|
Beszterce-Naszód megye (románul Judeţul Bistriţa-Năsăud) Románia északi részén helyezkedik el, Erdélyben. Székhelye Beszterce (83 039 lakos). Szomszédos megyék: keleten Suceava megye, nyugaton Kolozs megye, északon Máramaros megye, délen Maros megye.
Földrajz
A megye területe 5 355 km2. Ennek egyharmadát a Keleti-Kárpátok hegységei foglalják el: Cibles, Radnai-havasok, Szuhard-hegység, Borgói-hegység és Kelemen-havasok. A többi terület az Erdélyi-medencéhez tartozik. A megyét átszelő legfontosabb folyó a Nagy-Szamos. Nagyobb mellékfolyó a Beszterce.
Legmagasabb pont: Nagy-Pietrosz (2303 m), Radnai-havasok.
Éghajlat
Az éghajlat mérsékelt kontinentális, jelentős a különbség az évszakok között. Az éves átlagos hőmérséklet 9 °C a dombvidéken és 0 °C a hegyekben. A legmagasabb hőmérsékletet (38,5 °C) 1954-ben mérték Borgóprundon, a legalacsonyabbat (-33 °C) 1954-ben, Tekén. Az első fagyos nap október 1. környékén van, az utolsó május 1. és május 5. között. A hegyvidékeken a fagy 150 napig tart. A Radnai- és a Kelemen-havasokban a hótakaró 160-200 napig marad meg. A csapadékmennyiség 650–1400 mm a tengerszint feletti magasságtól függően, meghaladja az országos átlagot. A szél főleg a nyugatról fúj. Erősebb szelek időszaka az április-július, a gyengébbeké a november-december.
Népesség
2002-ben 311 657 lakosa volt, a népsűrűség 58/km2. A románok a lakosság 90%-át teszik ki. A magyar kisebbség aránya 6%. Vannak még németek és cigányok.
Magyar nemzetiségűek aránya városonként
Közigazgatási beosztása
A megyében 2007. július 1-jén egy municípium (Beszterce), három további város (Bethlen, Naszód és Oláhszentgyörgy) és 58 község van, melyekhez összesen 249 település tartozik.
Települések
Városok: Beszterce municípium, Bethlen, Naszód, Oláhszentgyörgy.
Beszterce-Naszód vármegye
Beszterce-Naszód vármegye (románul Comitatul Bistriţa-Năsăud, németül Komitat Bistritz-Nösen) közigazgatási egység volt Magyarországerdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Területe ma Románia része.
Földrajz
Beszterce-Naszód vármegye területének teljes részét a Keleti-Kárpátok hegység csoportjai foglalták el. Egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek. Legfontossabb folyója a Beszterce. Északról Máramaros vármegye, keletről Bukovina osztrák tartomány és Románia, délről Csík vármegye, Maros-Torda vármegye és Kolozs vármegye, míg nyugatról Szolnok-Doboka vármegye határolta.
Története
Beszterce-Naszód vármegye 1876-ban alakult Beszterce vidéke és Naszód vidéke, valamint Doboka vármegye és Belső-Szolnok vármegye egyes részeinek összevonásával.
1918-tól a vármegye Románia részévé vált. A II. bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye területe visszakerült Magyarországhoz és 1944-ig kissé módosult területtel ismét fennállt.
A II. világháború után újra Románia része lett. Jelenleg a vármegye területe a romániaiBeszterce-Naszód megye része.
Lakosság
1910-ben a vármegyének összesen 127 843 lakosa volt, ebből:
Közigazgatás
A 20. század elején a vármegye négy járásra volt felosztva:
- Besenyői járás, székhelye Beszterce (ami rendezett tanácsú város is volt)
- Jádi járás, székhelye Jád
- Naszódi járás, székhelye Naszód
- Óradnai járás, székhelye Óradna
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
