Szamos. Nagyobb mell�kfoly� a Beszterce.

Legmagasabb pont: Nagy-Pietrosz (2303 m), Radnai-havasok.

�ghajlat

Az �ghajlat m�rs�kelt kontinent�lis, jelent�s a k�l�nbs�g az �vszakok k�z�tt. Az �ves �tlagos h�m�rs�klet 9 �C a dombvid�ken �s 0 �C a hegyekben. A legmagasabb h�m�rs�kletet (38,5 �C) 1954-ben m�rt�k Borg�prundon, a legalacsonyabbat (-33 �C) 1954-ben, Tek�n. Az els� fagyos nap okt�ber 1. k�rny�k�n van, az utols� m�jus 1. �s m�jus 5. k�z�tt. A hegyvid�keken a fagy 150 napig tart. A Radnai- �s a Kelemen-havasokban a h�takar� 160-200 napig marad meg. A csapad�kmennyis�g 650–1400 mm a tengerszint feletti magass�gt�l f�gg�en, meghaladja az orsz�gos �tlagot. A sz�l f�leg a nyugatr�l f�j. Er�sebb szelek id�szaka az �prilis-j�lius, a gyeng�bbek� a november-december.

N�pess�g

2002-ben 311 657 lakosa volt, a n�ps�r�s�g 58/km². A rom�nok a lakoss�g 90%-�t teszik ki. A magyar kisebbs�g ar�nya 6%. Vannak m�g n�metek �s cig�nyok.

Magyar nemzetis�g�ek ar�nya v�rosonk�nt

• Beszterce: 5204 f� (6,40%)
• Bethlen: 2073 f� (17,86%)
• Nasz�d: 99 f� (1%)
• Ol�hszentgy�rgy: 46 f� (0,45%)

K�zigazgat�si beoszt�sa

A megy�ben 2007. j�lius 1-j�n egy munic�pium (Beszterce), h�rom tov�bbi v�ros (Bethlen, Nasz�d �s Ol�hszentgy�rgy) �s 58 k�zs�g van, melyekhez �sszesen 249 telep�l�s tartozik.

Telep�l�sek

V�rosok: Beszterce munic�pium, Bethlen, Nasz�d, Ol�hszentgy�rgy.

Beszterce-Nasz�d v�rmegye

Beszterce-Nasz�d v�rmegye (rom�nul Comitatul Bistri�a-N�s�ud, n�met�l Komitat Bistritz-N�sen) k�zigazgat�si egys�g volt Magyarorsz�gerd�lyi r�sz�ben 1876 �s 1918, majd 1940 �s 1945 k�z�tt. Ter�lete ma Rom�nia r�sze.

F�ldrajz

Beszterce-Nasz�d v�rmegye ter�let�nek teljes r�sz�t a Keleti-K�rp�tok hegys�g csoportjai foglalt�k el. Egyike volt a Magyar Kir�lys�g leghegyesebb v�rmegy�inek. Legfontossabb foly�ja a Beszterce. �szakr�l M�ramaros v�rmegye, keletr�l Bukovina osztr�k tartom�ny �s Rom�nia, d�lr�l Cs�k v�rmegye, Maros-Torda v�rmegye �s Kolozs v�rmegye, m�g nyugatr�l Szolnok-Doboka v�rmegye hat�rolta.

T�rt�nete

Beszterce-Nasz�d v�rmegye 1876-ban alakult Beszterce vid�ke �s Nasz�d vid�ke, valamint Doboka v�rmegye �s Bels�-Szolnok v�rmegye egyes r�szeinek �sszevon�s�val.

1918-t�l a v�rmegye Rom�nia r�sz�v� v�lt. A II. b�csi d�nt�s �rtelm�ben 1940-ben a v�rmegye ter�lete visszaker�lt Magyarorsz�ghoz �s 1944-ig kiss� m�dosult ter�lettel ism�t fenn�llt.

A II. vil�gh�bor� ut�n �jra Rom�nia r�sze lett. Jelenleg a v�rmegye ter�lete a rom�niaiBeszterce-Nasz�d megye r�sze.

Lakoss�g

1910-ben a v�rmegy�nek �sszesen 127 843 lakosa volt, ebb�l:

• 87 564 (68,49%) rom�n
• 25 609 (20,03%) n�met
• 10 737 (8,42%) magyar

K�zigazgat�s

A 20. sz�zad elej�n a v�rmegye n�gy j�r�sra volt felosztva:

• Beseny�i j�r�s, sz�khelye Beszterce (ami rendezett tan�cs� v�ros is volt)
• J�di j�r�s, sz�khelye J�d
• Nasz�di j�r�s, sz�khelye Nasz�d
• �radnai j�r�s, sz�khelye �radna